Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

384 Az országgyűlés képviselőházának ségtelenül súlyos idő- és pénzáldozatot jelent. Az én igénytelen nézetem szerint ugyan nem hiba, ha valaki többet'tanul annál, amennyire okvetlenül szüksége van, a mai nehéz gazdasági viszonyok között azonban Ökonómiára kell berendezkedni a tanulásban is, takarékoskodni kell azokkal az értékes fiatal évekkel és bizony meg kell barátkoznunk azzal a jól bevált régi felfogással, hogy az életnek különböző igényei vannak és ezeket a különböző igényeket mégis leghelyesebb az ezekhez az igényekhez alkalmazkodó különböző típusú iskolákkal kielégíteni. Természetesen fenn kell tartani annak lehetőségét, — illetőleg ennek a kétesztendős felsőkereskedelmi iskolai szaktanfolyamnak létesítésével intézményesen kell biztosítani azt — hogy ennek a felsőkereskedelmi tanfolyamnak kiváló előmenetelű hallgatói folytathassák tanulmányaikat a műegyetem közgazdasági, illetőleg kereskedelmi fakultásán, ahol azután a közgazdasági és kereskedelmi tudományokat egyetemi színvonalon hallgathatnák. Ismertettem ezekben, t Ház, a közgazdasági egyetem -két osztályának beolvasztására vonatkozó tervezetet. Ami a harmadik szakosztályt, a mezőgazdasági szakosztályt illeti, (Erdélyi Aladár: Ez már nehezebb!) ez feladatainak természettudományi és technikai jellegénél fogva olyan közeli vonatkozásban van a műegyetemmel, hogy annak a műegyetemmel való összekapcsolása természetesnek, önmagától értetődőnek látszik. (Erdélyi Aladár ellentmond.) Hogy a mezőgazdaságnak minden tekintetben egyetemi nívón való oktatása eredményesen történhetik a műegyetemen, azt ai külföldi műegyetemek egész sora bizonyítja. Viszont, a mezőgazdaságnak nálunk sokkal fontosabb jelentőségénél fogva megokolt, sőt feltétlenül szükséges, hogy a vonatkozó r tudományágakban a legfelső oktatás, a mérnöki tudományok egyetlen egyetemén, a műegyetemen történjék. A műegyetemen ma is vannak a mezőgazdaság céljait szolgáló tanszékek: mezőgazdasági géptan, mezogazclas ági kémiatechnológia, sőt azokban 'az intézetekben, amelyekből a műegyetem .fejlődött és keletkezett, a szempci collegium ökonomikumban, amely még 1763-b'am keletkezett, majd a budai m. kir. tudományegyetemen 1782-ben megnyílt mérnöki intézetben, amely később 1850-ben a József Ipartanodához, a műegyetemen közvetlen elődjéhez cstatlakozott, a gazdasági tudományokban és különösen a mezőgazdaságtanb'arn való oktatást magától értetődőnek és a technikai oktatástól elválaszthatatlannak tartották.,: Foglalkoztak ezek az intézetek az erdő-, mező- és szőlőgazdaságon kívül kender- és lentermeléssel, ecetes szeszgyártással és mezőgazdasági technológiával. T. Ház! Tagadhatatlan azonban, hogy r a műegyetemen a mezőgazdasági fakultás felállításával elérni kívánt célt, tehát úgy elméleti, mint gyakorlati nézőpontokból tudományosan képzett mezőgazdák nevelését, valamint a mezőgazdasági tudományoknak kutatómunkával történő, a hazai agrárviszonyokat szemmeltartó fejlesztését csak akkor lehet elérni, ha ez a fakultás el van látva a sikeres oktatáshoz szükséges laboratóriumokkail és egy gazdasággal, ahol a kísérleti és kutatómunka elvégezhető. A műegyetem, amely féltékenyen őrzi hosszú évtizedéken át nehéz munkával megszerzett hírnevét, bizonyára ragaszkodni fog ahhoz, hogy ha átveszi a