Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-94

440 Az országgyűlés képviselőházának sadalom foglalkoztak, az állam feladata volta­képpen csak subszidiárius, kisegítő volt, akkor teljesítette kötelességét, ha az illető felekezet, társadalom vagy község ebben az irányban a ráháruló kötelezettségeknek eleget tenni nem tudott, másfelől pedig az állam tevékeny­sége abban nyilvánult meg, hogy fizetéskiegé­szítések útján a tanítószemélyzetet valahogy abba a helyzetbe hozta, hogy megélni tud­hasson. T. Ház! Akár az államtól veszem, akár az állam teljesíti, akár a község teljesíti, akár a felekezet teljesíti, az kétségtelenül mind egy zsebből fedeződik, a dolgozó polgárság, az adófizető polgárság zsebéből, mert az állam is adók útján szedi ezt be, a községi pótadó vagy külön iskolai adó útján szedik be, s ma már a felekezetek is kötelesek és kénysze­rülve vannak ezen a címen adókat beállítani, sőt az adóikat is felemelni. Meg kell állapítanom, hogy a fenntartás mai rendszere egyfelől nincs arányban az ará­nyos teherviselés elvével, másfelől különösen a helyi szolgáltatásoknál jelentkező rendkívül súlyos viszonyok nyugtalanságot teremtenek ré­szint magánál a tanszemélyzetnél, részint pedig oyan nehézségeket is okoznak, amelyeken a ha­tóságok keresztülmenni sem tudnak, különösen az anyagi fedezet miatt. Sőt azt is meg kell álla­pítanunk, hogy miután az értékegy s egeknél a búza ára leesett, most már a fizetéskiegészíté­sek útján voltaképpen a fizetéseknek nagy ré­szét maga az állam teljesíti. Ehhez járulnak még az elemi iskolák fenn­tartásával kapcsolatos dologi kiadások, ame­lyeket az állam igyekszik a községekre áthárí­tani. Viszont a felekezeteknél is súlyos bajok jelentkeznek ezen a téren, mert hiszen eddig a községek, amelyek a felekezeteket különösen na­gyobb városokban segítették* kénytelenek a mai helyzet miatt ezt a segítséget is megvonni. így minden oldalon az iskolák dologi kiadásai miatt is adóemelés jelentkezik, zűrzavar és káosz van. Tisztázni kelj még, hogy kire tartozik az isko­lák fenntartása, különösen a dologi kiadások kérdése. Tisztázni kell, hogy ugyanaz az adó­fizető polgár háromféle módon ebből a célból megterhelve ne legyen. A községek háztartásá­nak rendezésével kapcsolatban ezt a legfonto­sabb kulturális feladatot, az elemi iskolák fenn­tartásának kérdését rendezni kell. Ezt azért mondtam el itt, a központi cím rendjén, mert külön is fel akartam hívni a mi­niszter úr figyelmét Horváth püspök úrnak 1931-ben elmondott költségvetési beszédére, mert az abban foglalt elgondolás körülbelül a helyes vágányt jelöli meg, amely irányban haladni kell és amely irányban ezt a feladatot megoldani lehetséges. (Petrovácz Gyula: Ez az egyedüli helyes irány!) A toldozó-foltozó takarékossági munkával ez a kérdés meg nem oldható. Az is­kolafenntartás kérdését újból gyökeresen ren­dezni kell, ezeknek a törvényeknek rendelkezé­seire is figyelemmel. A másik, amire rá akarok mutatni, az, hogy a miniszter úr egyik eljárása ellen súlyos ki­fogásom van, mert az kisembereket sért. Ake­rektisztai vallásalapítványi birtok bérbeadásá­nak kérdése ez. Ebben a tekintetben a minisz­ter úrhoz interpellációt is intéztem. A minisz­ter úr erre az interpellációra nekem választ adott, az a válasz azonban felületes volt, a mi­niszter urat nem (helyesen tájékoztatták és én a, kultuszkormányzat eljárását határozottan a kis­emberek érdekei ellen valónak látom. Ezt meg kell mondanom azért, mert nincs módomban 9Jf„ ülése 1932 június 1-én, szerdán. máskép ezt a kérdést a miniszter úr szine előtt szóvátennem. A tényállás a következő: Püspökladány határában van egy kilenc­százegynéhány holdas vallásalapítványi terü­let, kerektisztai puszta. (Karafiáth Jenő val­lás- és közoktatásügyi miniszter: Nem, ez a kereki puszta. A másik a kerkápo'yi Bodor­alapítványnál szerepel, ez pedig Püspökladány­nál van!) Méltóztassék csak engem meghall­gatni. A kilencszázholdas birtok bérletére bér­lőtársaság alakult ezelőtt 16 esztendővel, kis­emberekből. Ennek a bérlőtársaságnak sza­bályzatát a földmívelésügyi miniszter jóvá­hagyta. Ezek hosszú időn keresztül becsület­tel teljesítették kötelességüket. Az utóbbi időben a bérlőtársaság vezető­sége, különösen pedig vezetője, hibát követett el. Több pénzt szedett be a kisemberektől, mint amennyit a vallásalapítványnak fizetett. A társai, az ellenőrök nem ellenőrizték kellőkép­pen. A bérlőtársaság tagjai, ezek a becsületes, derék magyar emberek^ bűnvádi feljelentést tettek a vezetőjük ellen és felelősségre akarták vonatni az ellenőrzőket. Ezek, mikor ellenük fordultak, valószínűleg összeköttetéseik révén egy külön bérlőcsoportot szerveztek, kiváltak a bérlőtársaságból és a volt felelős vezetők kü­lön ajánlatot adtak^ be, ami valamivel jobb volt, mint a bérlőtársaság eddigi ajánlata. A vége az lett a dolognak, hogy a miniszter úr se a bérlőtársaságot, se ezeket nem bízta meg, hanem kettészakította őket. (Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter: Salamoni megoldás! Es még két helyet fenntartottam a régiekre nézve!) Ezt az eljárást rendkívül sú­lyos hibának tartom, mert ennek következménye az lett, hogy ezek az emberek, akik a bérlő­társasággal szemben bűncselekményt követtek el, elérték céljukat, mert azoknak egy részét, akik tizenhét esztendőig becsületeden teljesí­tették kötelességüket, elütötték ettől a bérlet­től. (Kuna P. András: Szégyen!) Még az is súlyosan esik a latba, hogy a földbirtokrende­zés során ennek a földbérlőtársaságnak a tag­jai nem is kaptak hosszú időre ilyen vallás­alapítványi bérleteket. Kihagyták őket, mert benne ültek egy nagy bérletben, és most na­gyobb részük, akiket a miniszter úr kihagyott, teljesen föld nélkül van. Hozzá még ennek a bérlőtársaságnak az élére L. Nagy Antal sze­mélyében a miniszter úr odaállított egy olyan embert, aki eddig a régi bérlőtársaságnak az ellenőre volt, akinek tehát ellenőriznie kellett volna ennek az elnöknek a manipulációit, aki ellen a bérlőtársaság bűnvádi feljelentést tett. Ez az L. Nagy Antal lett odaállítva, mint megbízható ember, aki a múltban sem fizette be a maga haszonbértartozását a bérletből folyólag, hanem a bérlőtársaság fizette be helyette. Hát, mélyen tisztelt miniszter úr, egy ilyen bérlőtársaságat, amely 17 extender«; becsülettel teljesíti a^ kötelességét, elütni ettől a bérlettől helyénvalónak^ nem tartom és ezen kisemberek érdekében szót is emelek. Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Petrovácz Gyula! Petrovácz Gyula: Mélyen tisztelt Képvi­selőház! Szükségét érzem annak, hogy még­egyször szóvátegyem azt, amit már az általá­nos' vitában voltam bátor elmondani, hogy a miniszter úrnak a magam részéről ismétel­ten is megköszönjem azt a lojális magatar­tását, melyet az én határozati javaslataim­mal szemben itt a Ház előtt tanúsított, ami­kor a maga részéről kijelentette, hogy anélkül is, hogy mi ezt a,magiunk részéről idehoztuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom