Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-98

Az országgyűlés képviselőházának 98. ülése 1932 június 6-án, hétfőn, 207 rendelet határozott előírása dacára a pénzügyigazgatóságok csak részvénytársaságoknak és nyereséget felmutató cégeknek hajlandók ezt engedélyezni. A rendelet szerint a készletek után fizetendő forgalmiadóváltság címén fizetendő összegekre 12 havi részletfizetés engedélyezhető, ezzel szemben a pénzügyigazgatóságok csak 4 havi részletet akarnak engedélyezni* Bár ez nem tartozik ai kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe, (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: A raktárváltság ügyében közbeléptem! — Sándor Pál: Volt is eredménye!) kérem ennek az ügynek jóindulatúkezelését, mert számos hasonló jelenséget lehetne felsorolni, és a miniszter úr mint a kereskedelem és a kisipar barátja, kell, hogy mindezeket megvizsgálva, a panaszokat orvosolni igyekezzék. Éppen azért, mert a miniszter úr a kereskedelem barátjának mutatkozik, örömömnek adok kifejezést akkor, amikor a lakásügyek ezentúl az ő fenhatósága alá fognak tartozni. Remélem, hogy a sokat kívánt, sokszor követelt és igen sokszor megígért, de mindezideig meg nem valósított bolt-, lakás- és műhelybéregyeztető bizottságokat és bíróságokat a miniszter úr fogja végre megteremteni. Ugyancsak örömömre szolgál, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet szintén ai miniszter úr fenhatósága alá fog tartozni, mert ezáltal remélek védelmet ennek csökevényeivel^ szemben a kereskedelemnek és kisiparnak számára. Még ihárom kérdés az, amelyet csak egyegy mondatban érinteni kívánok: a vasutastársadalom jogos kívánságait, az idegenforgalom ügyét és a postának, különösen a távbeszélőnek kérdését. r Teljesen magamévá teszem a Magyar Vasutasok Országos Szövetségének nyílt kérelmét, amely a Magyar Szárnyaskerék május 15-iki számában jelent meg. Azoknak, akiknek az utazás va^y hivatás, vagy élvezet, meg kell becsülniök azokat, akik az út napszámosai, és akik állandóan mozgásban, füst és korom között töltik el életüket. És különösen meg kell becsülnünk ezt nekünk, akiknek szintén állandó mozgásban kellene lennünk,bár — sajnos •— nein vagyunk állandó mozgásban. Beszédünk elszáll mint a füst és végeredményben látókörünket korom homályosítja el. Lehetetlennek tartom, hogy legyenek vasutasözvegyek, akiknek nevetségesen tragikus 20 pengős kegydíja most 12 pengőre szállíttatott le. Kívánom a vasutasok egész státusrendezését azért, mert a jelenlegi státusrendiezés igazságtalan és revíziót igényel. A vasútforgalom terén viszont örömmel üdvözlöm a filléres gyorsvonatok bevezetését, amint ezt előttem is többen erről az oldalról megtették. De ennek a szellemnek az érvényesülését szeretném az idegenforgalom .kifejlesztése terén is látni. A vasútforgáiom terén kér em a mélyen t miniszter urat, hogy azoknak a kereskedőknek és kereskedelmi utazóknak, akik a kereskedelmi forgalmat még látszatra fenntartják az országban, további kedvezményeket nyújtani szíveskedjék. Az idegenforgalom területén pedig a valutakérdés rendezése mellett első teendő volna a vizumok teljes és tökéletes törlése. Az idegen országokkal szemben nem lelhet eléggé hangsúlyozni kifelé Budapest fürdőváros jellegét, de ezt nem csak hangsúlyozni kell, hanem tényekkel és tettekkel keli elősegíteni, A posta ügyköréből csak a távbeszélő kérdésével fog-lalkozom, bár hosszasabban kellene KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. beszélnem a magas postai díjszabások kérdéséről is. Minthogy azonban az idő szűkre van szabva, nein tudok ez alkalommal ezzel részletesen foglalkozni, úgy, amint szeretnék. Éppúgy nem tudok részletesen foglalkozni a kereskedelmi alkalmazottak és magánalkalmazottak ügyével sem, ahol kérem az,igen t. miniszter urat, hogy ennek a kérdésnek törvényes rendezésével minél sürgősebben jöjjön ide, mert hiszen a legsúlyosabban sújtott osztályokról van szó, ahol a munkanélküliség jobban tombol, mint bármely más területen. A telefon kérdésénél örömmel üdvözlöm azt az intézkedést, amely felére csökkentette a távbeszélő bevezetésének díját. Azt kell azonban kérdeznem, hogy miért kell büntetni azokat, akik már előzetesen bevezettették a távbeszélőjüket és most hátralékban vannak. Ezek t. i. a jelenlegi díjat már lefizették, de a felével még hátralékban vannak, s ezáltal végeredményben büntetésben részesülnek azért, mert egy-két hónappal előbb kérték a távbeszélő bevezetését. En jelenleg csak egyet tartok büntetendőnek: azt a vívóteremtulajdonost, aki vívótermét párbajok céljára odaadja, bérbeadja vagy párbajokat rendez. Ez a kérdés nem tartozik ugyan ennek a tárcának keretébe, de fel kell. említenem azért, mert az, ami ezen a téren az utolsó napokban olvasható, mindenkit megkell hogy botránkoztasson, aki az országban komoly embernek tartja magát. A büntetőtörvénykönyvnek ezen a területen méltóztassék érvényt szerezni, mert a válság és tönk korszakában az ilyen lovagi tornák rendezése frivolitásszámba megy. (Ügy van! Ügy van! a balés d szélsőbaloldalon.) Itt — sajnos — egy nagy és véres párbaj folyik, amelynek megszüntetését kellene kérnünk. Ez a párbaj folyik a gazdasági helyzet válsága s a több sebből vérző és küzködő^ kereskedelem és ipar között. Ennél a párbajnál kérem a kormányzatot, mint vezető segédet, hogy méltóztassék «állj»-t kiáltani. Ha a t. miniszter úr jóindulatát ezen a téren tapasztalom is, a kormányzat egész rendszerében nem találom meg azt a politikát, amely egyedül a kereskedelmi tárca vezetőjénél érvényesül. Éppen ezért nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kormány által előterjesztett kereskedelmi költségvetés címét elfogadjam. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Usetty Béla! Usetty Béla: T. Képviselőház! Teljes mértékben egyetértek Vázsonyi János igen t. barátommal, összes fejtegetéseit elfogadom, csak a konklúzióját nem. (Sándor Pál: Gondoltuk!) Azt vártam volna, hogy ezek után azt fogja kijelenteni, hogy örömmel fogja megszavazni a kereskedelmi tárca részletes költségvetését. (Derültség a baloldalon.) Egyetlenegy pontja van csak beszédének, amelyet nem tudok magamévá tenni, az a része tudniillik, ahol megállapította, hogy ennek a tízéves gazdasági rendszernek következménye az, hogy a kereskedelem ide jutott, ahol ma van. Ne haragudjék rám, igen t. képviselőtársam, ha én itt bátor vagyok kétségbevonni ezt, mert ha körültekintünk az egész világon, ugyanezt kell megállapítanunk. Legalább is azt kellett volna mondania, hogy az egész világ gazdasági rendszerének következménye az, hogy a mi kereskedelmünk ide jutott, ahol van. Örömmel vettem tudomásul azt, hogy teljes mértékben egyezik álláspontja a mi álláspontunkkal, a kormánypárt álláspontjával. (Sándor Pál: Csak a miniszter álláspontjával!) 29