Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-97
Az országgyűlés képviselőházának 97. is most már felhasználjuk, aminek több lehetséges módja van. Az egyik az, hogy a helyszínen építünk erőműtelepet és áram formájában visszük el az egyébként szállíthatatlan szén energiáját, a másik pedig az, hogy a gyengébb minőségű ligniteket kiszárítjuk és ezeket a nemesített ligniteket azután szállítani tudjuk. A Magyarországon igen nagy mennyiségben kitermelt^ porszénből megfelelő eljárással brikettet csinálunk, és ezzel házi tüzelésre alkalmassá tesszük ezeket. A gyengébb minőségű szénből lepárlás útján félkokszot, benzolt vagy egyéb, nyersolajat pótló, mindenesetre folyékony fűtőanyagot tudunk nyerni, jobbminőségű szeneinkből pedig kokszot és gazt igyekszünk előállítani. Természetes, hogy az államnak teljes erővel segítségre kell sietni ezekben a kérdésekben. E tekintetben kitűnő szolgálatot tesz anyagvizsgálati állomásunk technológiai intézetünkben és én csak sajnálni tudom, hogy ennek dotálására nem tudtunk kellő összeget áldozni, mert azt hiszem, hogy ezekben a kérdésekben ma sokkal messzebb tartanánk, ha ez az intézet teljes erővel kifejtette volna működését. (Györki Imre: Erre miért nincs pénz? Anynyi haszontalan dologra van pénz, csak erre nincs, pedig ez fontos dolog lenne!) T. képviselőtársam, én jövő programmomat igyekszem itt előterjeszteni és csak ennek megvilágítására hozok fel egynéhány adatot, úgyhogy tovább folytathatom azt a, gondolatmenetemet, hogy az álllamnak szoros kötelessége ezeket az energiatakarékossági intézkedéseket továbbra is folytatni. Ezért tettük meg az első lépést az idén arra, hogy az állami hivatalok tüzelőanyagbeszerzése gazdaságosabb, racionálisabb módon történjék és a készülő általános energiagazdasági törvény majd módot fog találni arra, hogy az úgynevezett városi fűtések vagy városrész-, vagy blokkfűtések meghonosodjanak nálunk és mindenekfelett 'meghonosodjanak a hazai anyagokkal fűthető központi fűtésű berendezkedések, amelyekkel nemcsak a külföldi szenet vagy kokszot tesszük feleslegessé, hanem egyúttal a magyar iparnak isrnunkaalkalmat fogunk szolgáltatni. (Helyeslés.) A takarékosság diktálta a kormánynak azt az intézkedését, amelyet mindjárt hivatalbalépése után megtett abban az irányban, hosrv a külföldi szén és koksz behozatalát megszorította és a szénellátási miniszteri biztos ellenőrzése alá helyezte. Nyugodt lélekkel állíthatom, hogy ez az intézkedés teljes mértékben bevált, és annak ellenére, hogy a dolgok természeténél fogva az ősszel hivatalba lépett kormány intézkedését csak akkor tudta kibocsátani, amikor a téli beszerzési campagne egy része már eltelt, 15 millió pengővel kevesebb mennyiségű szenet és kokszot hoztunk be külföldről és így nagy mértékben járultunk hozzá ahhoz, ( hogy külkereskedelmi mérlegünk a^ múlt évben is aktív maradt. Ezenfelül a bányamunkások ezreinek nyújtottunk kenyeret és hozzászoktattuk a közönséget a magyar szén használatához annál is inkább, mert propaganda tüzelőanyag- és tüzelőberendezés-kiállítással és egyéb eszközökkel megismertettük a közönséget olyan kiváló minőségű magyar kályhákkal, amelyek kitűnő hatásfokkal dolgoznak és a magyar szenet minden kellemetlen mellékihatás nélkül égetik el. Különös súlyt helyezek f annak kijelentésére, hogy az egész szénellátási miniszteri biztosi intézmény tulajdonképpen egyetlenegv fillérbe sem kerül. A miniszteri biztos egyéb hivatali teendői ülése 19S2 június U-én, szombaton. 