Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-95
10 Az országgyűlés képviselőházának 95, ülése 1982 június 2-án, csütörtökön. menye a gyakorlati életben hamarosan sikereket mutathatna fel. Közös munkájukat igényli újabban az ország átlag búzaminőségét feljavítani hivatott állami búzavetőmag-akció is. A Növény nemesítő Intézet részint maga hoz létre új búzatörzseket, részint irányítása és vezetése mellett magánvállalatok hozzák létre azokat. Az egész világon ma a minőségtermelés uralkodik; ennek az irányzatnak fontosságát mutatja az a tény, hogy ma már külföldön a magyar búza minőségét nem tartják általánosságban megfelelőnek arra, hogy vele a^ külföldi gyenge búzákat feljavítsák. Éppen azért, hogy búzánknak jóhírnevét megóvjuk és a külföldi lehetőségeket felfokozzuk, szükségesnek tartom, hogy az Országos Növénynemesítő Intézet az általa termelt új búzafajtákat süthetőségi értékre nézve állandóan figyelemmel kísérje és azokat a Gabona és Lisztkísérleti Állomás által vizsgáltassa és a meg nem felelöket ezen az alapon kiselejtezze. Az előállított új termőképességre és süthetőségre megfelelőnek véleményezett búzafajták kipróbálása az . Országos Növénytermelési Kísérleti Állomásnak képezi feladatát. Az itt termelt húzák ezután a legváltozatosabb klima alatt termelve, ismét a Gabona és Lisztkísérleti Állomás által kell,, hogy megvizsgáltassanak, hogy azok az országos búzaátlag felfokozására minőség és süthetősé.o" dolgában megfelelnek-e. Mint a röviden mondottakból megállapítható, az említett három intézmény százszázalékig eredményes munkája csak úgy biztosítható, ha a három intézmény egykéz vezetése alatt összponíosíttatnék egy intézmény keretében. Ide volna azután kapcsolható egyszersmind az erjedéstani állomás is. Hasonló összevonásokat lehetne eszközölni még több ilyen összetartozó intézmény keretében a dologi kiadások csökkentésére és produktív munka javára. A kísérletügy rendkívüli kiadásainak 2. rovatában a magyar búzakataszter összeállítására felvett összeg 2000 pengővel csökkent. Ez a csökkenés a Gabona és Lisztkísérleti Állomást az intenzívebb munka lehetőségétől fosztja meg, annál is inkább, níert az 5. rovat alatt felvett búza- és lisztvizsgálat költségei 5000 pengővel csökkentettek. Nem fogadhatom el helyesnek a Gabona és .Lisztkísérleti Állomás dotációjának csökkentésót, mert a búzakérdés sikeres megoldását az ország egyik legfontosabb kérdésének tartom és nem találom helyénvalónak az olyan intézmény dotációjának csökkentését, amely már rövid fennállása óta is olyan végtelenül fontos szempontokat tisztázott a búzakérdés érdekében. Az intézet felállítása előtt a búza minőségi kérdései teljesen el voltak hanyagolva és csak így történhetett meg, hogy a több száz nemesített búzafajta ellenére is a magyar búza neve megszűnt a külföldön fogalom lenni. Tudomásom szerint a múltban már csak hat nemesített búzafajta került kiosztásra éppen ennek az intézetnek, a Gabona és Lisztkísérleti Állomásnak vizsgálata alapján. Szükségesnek tartom a Gabona- és Lisztkísérleti Állomás erőteljesebb dotálását, mert a részére előirányzott 58.000 pengőt nem tartom elegendőnek arra, hogy azzal az intézet a sürgősen reá váró nagy feladatoknak minden irányban meg tudjon felelni. Â magyar búza- és lisztkivitel felfokozó sa érdekében fontosnak tartom a külföldre irányított liszt- és