közgazdasági kar mezőgazdasági fakultását, adassék meg a sikeres 93. ülése 1932 május 31-én, kedden. oktatásnak minden előfeltétele. És az érthető, méltányos kívánságot ebből az alkalomból is vagyok bátor az igen t. miniszter úrnak szíves figyelmébe ajánlani. Azt hiszem különben, amennyiben a közgazdasági karnak mai tangazdasága és egyéb felszerelése — nem vagyok e tekintetben egészen tájékozva, azért r beszélek olyan bizonytalanul — ezeknek a kívánalmaknak nem egészen felel meg, (Erdélyi Aladár: Egészen biztos!) még a mai nehéz gazdasági viszonyok között sem ütközik ez a kívánság leküzdhetetlen nehézségbe, hiszen az állami birtokok közül ki lehetne hasítani egy, erre a célra szolgáló megfelelő birtokot vagy gazdaságot, amelyen ezek a kísérletek és kutatások megtörténhetnének, ami egyáltalában nem rontaná ennek az állami birtoknak a rentabilitását. (Erdélyi Aladár: Magyaróváron meg lehet csinálni! — Mikecz István: Avagy Debrecenben! — Erdélyi Aladár: Az már mindegy!) Magyaróváron, ha jól tudom t. képviselőtársam, egy mezőgazdasági akadémia van. (Erdélyi Aladár: Igen, de fel kellene emelni egyetemi nívóra!) T. Ház! Miután így a közgazdasági fakultás három szakosztályának kérdése nagyjában rendezve volna, hátra van még a közgazdasági fakultással kapcsolatos kereskedelmi tanárképző intézet ügye- Ez a kérdés sem okoz nehézséget. Amint a középiskolai tanárképző intézet a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karfa mellé van rendelve, éppúgy lehetne ezt a tanárképző intézetet a műegyetem, illetőleg annak közgazdasági fakultása mellé és felügyelete alá helyezni, sőt kiegészíthető volna ez a tanárképző intézet egy általános szaktanárképző' intézetté, ahol a felsőbb iparisikolák, továbbá a mezőgazdasági szakiskolák tanárképzése is történnék. Végül, bár nem az én feladatom itt, de nem mulaszthatom el, hogy legalább néhány szóval a miniszter úr figyelmébe ne ajánljam, hogy az egy bevonás alkalmával érvényt kellene szerezni a műegyetem azon régi óhajának, mondhatnám talán, a kor parancsoló szükségletének, amely szerint a jogi és közgazdasági tudastöbblettel ellátott mérnökök előtt meg kellene nyitni a közigazgatási fogalmazási szolgálatot. Ezekben voltam bátor vázolni azt a megoldási módot, amely egyrészről alkalmasnak latszik arra, hogy nyugvópontra hozza a közgazdasági fakultás ügyét, másrészt pedig, hogy a gazdasági tudományok egyetemi oktatását célszerűen, gazdaságosan megoldja. Ez a megoldás talán arra is alkalmas, hogy a fogékony ifjúkorban közelebb hozza egymáshoz a termelés három főtényezőjét és ezzel talán elérjük majd azt is, hogy megteremtődik az a harmónia a termelés három ága között, amely harmónia a gazdaságos termelésnek, mondhatnám talán, a politikai nyugalomnak is egyik előfeltétele és amely harmónia ma, fájdalom, rendszerint csak jámbor óhajtásokban, avagy hangzatos dikciókban szokott kimerülni. (Erdélyi Aladár: Elméletileg megvan, csak a jövedelmek felosztásánál jar^az egyik mindig rosszul!) Ez az, mert nem latjuk az egymásra utaltságot. (Erdélyi Aladár: Látjuk, csak nem akarjuk tudni!) Nem akarjuk látni. Ez a megoldási mód különben egyáltalában nem tekinthető nóvumnak, egyáltalában nem tekinthető kétséges "kimenetelű kísérletnek. A mtaigyar géniusz csodálatos intuícióval már nagyon régen, másfélszáz évvel ezelőtt, átérezte