159 mellett önzetlenül, buzgalommal vállalta ezt a nagy r szakavatottságot és rendkívül nagy munkát igénylő tisztet és én kötelességemnek tartom, — egyebet nyújtani neki úgy sem tudok, — itt a Ház színe előtt neki teljes elismerésemet kifejezni. (Helyeslés és taps a középen.) A takarékosságra való törekvés vezette a múlt kormányt akkor, amikor a bánlhidai erőműtelepet, a köznyelven Talbot-centrálénak nevezett létesítményt megalkotta. Ma a nagyon megváltozott viszonyok közt lehet vitázni afelett, hogy szükséges volt-e ez az intézmény, vagy sem. Ma azonban előttünk áll és mondhatom, Európának egyik legtökéletesebben berendezett és legolcsóbban termelő telepe, amely évenként 2,400.000 métermázsa silány és másként el nem használható égő pala felhasználásával 180 millió kilowattóra mennyiségű elektromos áramot termel, egész fennállási tartama alatt tehát sok millió métermázsa kitűnő minőségű szenet fog megtakarítani. Abból a 180 millió kilowattórából, amelyet ez a telep produkál, 40 milliót az elektromos vasúti vontatás vesz igényibe, 130 milliót vesz át megállapodás szerint a főváros és 10 milliót szolgál a győri és győrvidéki ipartelepek táplálására. Es ha a főváros, amely ma csak 100 milliót használ el, igénybe fogja venni a 130 millió kilowattórát, akkor a főváros lakossága néhány milliót megtakarít és az üzem teljes rentabilitása is biztosítva van. Ami a vasutakelektrifikálásának kérdését illeti, a dolog úgy áll,, hogy a budapest— komáromi szakasz elkészült és a próbajáratok néhány nap múlva megindulnak. Ami pedig a t. Házat ennél valószínűen jobban érdekli, hogy rentábilis^ lesz-e ez az üzem, erre vonatkozóan a számítások azt mutatják, hogy az első egv-két évben bevételi kiesés, illetve kiadási többlet áll elő 1.400.000-1,800.000 pengő értékben. A következő években a mérleg egyensúlvban lesz és néhány év múlva az üzem már annyira rentábilis lesz, hogy teljes mértékben fedezni fogja a befektetett költségeket. Az energiagazdálkodásnak egészen különleges neme az elektromos energiagazdálkodás, amelynek fontosságát a legjobban talán az jellemzi, hogy 700 millió pengő fekszik elektromos erőműtelepeinkben és hálózatainkban, amelyek 150 millió pengő értékben 600 millió kilovatt óraáramot állítanak elő. Ennek felét az ipar használja el, másik fele pedig vontatási és háztartási célokra szolgál. Az elektromos áramszolgáltatás egyike a legjobb üzleteknek, mert monopóliumszerű jellege van, fogyasztóközönsége és bevételei teljesen biztosítva vannak. Innen magyarázható az az aránylag nagy érdeklődés, amelyet a külföld hazai elektromos energiáink kihasználása iránt mutat. Annak azonban, hogy ebben a tekintetben végleges megállapodásokat létesítsünk, az az előfeltétele, hogy először elkészüljön az ország egész területére figyelemmel lévő enegiagazdálkodási terv és azután elkészüljön a tavaly megalkotott ^energiatörvénynek az a végrehajtási utasítása, amely biztosítja az ipar és a mezőgazdaság részére az olcsó áron szállított áramot. Ez természetesen nem könnyű feladat és éppen^ azért késik kissé ennek a végrehajtási utasításnak megszerkesztése, mert én nem papírosmunkát akarok szolgáltatni, hanem olyan végrehajtási utasítást, amelynek keretében a nemzet létérdekeit szolgáló tartalom van. (Helyeslés.)