Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-97
Az országgyűlés képviselőházának 97 tak hathatós protekciók és közbenjárások, mondanom sem kell, hogy nem egészen ingyen és nem egészen a közbenjárásra való tekintet nélkül, (Buchinger Manor Különös érdemei elismeréséül!) ^ugyanakkor, amikor nehéz és kemény utánjárás után az egyik textilgyár vezetője, valamikor mozgalmi kollegánk arról értesít, hogy az általam felvételre ajánlott textilmérnököt, aki magyar ember, aki itt végzett, itt dolgozott gyárakban, nem tudja felvenni és alkalmazni, de kívánságomhoz képest, éppen mivel említettem, hogy az. illető mindent vállal, beállította szövőmunkásképpen 32 fillér órabérrel a szövőszék mellé. Távirati stílusban kell folytatni beszédemet az idő rövidsége miatt, sőt a tempót is gyorsítanom kell. Az igen t. miniszter úr a jövőben a népjóléti ügyek intézője, örököse lesz, (Fábián Béla: Nem!) Az előadói székből ilyen bejelentés hangzott el. Szeretnők, ha a miniszter úr ebben a tekintetben félreérthetetlenül nyilatkoznék, de egyet mindenesetre nyomatékosan kér az érdekeltség. Kéri azt, hogy ebben az esetben a biztosítóintézetek ügyei, tehát a Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének ügyei valóban azon érdekek szempontjából kezeltessenek, amely érdekek ott elsősorban szem előtt tartandok és ezek az iparnak, a kereskedelemnek, a vállalkozásnak és ezzel kapcsolatban a munkásoknak és az. alkalmazottaknak az érdekei. (Helyeslés u szélsőbaloldalon.) Erről a helyről meg kell cáfolnom azt a napokban szerte hangoztatott vádat, mintha a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete lenne hibás abban, hogy bérházakba fektetett be 2 és félmillió pengőt és nem építkezett Bemutatom a t. Háznak néhai Ernszt népjóléti miniszter úrnak leiratát, amelyben kifejezetten megtiltja azt, hogy erre a munkaalkalmakat teremtő célra fordíttassanak ezek a tőkék, és nem hagy kétséget abban a tekintetben, hogy ő csak kész házak vásárlását fogja — nem tudom milyen meggondolásokból — akceptálni. (Zaj.) Az igen t. kereskedelemügyi miniszter úr kezdeményezésére a népjóléti tárcát viselő miniszterelnök úr átiratot intézett a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetéhez, amelyben egy igen fontos és a termelés szempontjából is jelentős kérdést taglal, nevezetesen azt, hogy a kereskedelemügyi minisztérium a Máv. számára produktív beruházások céljaira kölcsönt kér, és utal többek között arra, hogy (olvassa); «A pályaudvarokon sok helyütt még petróleumvilágítás van elektromosvilágítás helyett, ezt rendbe akarja hozni», azután (tovább olvassa): «Szükségessé vált, hogy bizonyos különleges cikkek, gyümölcs, friss hús, stb. kivitelét a távolabbi országokba eredményessé tegyék oly módon, hogy erre a célra speciális kocsik építését szorgalmazzák.» Az intézet önkormányzata ezeket a fontos és praktikusnak látszó szempontokat mérlegelte és úgy határozott április 20-iki ülésén, hogy négymillió pengőt hajlandó az Államvasutak beruházási céljaira az öregségi biztosítási tartalékból rendelkezésre bocsátani, azzal a feltétellel, hogy ezt az összeget az 1932—33. évi állami költségvetésben a Máv. beruházási munkálatokra előirányzott hitelen felül, — mert, ami ott előirányoztatott beruházásokra, rendkívül kevésnek találjuk — újabb beruházási munkálatokra fordítják és az Összeg mikénti felhasználására az intézetnek befolyást biztosítanak. Be kell jelentenem, hogy noha ezt a kérdést a miniszterelnök úr, KÉPVTSELÖHAZT KAPkÖ TX. ülése 1932 június U-én, szombaton. 