Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.
Ülésnapok - 1931-96
134 Àz országgyűlés képviselőházának ben elferdítő közlemények, amelyekből most már a közvélemény is azt olvashatja ki, hogy obben a Házban Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr olyan közbeszólást mondott, amelyet rám értett. Ez a mai újságcikkekkel a közvélemény előtt dokumentálva van. Én tehát nem voltam abban a helyzetben, hogy ezt az ügyet másként és csak úgy intézzem el, ahogy az gusztusom szerint elintézendő. Ennek: a dolognak két része van, egy tárgyi és egy személyi része. A tárgyi résszel végzek egy perc alatt.^ Sem dr. Görög néven, sem semmiféle más álnéven sem Svájcban, sem Vaduzba sem a világ semmiféle részébe sem olyan aljas indokból, .amilyenre ez a közbeszólás célzott, sem talán kevésbé elítélendő, sőt 'menthető indokokból sohasem utaztam. Kérem, hogy ezt a Ház és e Házon keresztül a közvélemény vegye tudomásul. (Helyeslés a jobboldalon.) De van a dolognak egy személyi része is. A személyi része az, hogy, aki ilyen burkolt formában képviselőtársára ilyesvalamit mond, olyan tényállást mond, amely valódisága esetében nemcsak közmegvetésnek teszi ki az illető képviselőt, hanem egyenesen büntető cselekménnyel vádolja. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ez tehát a rágalomnak nem egy közönséges neme, hanem igen súlyosan minősülő esete. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A politika minden eszközei között a rágalmazást tartom a legaljasabbnak, (Andaházi-Kasnya Béla: En is! Ebben egyetértünk!) mert abból indul ki: semper aliquid haeret, tehát minden megcáfolás esetén talán mégis van valaki, aki azt hiszi, hogy a tényállásból valami igaz. Vegye tudomásul a t. képviselő úr, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt a sértő kifejezést, amelyet ránézve mondottam, visszavonjam, hanem meg kell ismételnem és hogy ki nem mondom, abban csak ennek a Háznak parlamenti szabálya és illeme gátol meg. Azt azonban vegye tudomásul, hogy ilyet úri ember nem tesz és őt ilyenek után többé úriembernek nem tekinthetem. Elnök: Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A képviselő úrnak a szót megadtam. Andaházi-Kasnya Béla: T. Ház! En is, mint előttem szólott képviselőtársam, két részre tagozom felszólalásomat, tárgyi és személyi vonatkozású részre. Ami a személyi vonatkozású részt illeti, egészen szokatlan, hogy urak másképpen interpretálják beszédeiket utólag idebent, mint ahogy azok odakint elhangzottak. Árravonatkozólag tehát, hogy a^ képviselő úr falsummal^ másképpen irterpretálja az elhangzott beszédét, le is szögeztem a tényállást, és errevonatkozólag nekem meg lesz a módom, hogy magamnak elégtételt szerezzek. Ami pedig azt illeti, hogy én önről azt mondottam, hogy ön a doktor Görög, ezzel szemben kijelentem, hogy itt nem tudom hány újságíró úr és hány képviselő (Egy hang jobbfelől: Ujságirá" úr és képviselő!) fordult hozzám azzal a kérdéssel, hogy ezt kifejezetten önre értettem-e? Ezzel szemben kijelentettem, hogy nem, (Felkiáltások a jobboldalon: Kire?) türelem — mert nem vagyok hajlandó kimoz' dúlni az igen t. képviselő úr által igen kitűnően és helyesen megjelölt álláspontból, hogy rágalmazás az, ha az ember olyasmit állít, amit bizonyítani nem tud- Amikor tehát t. képviselő úr ma délben hozzámjött és nem felelősségre vont, hanem megkérdezte a tényállást, — ez is differencia — akkor önnek azt mondottam, )6. ülése 1982 június 8-án, pénteken. hogy igen, be kell, hogy valljam, egy úrnak említettem, hogy két igen kitűnő, szavahihető gentlemantől ezt és ezt hallottam. Önnek a neveket megemlítettem. Miután azonban a mai nap folyamán ezzel a két úrral, sajnos, még nem tudtam érintkezni és így nem vagyok feljogosítva arra, hogy nevüket a plénumba is ki' adjam, másrészt pedig azért, mert adataim verifikálását éppen külföldön igyekszem beszerezni, — és azok úton vannak — legyen nyugodt a képviselő úr, igen rövid idő alatt alkalmam lesz, hogy ezt a kérdést itt a Házban szóvátegyem (Lakató© Gyula: Nagyon érdekes!) és helyezek annyi súlyt az én szavahihetőségemre, hogy bizonyítsam azt, amit állítok. (Lakatos Gyula: Es bocsánatot fog kérni, ha nem igaz, amit állított?) Vagyok olyan férfi, hogy meg fogom tenni. Elnök: Dinich Ödön képviselő úr a házszabályok 143. §-ának b) pontja alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Dinich Ödön: T, Képviselőház! A délelőtt folyamán Navratil igen t. képviselőtársam nagyon érdekes beszéde alkalmával, amikor ő az ornitológiával foglalkozva többek között a Fertőtóról is beszélt, egy közbeszólást tettem, amelyért elnöki rendreutasításban részesültem. Ha meg méltóztatnak engedni, a gyorsírói jegyzetekből szórói-szóra fogom idézni, hogyan történt az egész. Azt mondotta Navratil képviselő úr (olvassa): «De mást is mondok. A Fertő mellett is voltam és ott is láttam, hogy a magyar Fertőt iparkodnak kanálissal levezetni. (Dinich Ödön: A magyar Fertőt igen nehezen lehet levezetni! — Elnök: A képviselő urat ezért a közbeszólásáért rendreutasítom.)» Nem tudom, van-e jogom a rendreutasítást bírálat tárgyává tenni, azt hiszem, nincs. De miután félreértette az elnök úr szavaimat, meg kell hogy magyarázzam, hogy nem arra gondoltam, amiért rendreutasításban részesültemA Fertőtóra gondoltam, amelynek magyar oldalát az osztrák oldaltól (Felkiáltások a jobboldalon: Megbocsátunk!) külön levezetni, elválasztani természetesen nem lehet. A magyar Fertő az osztrák Fertővel közös! Ha én arra a fertőre gondoltam*volna, amelyért rendreutasítást kaptam, azt mondhattam volna, hogy azt a fertőt igenis könnyű levezetni, csak erős kéz kell hozzá. (Elénk derültség és taps a baloldalon.) Elnök: Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Hegymegi Kiss Pál — a népjóléti és munkaügyi, valamint a belügyminiszterhez — a hajdumegyei orvosi díjszabásról szóló / határozat késedelmes jóváhagyása tárgyában, írásban; Hegymegi Kiss Pál — a pénzügy-, kereskedelemügyi és belügyminiszterhez — Szabolcsveresmart és Döge község lakosainak útkövezési költségek miatti panasza tárgyában, írásban; Gál t Jenő — a pénzügyminiszterihez — a Pénzintézeti Központ szabálytalan hitelnyújtása tárgyában; vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre — a föld mívelésügyi miniszterhez — a falusi gabonauzsora tárgyában; Lingauer Albin — a miniszterelnökhöz — a párbajt tilalmazó polgári törvények tekintélyének megvédése tárgyában;