búzaküldemények állami már- ' kázását. A külföldön erős propaganda folyik a magyar búza és liszt minősége ellen. Hivatkozom a linzi állami vizsgálóintézetnek a Wiener Landwirtschaftliche Zeitungban közreadott bírálatára, amely szerint a felsőausztriai búza minősége sokkal jobb, mint a tisav vidéki gyanánt oda uszályokban kiszállított és ott hivatalosan megmintázott magyar búza. Hivatkozom a Die Mühle-ben megjelent kritikára is, amely szerint a Németországba kiszállított magyar búza olyan silány minő; ségű, hogy a német malmok a jövőben haliam sem akarnak magyar búza vásárlásáról- Nem állapítható meg, hogy ez a reánk nézve anynyira kedvezőtlen beállítás mennyire felel nijg a valóságnak, azonban búzánk hírnevéaek megóvása céljából kívánatosnak tartom a kötelező búza- és lisztmárkázás sürgős bevezetését. Ha már a paprikánál, ennél a sokkal kisebb jelentőségű terményünknél bevezettük a márkázást, aránytalanul nagyobb jelentőséget tulajdonítok ennek a búzánál és lisztnél. Igen nagy jelentőségűnek tartom, hogy^ a a miniszter úr a jövőbeni növénynemesítő munkát állami feladattá kívánja tenni és ezen célra a költségvetésben 35.000 pengőt irányoz elő- Ezt az összeget azonban kevésnek tartom ahhoz, hogy ebből három nemesítő itelepiiek személyi, ügyviteli és gazdálkodási költségei fedezetet nyerjenek- A kívánt célt ezen összeggel elérhetőnek nem látom. Az állami irányításban sem találhatunk megnyugtatásra, annak ellenére, hogy több megtartott búzaértekezlet minden kétséget kizárólag megállapította, hogy a magyar búza nemesítése helytelen irányban halad és ezért a helytelen irányért az Állami Növénynemesítő Intézetet terheli a felelősség, melynek irányítása az országot sok millióval károsította meg, mégis ezen intézménynél semmiféle változást nem látok. Tehát a miniszter úr kezdeményezésével szemben bizalommal nem viseltetem. A költségvetés a talajművelés és a műtrágyázási kísérlet költségeire 20.000 pengőt irányoz elő. Ez az összeg komoly eredmények elérésére semmiesetre sem alkalmas, legfeljebb szegényes laboratóriumi kísérletezések elvégzésére használható fel. Ha az egyetlen biztos műtrágyázási kísérletezést, a szántóföldi kísérletezést az egész országra kiterjeszteni kívánjuk, úgy az előirányzott 20.000 pengőnek a többszöröse szükséges ehhezItt felhívom a miniszter úr figyelmét, hogy a Magyarországon gyártott műtrágyát külföldön, Németországban dumpingáron kínálják annak ellenére, hogy a konjunktúra alatt a mezőgazdaság vérén szítták meg magukat. Érthetetlennek tartom, hogy egy mezőgazdasági országban, ahol 10 éven át arra tanították a gazdát, hogy a műtrágya elengedhetetlen kellék úgy a mennyiségi, mint a minőségi termelésnél, mégsem talál a kormány módot arra, hogy a gazdák olyan áron jussanak a műtrágyához, amit a termelésbe bele tudnak kalkulálni. Ha igaz az, amit tíz éven át tanítottak a műtrágyáról és annak hatásáról, feltétlenül módot kell találni arra, hogy a r gazdák megfelelő áron jussanak a műtrágyához. De hogy a kartell milyen jól működik, mutatja az, hogy egy jelenleg - likvidálás alatt álló vállalat, amelynél az államnak 51%-os részesedése van, most a likvidálás alatt sem hajlandó egy fillért sem engedni az árakból és inkább külföldön próbálja az árut értékesíteni. (Egy hang jobbfelől: Sajnos, mindenütt a kartell!) Végül pár szóval meg kell emlékeznem a
