Képviselőházi napló, 1931. IX. kötet • 1932. június 02. - 1932. június 11.

Ülésnapok - 1931-96

132 Az országgyűlés képviselőházának 96. ülése 1932 június 3-án, pénteken* fenntarthassuk. De ma, amikor a külföldi hi­telezők úgysem kapják meg azokat az összege­ket, amelyeket itt az adósokon behajtanak, semmi értelmét és semmi indokát sem látom annak, hogy a moratórium legalább is a túlságosan eladósodott és a földteherrendezési eljárásba bevont^ birtokok tekintetében a zálogleveleken alapuló belföldi, akár külföldi eredetű kölesö­nökre is ki ne terjesztessék. Sőt fokozottabb mértékben van szükség arra, hogy a zálogleve­leken alapuló hitelekre terjesszük ki elsősor­ban a moratóriumot. Mert, ha már egyszer a külföldi hitelező úgysem kapja meg azt az ösz­szeget, amelyet akár befizet az adós, akár be­hajtanak az adóson, akkor sincs értelme annak, hogy a hazai pénzintézetek ezek miatt a hite­lek miatt az adósokat elárvereztethessék. De más okból is szükség van, sőt fokozottabb szük­ség van arra, hogy a moratóriumot elsősorban a zálogleveleken alapuló hitelekre terjesszék ki. Ha azt nézzük, hogy mekkora ma ezeknek a zálogleveleknek az árfolyama, akkor azt látjuk, hogy az Angol-Magyar Bank záloglevelei ma külföldön a névérték 24—25%-án, belföldön pe­dig a névérték 36—38%-án állanak, tehát a név­érték 24—25%-áért szerezhetők meg ezek a zá­loglevelek. A Belvárosi Takarék záloglevelei külföldön a névérték 24%-áért, belföldön körül­belül 36%-ért, az Ipari Jelzálog Intézet zálog­levelei külföldön 22—23%-ért, belföldön 33— 34%-ért, a Kisbirtokosok Országos Földhitelin­tézetének záloglevelei külföldön 16, belföldön 24—25%-ért, a Leszarni tolóbank záloglevelei kül­földön 17—18, belföldön 27%-ért, a Magyar­Olasz Bank záloglevelei külföldön 26—27, bel­földön 42—43%-ért, a Magyar Földhitelintézet záloglevelei néhány nap előtt külföldön 16, bel­földön körülbelül 24%-ért voltak beszerezhetők. A legutóbbi néhány nap alatt ez külföldön 32%-ra, belföldön körülbelül 48—50%-ra emel­kedett. A Moktár záloglevelei külföldön 22—23, belföldön 34%-ért, az Okh. záloglevelei külföl­dön 22, belföldön 32%-ért, a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank záloglevelei külföldön 38, bel­földön 55—56%-ért, a Speyer-kölcsönök zálog­levelei^ külföloon 18, belföldön 27—28%-ért sze­Amikor tehát a belföldi pénzintézetek eze­ket a zálogleveleket megvásárolhatják a név­érték harmad-, negyed- vagy Ötödrészéért, akkor semmi indokát nem látom annak, hogy a mezőgazdasági adósokat továbbra is elárve­reztethessék, szabadon végrehajthassák és be­hajthassák rajtuk ne csak a névérték száz szá­zalékát, hanem az árfolyamkülönbözet, továbbá a sztornódíj és egyéb sallang felszámításával körülbelül 130%-át. Nem nézhetjük tovább tét­lenül azt, hogy egyes pénzintézetek óriási va­gyonokra tehessenek szert ezen az úton, hogy oíyan időkben, amikor a mezőgazdaság nem képes pénzt előteremteni és saját hibáján kívül nem képes fizetésig kötelezettségeinek eleget tenni, ezek a pénzintézetek továbbra is akadály­talanul árvereztethessenek és ilyen módon óriási vagyonokat harácsolhassanak össze. Az egyik úgynevezett fő altruista intézetünk, a Földhitelintézet, tudomásom szerint több, mint 40.000 katasztrális hold földet vásárolt össze már olyan adósoktól, akik ellen ő maga kérte az árverést. Ha egyszer a külföldi hitelezők úgy sem tudnak hozzájutni ezekhez az össze­prekhez, amelyeket az adós akár önként fizet be, akár