Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-97

Az országgyűlés képviselőházának 97. ipari kapitalizmus, a financtőke vagy a vállalkozás bármely része, érdekeltsége, csoportja odaállott volna az illetékesekhez és azt mondotta volna, hogy: kérem mi is elérkezettnek látjuk az időt arra, hogy a kereskedelmi és ipartörvény elavult szakaszai helyébe egy komoly, átfogó és a kor szellemének megfelelő szociálpolitikai alkalmazotti törvény hozassék. Mivel arra számítani, hogy ezt az ipari vállalkozás valaha is aktuálisnak ismerje el, a naivitásnak egészen emberfelettién nagy mértéke nélkül nem lehet, azért kérem, hogy erre való minden tekintet nélkül méltóztassék ezt a kérdést mégis elővenni és végre szabályozni. Még egyszer és végezetül figyelmébe ajánlom a t; Háznak és a t- miniszter úrnak, hogy itt felnő egy új generáció, amely az élet problémáival egészen másként kerül szembe, mint mi, akik már az idősebbekhez tartozunk az ifjabbak szemében. Ez az új generáció valahogy leegyszerűsítve látja a problémát. Egyszerűen nem megy a fejébe az, hogy ahhoz, hogy ő dolgozni tudjon, hogy munkához, kenyérhez és megélhetéshez jusson, ahhoz .szükség van egy kapitalistára, aki hajlandó az ö munkáját bérbe venni, hajlandó őt kizsákmányolni és ha akad ilyen, akkor megél, ha pedig nem akad, akkor felfordulhat éhen. A fiatalság leegyszerűsítve látja a kérdést. A fiatalság számára a história ott kezdődik, ahol ő az élet porondjára lép- Mások tapasztalatai és útmutatásai számukra sokat nem jelentenek; és ez a fiatalság ahogy hányódik, vetődik és látja a reménytelenséget, abban a mértékben radikalizálódik is. Lehet, hogy megmarad szociáldemokratának akkor, ha hisz mások tapasztalataiban, ha hisz abbai*. hogy nem lehet a világot akarat ellenére megváltoztatni, csak az emberek akaratával, cselekvésével, hozzájárulásával. Ha nem hisz semmiféle tanácsban, útmutatásban és azt hiszi, hogy ez mind csak üres beszéd és frázis s majd ő fogja megmutatni, akkor bolsevista lesz belőle, a rend ellensége, minden elszánt akcióra és minden őrültségre is képes, annak a fanatizmusnak a hatása alatt, amelynek az ifjúság körében sajnos, igen bő tápanyaga van. V«am azután a fiatalságnak egy harmadik rétege is, amelyről azt mondhatom, hogy a legszomorúbb, a legeslegszomorúbb. Ez az ifjú generáció, amely már teljesen kiábrándult. Kiábrándult a XX. századból, kiábrándult a technika századából, kiábrándult minden technikai haladásból, nem hisz már semmiben, visszaóhajtja a multat, amelyet dicsőnek, nagynak tart, és ír és énekel úgy, hogy «Mit nekünk, ha gépek ezrei dalolnak s nem tudjuk, hogy mit hoz számunkra a holnap». Ez az érzésvilága az ifjak egyik széles nagy táborának és a t. Képviselőháznak és minden politikai tényezőnek figyelembe kell vennie azt, hogy itt van ez az új generáció, amely az élettel szemben másképpen áll, mint ahogyan mi állottunk, más tempót is követel tőlünk. Cselekedjünk, alkossunk, tegyünk legalább úgy, mintha akarnánk az érdekükben komolyan valamit végrehajtani, (Söpkéz Sándor: Komolyan akarunk!) Mert ha ezt elmulasztjuk, akkor elveszítjük a jövendőt. A költségvetést nem fogadom el. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Minthogy a kereskedelemügyi tárca költségvetésének s a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetésének általános vitájára elöülése 1932 június h-én, szombaton. 195 írt tárgyalási idő letelt, a vitát bezárom. A kereskedelemügyi miniszter úr nem kíván nyilatkozni, az előadó úr sem kíván nyilatkozni, szólásjoga többé senkinek sincs, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfogadni a kereskedelemügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház a kereskedelemügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. (Buchinger Manó: Kisebbség volt! — Kabék Lajos: Ez az egész párt? — Propper Sándor: Mind a húszan megszavazták.) Következik Somssich Antal gróf képviselő urnák és társainak határozati javaslata felett való szavazás, amelyben annak kimondását kérik, hogy a mozdonyszemélyzet, vonatvezetők és a tényleges forgalmi szolgálatot teljesítő hivatalnokok és altisztek még a tervbe vett újabb fizetésleszállítás esetére is különös elbánásban részesíttessenek és fizetésük újból le ne szállíttassák. Mielőtt a határozati javaslatot szavazás alá bocsátanám, a miniszter úr kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Én a Somssich képviselő úrnak és az indítványt aláíró többi igen t. képviselő úrnak indítványában kifejezésre jutó intenciót teljesen helyesnek tartom, (Helyeslés a középen.) minthogy azonban a határozati javaslat elfogadása magának a költségvetésnek összeállításában olyan változást idézne elő, amelyhez itt hozzájárulni a magam nevében feljogosítva nem érzem magam, kérem, méltóztassanak egyelőre azt az ígéretemet tudomásul venni, hogy mindent el fogok követni abban az irányban, amit célul ez az indítvány kitűzött. Éppen azért egyelőre, kérem, méltóztassanak az indítványt mellőzni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a határozati javaslatot elfogadni? (Igen! Nemi) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség. (Györki Imre: Homonnay, mi van a, vasutasok védelmével? Csak szóval védeni? Szavazni nem? — Zaj a szélsőbaloldalon.) Csendet kérek képviselő urak! (Homonnay Tivadar: Azt csak bízza rám képviselő úr!) Megállapítom a többséget. A Ház tehát a határozati javaslatot nem fogadta el. (Propper Sándor: Jóra bízták a vasutasok a védelmüket. Jól jártak, hogy magára bízták! — Homonnay Tivadar: Maga is jól érzi belül, hogy jobbra bízták, mintha magára bízták volna! — Zaj.) Kérem, méltóztassanak meghallgatni az előterjesztésemet, amely a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozik. Javaslom a t. Háznak, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi június hó 6-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki az egyes tárcák folytatólagos tárgyalása. (Propper Sándor: Átlag minden órában elárulják a vasutasokat!) A napirendi javaslathoz szólásra következik? Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy dacára a Ház fokozott munkájának és dacára az előrehaladott időnek, néhány percre, lehetőleg rövid időre mégis 26