Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

462 Az országgyűlés képviselőházának minisztérium, azt ennél az intézetnél már elérte, azt tudniillik, hogy nem mindegyik képesítést nyert óvónő elhajtott állásiban elhelyezkedni, hanem igenis azt a tudást és gyakorlatot, .amelyet ebben az intézetben szerzett, felhasználta odahaza a családi életben. Ha ezt az óvónőképzőt megszüntetjük, minthogy Hódmezővásárhelyen semmiféle niás f elsőibb leányoktatás nines, az egészen jómódú szülők elküldhetik ugyan leányaikat Szegedre vagy Budapestre továbbképzésre, de a középosztály, az a réteg, amely erre legjobban rá volna szorulva, gyermekeinek minden további képzése elől el van zárva. Egy nagyon érdekes momentum szövődik ibele ebibe az ügybe. A kultuszminiszter úr Hódmezővásárhelyen, ezen a túlnyomóan református helyen akarja megszüntetni ezt az állami óvónőképzőt akkor, amikor a ímeglévő másik három felekezeti óvónőképzőhöz egyáltalában nem akar hozzányúlni. A miniszter úr azt mondotta egy közbeszólásában, Ihogy mintaóvodává akarja átminősíteni ezt az intézetet. Kendben van! De mintaóvodában nem lehet serdülőkorú leányokat nevelni, azt a célt tehát, amelyet ez az intézet eddig 'Szolgált, a mintaóvodává való átminősítés után sehogyan sem fogja tudni szolgálni. T. Ház! Nekem is meg kell említenem azt, amit Kun Béla t. képviselőtársam már mondott, hogy az államnak tulajdonképpen igenigen kevés költségébe kerül ennek az óvónőképzőnek a fenntartása, hiszen az intézet fenntartási költségeinek nagyobb részét tandíjak, ellátási és egyéb költségek címén maguk a növendékek megfizetik s azt a néhány ezer pengőt, amely az államot terheli, igen könnyen lehetne fedezni azokból az elpocsékolt milliókból, amelyek haszontalan, felesleges és veszélyes célok szolgálatára vannak a különböző költségvetések, de a kultusztárca költségvetésébe is beillesztve. En tehát akkor, amikor tiltakozom az ellen, hogy ezt a második állami óvónőképzőt megszüntessük, egyúttal felhívom a miniszter úr figyelmét arra, hogy tessék körülnézni a saját tárcájában, tessék á többi tárcákkal szemben is a sarkára állni és ezt az annyira szükséges és mellőzhetetlen nevelőintézetet ettől a nagy alföldi magyar várostól ne méltóztassék elvenni. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Ernyei István! Ernyei István: T. Képviselőház! Azok után, amiket előttem szólott Kéthly Anna képviselőtársam mondott, nekem jóformán nincs mit mondanom, mert én körülbelül ugyanazokat akartam elmondani. Csak annyit leszek bátor hozzátenni, hogy ez az óvónőképző hatalmas nagy, szabad térségen áll, óriási nagy kertes udvara van, mindennel el van látva, internátusa modernül van berendezve, fekvése kitűnő és így a leányok elhelyezése aránytalanul egészségesebb, mint például egy pesti intézetben. A város maga ennek az épületnek az átalakítására igen sokat áldozott. Ami a megszüntetés indokolását illeti, erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy 8000 pengő a jelen állapot szerint a megtakarítás, ha azonban az ingyenes helyeket csökkentik, jóformán eltűnik ez & 8000 pengő kiadás is; ha pedig nyugdíjazzák a tisztviselőket, mint ahogyan Kun Béla t. képviselőtársam mondotta, akkor ez a látszólagos megtakarítás teljesen illuzórius, mert a nyugdíj is terhelni fogja az államot. Abban egyébként teljesen igaza van az 9A. ülése 19

S2 június 1-ên, szerdán. , előttem szóló t. képviselőtársamnak, hogy nemcsak óvónőképző ez az intézet* hanem képesít nevelőnőnek, pénztárosnak stb., szóval nagyon sokféle állásra képesít ós ezzel a félig-meddig középiskolai műveltséggel el is lehet helyezkedni. A legfőbb ezen képesítések közül az, Ihogy a leendő anyákat megtanítják a gyermeklélektanra, a gyermekkel való bánásmódra és ez igen fontos, hiszen nálunk úgyis arról panaszkodnak, hogy a család és az iskola éppen azért vaii egymással hadilábon, mert a szülőkben hiányzik a pedagógiai érzék. Ha tehát mód van arra, hogy egész sereg olyan anyát adjunk a hazának, akik tudományosan és gyakorlatilag egyaránt ki vannak képezve arra, hogy gyermekeinket neveljék, akkor azt hiszem, ilyen csekély pénzügyi megtakarítások miatt kár volna ezt az alkalmat elszalasztani. Bár minél több ilyen alkalmat lehetne adni a magyar anyáknak. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Senki sines feljegyezve. Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 18. cím. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 18. címet): Erődi-Harraeh Tihamér! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Patacsi Dénes! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Tóth Pál! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Senki feljegyezve nem lévén, kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) A cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 19. cím. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 19. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 20. címet): Kocsán Károly! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Farkasfalvi Fairkas Géza! Farkasfalvi Farkas Géza: Nem kívánok szólni. Elnök: Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Patacsi Dénes! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik: Brandt Vilmos jegyző: Senki sincs feljegyezve. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) A cím meg nem támadtatván, elfogadottnak jelentem ki. Következik a 21. cím. Brandt Vilmos jegyző (olvassa a 21. és a 22. címet, amelyet a Ház hozzászólás nélkül elfogad. Olvassa a 23. címet): Zsindely Ferenc! Elnök: A képviselő úr nines itt, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? Brandt Vilmos jegyző: Turchányi Egon! Turchányi Egon: T. Képviselőház! Az ál-