pedig végrehajtás útján hajtanak be rajta, semmi indokát nem látom annak, hogy továbbra is megengedhető legyen, hogy ezek a pénzintézetek, amikor a névérték csekély há­nyadáért vásárolják össze ezeket a zálogleve­leket, az adósokat továbbra is akadálytalanul árvereztessék. Ha pedig a kormánv nem hajlandó a zálog­leveleken alapuló hitelek tekintetében is meg­adni a moratóriumot, akkor igenis halasztha­tatlanul szükség van olyan intézkedésre, hogy ha ezek az pénzintézetek árverést kérnek az adó­sok ellen, akkor azon az adóson nagyobb ösz­szeget ne hajthassanak be, mint amennyi ezek­nek a zálogleveleknek a mostani árfolyama. (Helyeslés a baloldalon. — Örffy Imre: Ez a pénzügyhöz tartozik!) A mezőgazdasághoz is tartozik. Majd a pénzügynél is elmondom, de ez tulajdonképpen a mezőgazdasági morató­rium kérdésével áll összefüggésben. Hogy pe­dig a spekulációt ezen a téren is megakadá­lyozzuk, ezért van szükség olyirányú intézke­désre is, hogy ha a pénzintézetek ilyen zálog­leveleken alapuló kölcsönök miatt vezetnek ma árverést az adósok ellen, akkor a jelzálogul szolgáló birtokoknak na^obb hányada vagy százaléka ne legyen elárvereztethető, mint az a hányad, vagy százalék, amelynek megfelelt a kihitelezett összeg a zálogszerzés idejében, viszonyítva a jelzálogul lekötött föld akkori értékéhez. , Elengedhetetlenül szükséges továbbá, hogy ez a moratórium, ez a kíméleti idő megadassék mindazon birtokok részére, amelyeknek kamat­terhe nagyobb, mint azoknak jövedelme. Azok az intézkedések, amelyeket a kormány ezen a téren tett, egyáltalán nem kielégítők. Látjuk, hogy a múlt év őszén a kormány ki­adott egy rendeletet, amely valamennyire hi­vatva lett volna ezt a kérdést szabályozni; az úgynevezett hitelügyi rendeletet. Ennek a ren­deletnek értelmében azok a mezőgazdák, akik saját hibájukon kívül elemi csapások folytán vagy más egyéb okokból nem tudnak fizetési kötelezettségeiknek eleget tenni, kérhetik az ellenük^ elrendelt árverés vagy zárlat felfüg­gesztését, vagy pedig az árverés elhalasztását. De látjuk, hogy ez a rendelkezés is teljesen il­luzórius, mert hogy az árverés felfüggesztése vagy .elhalasztása megadassék, az teljesen a bíróságok — az első és végső fokon eljáró já­rásbíróságok tetszésére vagy nemtetszésére bízatik. Igenis szükség van tehát arra, hogy a kormány intézkedjék olyan irányban, hogy akiknek ezen a címen joguk van kérni az ár­verés felfüggesztését, a folyó gazdasági év vé­géig ezt a bíróság köteles legyen elrendelni és ilyen irányú kérelmeket három nap alatt köte­les legyen elintézni. Elnök: Lejárt a beszédideje képviselő úr, méltóztassék beszédét befejezni. Mojzes János: Tekintettel arra, hogy be­szédidőm lejárt, tisztelettel kérem a földmíve­lésügyi miniszter urat, akinek elsősorban hi­vatása, hogy az eladósodott gazdák terheinek rendezésével foglalkozzék, intézkedjék haladék­talanul olyan irányban, hogy a földteherren­dezés feljegyzésével járó moratórium feltétle­nül terjesztessék ki a zálogleveleken alapuló akár "belföldi, akár külföldi eredetű tartozá­sokra is. Elnök: Képviselő úr, méltóztassék befejezni beszédét. Mojzes János: Azonkívül pedig a hitelügyi rendelet imperativ rendelkezés értelmében meg­adható moratórium legyen. Vagyis akiknek joguk van kérni a hitelügyi rendelet értelmé­ben a moratóriumot, azoknak részére a bírósá­gok kötelesek legyenek azt megadni. A címet nem fogadom el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom