Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-88

140 Az országgyűlés képviselőházának let nélkül megteheti? (Büchler József: Egysé­gespárti képviselő! Az mindig szerencsés! — Téglássy Béla: Nem mindegyik!) Kezemben van egy hivatalos körirat, amely a következőképen szól (Olvassa): «Csongrád­vármegye kisdorozsmai járásának főszolga­bírája. — Tekintetes Gyuris István ipartestü­leti elnök úrnak. Van szerencsém értesíteni, hogy dr. Fabinyi Tihamér országgyűlési kép­viselő úr őméltósága e hó 12-én este körünkbe érkezik és 15-ig nálunk tartózkodik, amikor az éjféli vonattal eltávozik körünkből. Itt tartóz­kodásának ideje alatt úgy a belterületen, mint az egyes külterületi központokban megjelenik, mindenkit, akinek panasza van, meghallgat és panaszát a vele jövő miniszteri kiküldött úrral együtt megvizsgálja és a teljesíthető panaszok orvoslását előmozdítja.» (Peyer Károly: Mi is kérünk ilyen kísérőlevelet! — Esztergályos János: Minket csendőrök kísérnek! — Büchler József: Nálunk a kiküldött, aki vizsgál, veri meg az embereket! — Propper Sándor: Hol leihet jelentkezni minisztériumi urakért?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Peyer Károly: Kérek én is pár darab minisz­teri kiküldöttet!) Kéthly Anna (Tovább olvassa): «Ittartóz­kodása idejét az utolsó percig jól akarjuk fel­használni, ezért jó programm megállapítása szükséges. Ebből a célból e hó 8-án, azaz hétfőn délután 3 órakor hivatali helyiségemben meg­beszélést tartunk, amelyre tisztelettel meg­hívom és kérem, hogy ezen a megbeszélésen pontosan megjelenni szíveskedjék. A tanyai urak autóbusszal bejöhetnek és autóbusszal ki is mehetnek. —• Kiskundorozsma, 1932 február 6-án. Tisztelettel dr. Dózsa főszolgabíró.» (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nagyon jó! — Büchler József: Ez a törvény előtti egyenlő­ség! — Szűcs István: Meg volt híva mindenki! — Büchler József: Nem lehet cinizmussal elin­tézni. — Szűcs István: Ez nem cinizmus!) Hozzá kell tennem, t. Képviselőház, hogy én ezt nagyon helyesnek és helyénvalónak tartom, csak azt kérdezem, hogy ugyanez a figyelmes­ség és előzékenység miért nem kíséri azokat a beszámolókat, illetőleg képviselői látogatáso­kat, amelyeket az erről az oldalról kerületükbe leránduló képviselő urak csinálnak? Ez a há­násmód a képviselők tekintélyének alátámasz­tására sokkal alkalmasabb, mint az, amikor a csendőrök megverik az embereket és azt mond­ják: menjetek Szederhez, vagy Reisingerhez panaszkodásra. Ez a beszámoló, illetőleg ez a képviselői látogatás ugyan nem történt meg. csak előkészíttetett; úgy látszik, hogy az elő­készítés folyamán történhettek bajok, mert később ugyancsak a főszolgabíró és ugyancsak hivatalosan az ipartestületeknek és a tanyai gazdakörök elnökeinek egy újabb köriratot küldött, amelyben már azt írja, hogy a beszá­moló beszéd a jobb idők beálltával fog megtar­tatni. (Derültség a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Melegebb időben! — Büchler József: Amikor a kerítés már nem lesz alacsony! — Peyer Károly: Savanyú a szőlő! — Propper Sándor: Fabinyi úr nem akart odamenni!) A belügyi tárcánál kell ezt szóvátenni, amely olyan két marokkal tartja kezében a köz­szabadságot, a szabadságjogokat és amely az előadó úr bevallása szerint is ma már nem^ bel­ügyi, hanem tisztán és kizáróan (rendőri tárca. Kérem a belügyminiszter urat, nyugtasson meg engem, hogy látogatásom alkalmával a közel­jövőben ugyanezzel az előzékenységgel fogok 88. ülése 1932 május 20-án, pénteken. Szegeden és a szegedi tanyaterületen is talál­kozni. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Ulain Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs itt. Ki következik? Petrovics György jegyző: Eckhardt Tibor! Elnök: Eckhardt Tibor urat illeti a szó. Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! Méltóztas­sék megengedni, hogy a t. Ház figyelmét fel­hívjam azokra az anomáliákra, amelyek a városok, községek és vármegyék háztartásának vitelében mutatkoznak. Amiket elmondandó leszek, azokat személyes és közvetlen tapasz­talataim alapján mondom el, azok tehát két­ségtelenül tények, mert magam győződtem meg róluk. Veszem először a városok helyzetét. Mis­kolc városában a helyzet az, hogy az 50% -os pótadót a kormány felemelte 74%-ra, vagyis 24%-os pótadótöbbletet vetett ki a városra, szerintem is rendkívül helyesen, mert hiszen pesszimisztikusan kell az adók befolyásával kalkulálni és a városi szükségletek fedezésé­ről másként nem lehetett volna gondoskodni a folyó évben. De a különböző pénzügyi rendelkezések következtében hogyan alakul a konkrét hely­zet Miskolc város háztartásában? Az egységes adókezelés következtében a házszükségadó és a házadópótlék, amely újabban vettetik ki, mielőtt a befolyt adómennyiség felosztásra kerülne, levonatik; hogy egy analógiával él­jek, a pénzügyigazgatóságok előnyös tételként kezelik a szükségadót és a házadópótlékot. Ennek következtében • a visszamaradó adó­mennyiség, amely a két adónem levonása után felosztásra kerülő és így a város részére is bizonyos kulcs szerint megkapható adóössze­get tesz ki, olyan rendkívül csekély már, hogy abból a városi kiadásokat megközelítőleg sem lehet fedezni és kölcsönökből, szabálytalanul elvont pénzekből kénytelenek a városok ma még ideig-óráig adminisztrálni, de ha ez a rendelkezés a legsürgősebben meg nem szün­tettetik^ és az egységes adókezelés alá vont adóbevételekből nem vonatik le ez a két adó, hanem az egész adómennyiség egységesen ke­rül felosztásra, akkor már június 1-ével a vá­rosok tökéletesen fizetésképtelenekké válnak. Ebben a kérdésben, úgy érzem, sürgős szükség van arra, hogy a belügyminiszter úr a pénzügyminiszter úrral egyetértően a váro­sok háztartásának továbbvitele, — legprimi­tívebb továbbvitele — érdekében megfelelő in­tézkedésekről sürgősen gondoskodjék, (Ügy van! Ügy van!) még ebben a hónapban, mielőtt június l-e katasztrofálisan rászakadna a vá­rosokra. Itt van egy másik dolog, amelyre fel kell hívnom a figyelmet. Van egy pénzügyminisz­teri rendelkezés, amely kimondja azt, hogy ezt a pótadótöbbletet, ezt a pluszt — például Mis­kolcon 24%-ot — csak abban az esetben kezdi folyósítani a pénzügyigazgatóság, vagyis a 24%-os plusz adó felosztása csak akkor veszi kezdetét, ha a múlt évi adóhátralékok már tel­jesen befolytak és felosztást nyertek. Miskolc városában ez konkréten a következőt jelenti' A városban 650.000 pengő állami adóhátralék áll fenn, vagyis mindaddig nem jut hozzá a város a plusz 24%-hoz, amíg ez a 650.000 pengő íhátralék teljes egészében be nem folyik. Egy ilyen pénzügyminiszteri rendelet áll fenn, úgy­hogy ennek következtében még papiron sem folyósítható a plusz 24%-os, pótadó és teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom