Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

134 Àz országgyűlés képviselőházának ben elferdítő közlemények, amelyekből most már a közvélemény is azt olvashatja ki, hogy obben a Házban Andaházi-Kasnya Béla kép­viselő úr olyan közbeszólást mondott, amelyet rám értett. Ez a mai újságcikkekkel a közvéle­mény előtt dokumentálva van. Én tehát nem voltam abban a helyzetben, hogy ezt az ügyet másként és csak úgy intézzem el, ahogy az gusztusom szerint elintézendő. Ennek: a dolognak két része van, egy tárgyi és egy személyi része. A tárgyi résszel végzek egy perc alatt.^ Sem dr. Görög néven, sem sem­miféle más álnéven sem Svájcban, sem Vaduzba sem a világ semmiféle részébe sem olyan aljas indokból, .amilyenre ez a közbeszólás célzott, sem talán kevésbé elítélendő, sőt 'menthető in­dokokból sohasem utaztam. Kérem, hogy ezt a Ház és e Házon keresztül a közvélemény vegye tudomásul. (Helyeslés a jobboldalon.) De van a dolognak egy személyi része is. A személyi része az, hogy, aki ilyen burkolt formában képviselőtársára ilyesvalamit mond, olyan tényállást mond, amely valódisága eseté­ben nemcsak közmegvetésnek teszi ki az illető képviselőt, hanem egyenesen büntető cselek­ménnyel vádolja. (Ügy van! Ügy van! a jobb­oldalon.) Ez tehát a rágalomnak nem egy közön­séges neme, hanem igen súlyosan minősülő esete. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A politika minden eszközei között a rágalmazást tartom a legaljasabbnak, (Andaházi-Kasnya Béla: En is! Ebben egyetértünk!) mert abból indul ki: semper aliquid haeret, tehát minden megcáfolás esetén talán mégis van valaki, aki azt hiszi, hogy a tényállásból valami igaz. Vegye tudomásul a t. képviselő úr, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy azt a sértő kifejezést, amelyet ránézve mondottam, visszavonjam, hanem meg kell ismételnem és hogy ki nem mondom, abban csak ennek a Ház­nak parlamenti szabálya és illeme gátol meg. Azt azonban vegye tudomásul, hogy ilyet úri ember nem tesz és őt ilyenek után többé úri­embernek nem tekinthetem. Elnök: Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A képviselő úrnak a szót megadtam. Andaházi-Kasnya Béla: T. Ház! En is, mint előttem szólott képviselőtársam, két részre tagozom felszólalásomat, tárgyi és személyi vo­natkozású részre. Ami a személyi vonatkozású részt illeti, egészen szokatlan, hogy urak más­képpen interpretálják beszédeiket utólag ide­bent, mint ahogy azok odakint elhangzottak. Árravonatkozólag tehát, hogy a^ képviselő úr falsummal^ másképpen irterpretálja az el­hangzott beszédét, le is szögeztem a tényállást, és errevonatkozólag nekem meg lesz a módom, hogy magamnak elégtételt szerezzek. Ami pedig azt illeti, hogy én önről azt mondottam, hogy ön a doktor Görög, ezzel szemben kijelentem, hogy itt nem tudom hány újságíró úr és hány képviselő (Egy hang jobb­felől: Ujságirá" úr és képviselő!) fordult hoz­zám azzal a kérdéssel, hogy ezt kifejezetten önre értettem-e? Ezzel szemben kijelentettem, hogy nem, (Felkiáltások a jobboldalon: Kire?) türelem — mert nem vagyok hajlandó kimoz' dúlni az igen t. képviselő úr által igen kitűnően és helyesen megjelölt álláspontból, hogy rá­galmazás az, ha az ember olyasmit állít, amit bizonyítani nem tud- Amikor tehát t. képviselő úr ma délben hozzámjött és nem felelősségre vont, hanem megkérdezte a tényállást, — ez is differencia — akkor önnek azt mondottam, )6. ülése 1982 június 8-án, pénteken. hogy igen, be kell, hogy valljam, egy úrnak említettem, hogy két igen kitűnő, szavahihető gentlemantől ezt és ezt hallottam. Önnek a neveket megemlítettem. Miután azonban a mai nap folyamán ezzel a két úrral, sajnos, még nem tudtam érintkezni és így nem vagyok fel­jogosítva arra, hogy nevüket a plénumba is ki' adjam, másrészt pedig azért, mert adataim verifikálását éppen külföldön igyekszem besze­rezni, — és azok úton vannak — legyen nyu­godt a képviselő úr, igen rövid idő alatt alkal­mam lesz, hogy ezt a kérdést itt a Házban szóvátegyem (Lakató© Gyula: Nagyon érde­kes!) és helyezek annyi súlyt az én szavahihe­tőségemre, hogy bizonyítsam azt, amit állítok. (Lakatos Gyula: Es bocsánatot fog kérni, ha nem igaz, amit állított?) Vagyok olyan férfi, hogy meg fogom tenni. Elnök: Dinich Ödön képviselő úr a házsza­bályok 143. §-ának b) pontja alapján kért szót. A szót a képviselő úrnak megadtam. Dinich Ödön: T, Képviselőház! A délelőtt folyamán Navratil igen t. képviselőtársam na­gyon érdekes beszéde alkalmával, amikor ő az ornitológiával foglalkozva többek között a Fertőtóról is beszélt, egy közbeszólást tettem, amelyért elnöki rendreutasításban részesültem. Ha meg méltóztatnak engedni, a gyorsírói jegyzetekből szórói-szóra fogom idézni, hogyan történt az egész. Azt mondotta Navratil képviselő úr (ol­vassa): «De mást is mondok. A Fertő mellett is voltam és ott is láttam, hogy a magyar Fer­tőt iparkodnak kanálissal levezetni. (Dinich Ödön: A magyar Fertőt igen nehezen lehet le­vezetni! — Elnök: A képviselő urat ezért a közbeszólásáért rendreutasítom.)» Nem tudom, van-e jogom a rendreutasítást bírálat tárgyává tenni, azt hiszem, nincs. De miután félreértette az elnök úr szavaimat, meg kell hogy magyarázzam, hogy nem arra gon­doltam, amiért rendreutasításban részesültem­A Fertőtóra gondoltam, amelynek magyar ol­dalát az osztrák oldaltól (Felkiáltások a jobb­oldalon: Megbocsátunk!) külön levezetni, elvá­lasztani természetesen nem lehet. A magyar Fertő az osztrák Fertővel közös! Ha én arra a fertőre gondoltam*volna, amelyért rendre­utasítást kaptam, azt mondhattam volna, hogy azt a fertőt igenis könnyű levezetni, csak erős kéz kell hozzá. (Elénk derültség és taps a bal­oldalon.) Elnök: Az indítványkönyvben újabb be­jegyzés nincs. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Most pedig kérem a jegyző urat, szívesked­jék az interpellációskönyvet felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa): «Hegymegi Kiss Pál — a népjóléti és munkaügyi, vala­mint a belügyminiszterhez — a hajdumegyei orvosi díjszabásról szóló / határozat késedelmes jóváhagyása tárgyában, írásban; Hegymegi Kiss Pál — a pénzügy-, keres­kedelemügyi és belügyminiszterhez — Szabolcs­veresmart és Döge község lakosainak útköve­zési költségek miatti panasza tárgyában, írás­ban; Gál t Jenő — a pénzügyminiszterihez — a Pénzintézeti Központ szabálytalan hitelnyúj­tása tárgyában; vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre — a föld mívelésügyi miniszterhez — a falusi gabona­uzsora tárgyában; Lingauer Albin — a miniszterelnökhöz — a párbajt tilalmazó polgári törvények tekinté­lyének megvédése tárgyában;

Next

/
Oldalképek
Tartalom