Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.
Ülésnapok - 1931-87
Az országgyűlés képviselőházának 87. sebb embere, ezeket írta: Miért ragaszkodnak azok a különböző gyarmatok Anglia uralmához? Azért, mert jó a közigazgatás. Megállapították, hogy az angol uralom egyetlen lehető^ sége az, hogy az angoloknak kitűnő közigazgatásuk van, amely a kultur-átlan, műveletlen tömegeket megtanította dolgozni, vagyont keresni, felébresztette bennük a nemzeti szempontokat és ez tartja fenn Anglia világuralmát. S mit látunk nálunk, ebben a megcsonkított kis országban? Ez a magyar közigazgatás úgy bánik a magyar néppel, a magyar parasztsággal, hogy nincs az a gyarmati terület egy nagy államhoz kapcsolódva, amelyen úgy bánnának a vad népekkel, mint ahogy itt bánnak a magyar néppel. {Ügy van! Úgy van! a ssélsőbaloldalon. — Büchler József: A jaüán megszállók a kínai kulit jobban megbecsülik!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Zaj.) Farkas István: Mit lát az az ember, aki eljár Vidékre és aki előtt az emberek őszintén beszélnek, ezek a szegény emberek •.. (Propper Sándor: A zulukafferekkel jobban bánnak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Farkas István: Hiszen itt három ember sem tud beszélni egymással, mert, ha három ember beszél, a csendőrök még azt -a három embert i« szétzavarjáík, hogy ne érintkezzenek egymással. Hoerv milyen lapot olvassanak falun, ezt a csendőrök szabják meg. Alkotmányosság ez. rend ez? Szükséges-e valakinek olyan együgyűnek^ olyan butának, olyan rossznak és gonoszmaik lenni, mint amilven gonosz ennek a közieraTgatá^naik szelleme? Lehet-e ezt fenn tartami? Smhad-e a magyar néppel így bánni? "Nem gondol iák-e az unak, hogy a nép egyszer megunja ezt? Azért kell iá osendőirséeTe, a besúgókra szolgáló alapot felemelni, több besúgót tartani, hogy denunciáljanmk embereket, hoarv Tn7,ta««ák az embereket. Mit csinál a besúgó? Először biztatja az embereket; látjuk, hogy a hesűgó odajön a szociáldemokrata mozgalomba; forradalmár; szidja a is7ociáldemokratarjá>rtofc; azt mondja, hogy ezt kell csinálni, azt kell csinálni, hoery ki kell menni az utcára, neki kell menni a hatalomnak, be kell menni a kaszárnyákba. S azután a csendőrnek, rend őrnek ezeik súgnak be mindent. (Propper Sándor: Ezek hangoztatják ezeket, azután beugratják az embereket és azután feljelentik!) Innen hívom fel a dolgozó magyar népet, vegye tudomásul, hosry most a költsésrvetési tételek leszállítása idején egyetlenegy tételt emelnek fel- a besúp'óra, a oeugratófcra szolgádé alap tételét. Vegyék tudomásul, hogy még több besúgó és uerató megy közéiük é« ahol találnák őket- veriék meg és dobják ki őket, ne üljenek fel nekik, ne tűrlek meg őket magúik között. (Propper Sándor: Közigazgatási rémuralom!) Elnök: A képviselő urat közbeszólás a miatt rendreutasítom. Farkas István: Borzalmas állanot az, hogy Magyarországon nem lehet gyűlést tartani, gyűléstilalom van^ statárium van, (Malasits Géza: Csak a munkásnak nem lehet gyűlést tartami!) nem lehet lapot kiadni, nem lehet röpiratot terjeszteni és mindezt a magyar közigazgatás miatt nem lehet. Minden a belügyhöz tartoziik s ezért mondjuk, hogy minek a többi tárca, elintéz ez mindent. Az a kis klikk, amely uralkodik, osztoakodhatik a javakon, a belügy elintéz mindent. Ha gyűlést akar valaki tartani, nem engedik; beszámológyűlést^ nem lehet tartani, csak akkor, ha kedve tartja <a helyi hatóülése 1932 május 19-én, csütörtökön. 