193 i mint népjóléti miniszter forszírozta, noha az : intézet önkormányzata már április 29-én hatái rozott, mégpedig kedvező értelemben, éppen a i fennforgó komoly és fontos termelési, gazda: sági, és szociális érdekekre való figyelemmel, a népjóléti minisztérium, vagy az azt e pillanatban, úgylátszik, saját személyében is képviselő államtitkár úr a jóváhagyást még nem adta meg. Ha a miniszter úr, mint ahogy termesze. tesnek is tartjuk és elvárjuk tőle, a termelésr nek és a gazdasági érdekeknek az. istápolója, s akkor ezt a bűnös bürokratikus slamposságot szüntesse meg. Ha szükég van beruházásokra, ! akkor az inkább tegnap kell, mint ma vagy holnap. Utalnom kell arra, hogy nemcsak ebI bén a vonatkozásban, hanem egyéb tekintetben j is a termelési, gazdasági és szociális érdekeket egyenesen elgáncsoló magatartással állunk szemben. Az intézet öregségi tartalékalapjából haj: landónak mutatkozott a főváros megkeresésére egymillió pengőt szükséglakások építésére kölcsönként rendelkezésre bocsátani a fővárosi községi takarékpénztárnál célbetétként való elhelyezés mellett. A jóváhagyás késik, a pénzügyminisztériumból szerzett információk szerint nem is fog megtörténni, mert nem tudom milyen fináncpolitikai okokból aggályok merültek fel ebben a tekintetben. A szükséglakások építése tehát nem történik meg és a produktív célokra szánt egymillió tovább heverhet a bankban, ahonnan úgylátszik a bankárok nem akarják kiengedni. Az intézet önkormányzata'az itt olyan 1 sokat emlegetett és hangoztatott kisipari és kiskereskedeknii célok előmozdítása végett úgy határozott, — mégpeidüg április 5-iki ülésében, amit azután \m igazgatósig április 18-án tudomásul vett, tehát gyors tempóiban csinálta a dolgot — hogy másfélmillió pengőt ilyen kisipari és kiskereskedelmi célokra rendelkezésre bocsát, mégpedig ilyen kihelyezésekkel foglalkozó bankoknál háromszor ötszázezer pengős betét elhelyezése alakjában. A jóváhagyás e pillanatig sem történt meg\ sőt ia pénzügyminisztérium a tervnek ellene van. Megint szeretném^ tudni, miilyen okok és milyen indokok alapján. Az intézet önkormányzata Debrecen város megkeresésére úgy határozott, hogy hajlandó eleget tenni a város polgármestere ama igen szép és jól megindokolt előterjesztésének, hogy félmillió pengőt az ott tényleg meglevő és nem kutatott, (Buchinger Manó: Nem új Lillafüred!) 76 fokos melegvizet szolgáltató hőforrás kiaknázására bocsásson rendelkezésére. A határozat nem hagyatott jóvá és állítólag nem is íog^ jóváhagyatni, nem tudom., milyen meggondolások alapjám. Mélyen t. Ház, t miniszter úr! Hétmillió pengőnek produktív célokra, komoly gazdasági szükségletek kielégítésére, munkaalkalmak teremtésére való megmozdulásáról van szó és az illetékes kormánytényezők, élükön a pénzügyi kormányzattal, ezt íviagy gátolják vagy szabotálják, vagy egyszerűen megakadályozzák. Itt kell a kormányzatnak erőst kezet mutatni és meg kell yégtrie mutatnia azt, hogy nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is hajlandó és akar a vajúdó iparnak, kereskedelemnek, munkásságnak, tisztviselőtábornak segítsgéére sietni. Igen t. Képviselőház!. A miniszter úr reszortjába tartozik a magánalkalmazottak szolgálati és munkaviszonyainak kérdése is. Ebben ia tekintetben a miniszter úrral egyszer régeb26