65 ságnak. Miért beszélnek az urak alkotmányosságról, minek fecsegnek erről ott, ahol nincs Szabályozva a dolog, ahol a fennálló belügyminiszteri rendeleteket, (Büchler József: Mondják 'meg nyütan és őszintén, hogy diktatúra van!) 'ezt a szűkkörű szabályt sem tartják be. (Büchler József: A belügyminiszter úr csendőrei már úgy is azt mondják vidéken, hogy katonai diktatúra van! — Propper Sándor: Felsőbb pa'rancsra hivatkozva! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Kérem a képviselő Sirakat, őrizzék meg a tárgyalás rendjét és nyugodtságát. Farkas István: Az urak nem akarják belátni, hogy ez nincs jól és még azt a szűkre szabott jogot sem tartják meg, amelyet megszabtak a különböző belügyminiszteri rendeletek az egyesülési szabadság terén. Miért nem lehet nekünk gyűlést tartani? Félnek az urak attól, hogy beszélnek dolgokról, beszélnek a nyomorúságról ? E helyett nálunk nem látják be, hogy annak számára, akinek baja van, már az is megnyugvás, ha kipanaszkodhatja magát? Nálunk még panaszkodni sem lehet, sírni, panaszkodni sem szabad. Maholnap nem szabad csúnyán ránézni sem a rendőrre és a csendőrre. Lehetetlen, képtelen állapot ez. A mi párszervezeteinknek nem szabad megalakulniuk. Hát nem lehet szervezkedni más pártoknak, csak az egységespártnak? Hiszen egységespárt tulajdonképpen nem is létezik, szervezetei nincsenek, az egységespárt maga a hivatalos hatalom. Azt mondják, hogy pártatlan a közigazgatás, pedig nem igaz. A közigazgatás az az egységespárt. A gyakorlatban, vidéken van szociáldemokratapárt, van kisgazdapárt, van kereszténypárt, de egységespárt, mint olyan, amelynek szervezetei vannak, nem létezik. (Kun Béla: Hová lett?) Elnök: Kun Béla képviselő urat rendreutasítom. Teljesen szokatlan, hogy a képviselő úr az elnöki emelvényen, ahol semmi hivatalos elfoglaltsága nincs, közbeszólással zavarja a tárgyalást. Méltóztassék ettől a jövőben tartózkodni. Farkas István: Ha választás van, a közigazgatás elintézi a választást, ha valami cécót, vacsorát, vagy ünnepélyt akar tartani az egységespárt, ott van a hivatalos apparátus, az elintézi. Ennek ellenére azt mondják, hogy a közigazgatás pártatlan? Beszéljünk talán arról, hogy valahogy mégis csak Európában vagyunk, (Propper Sándor: Csak területileg!) területileg itt vagyunk Európa szélén és Európában mégis csak az a szokás, hogy a pártok szabadon szervezkednek, vannak elvek, különböző világfelfogások, amelyek koré az emberek csoportosulnak, pártokat alakítanak és ezek révén iparkodnak a maguk eszményeinek, ideáinak, felfogásának érvényt szerezni és ezért propagandát fejtenek ki, iparkodnak meggyőzni polgártársaikat arról, hogy elveik helyesek. Ez a rendje a dolognak, ez a helyes módszer. E helyett nálunk az egységespárt, mely a kormány háta mögé bújik, azt mondja, hogy a csendőr, a rendőr mindezt elintézi. Nem lehet feltételezni, hogy a csendőrség ne volna központilag utasítva, instruálva és irányítva. Igaz, vannak egyes vidéki közigazgatási hatóságok, szolgabírák és alispánok, akik emberségesen kezelik a kérdést. Más dolog egy elv ellen küzdeni és más dolog az, hogy a közszabadságot mindenki számára biztosítsák. Ezt a
