Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

384 Az országgyűlés képviselőházának ségtelenül súlyos idő- és pénzáldozatot jelent. Az én igénytelen nézetem szerint ugyan nem hiba, ha valaki többet'tanul annál, amennyire okvetlenül szüksége van, a mai nehéz gazda­sági viszonyok között azonban Ökonómiára kell berendezkedni a tanulásban is, takarékoskodni kell azokkal az értékes fiatal évekkel és bi­zony meg kell barátkoznunk azzal a jól bevált régi felfogással, hogy az életnek különböző igényei vannak és ezeket a különböző igénye­ket mégis leghelyesebb az ezekhez az igények­hez alkalmazkodó különböző típusú iskolák­kal kielégíteni. Természetesen fenn kell tar­tani annak lehetőségét, — illetőleg ennek a kétesztendős felsőkereskedelmi iskolai szak­tanfolyamnak létesítésével intézményesen kell biztosítani azt — hogy ennek a felsőkereske­delmi tanfolyamnak kiváló előmenetelű hallga­tói folytathassák tanulmányaikat a műegye­tem közgazdasági, illetőleg kereskedelmi fakul­tásán, ahol azután a közgazdasági és kereske­delmi tudományokat egyetemi színvonalon hall­gathatnák. Ismertettem ezekben, t Ház, a közgazda­sági egyetem -két osztályának beolvasztására vonatkozó tervezetet. Ami a harmadik szakosz­tályt, a mezőgazdasági szakosztályt illeti, (Erdélyi Aladár: Ez már nehezebb!) ez felada­tainak természettudományi és technikai jelle­génél fogva olyan közeli vonatkozásban van a műegyetemmel, hogy annak a műegyetemmel való összekapcsolása természetesnek, önmagától értetődőnek látszik. (Erdélyi Aladár ellent­mond.) Hogy a mezőgazdaságnak minden te­kintetben egyetemi nívón való oktatása ered­ményesen történhetik a műegyetemen, azt ai külföldi műegyetemek egész sora bizonyítja. Viszont, a mezőgazdaságnak nálunk sokkal fontosabb jelentőségénél fogva megokolt, sőt feltétlenül szükséges, hogy a vonatkozó r tudo­mányágakban a legfelső oktatás, a mérnöki tudományok egyetlen egyetemén, a műegyete­men történjék. A műegyetemen ma is vannak a mezőgazdaság céljait szolgáló tanszékek: mezőgazdasági géptan, mezogazclas ági kémia­technológia, sőt azokban 'az intézetekben, ame­lyekből a műegyetem .fejlődött és keletkezett, a szempci collegium ökonomikumban, amely még 1763-b'am keletkezett, majd a budai m. kir. tudo­mányegyetemen 1782-ben megnyílt mérnöki in­tézetben, amely később 1850-ben a József Ipar­tanodához, a műegyetemen közvetlen elődjéhez cstatlakozott, a gazdasági tudományokban és különösen a mezőgazdaságtanb'arn való oktatást magától értetődőnek és a technikai oktatástól elválaszthatatlannak tartották.,: Foglalkoztak ezek az intézetek az erdő-, mező- és szőlőgaz­daságon kívül kender- és lentermeléssel, ecet­es szeszgyártással és mezőgazdasági technoló­giával. T. Ház! Tagadhatatlan azonban, hogy r a műegyetemen a mezőgazdasági fakultás felál­lításával elérni kívánt célt, tehát úgy elméleti, mint gyakorlati nézőpontokból tudományosan képzett mezőgazdák nevelését, valamint a me­zőgazdasági tudományoknak kutatómunkával történő, a hazai agrárviszonyokat szemmel­tartó fejlesztését csak akkor lehet elérni, ha ez a fakultás el van látva a sikeres oktatáshoz szükséges laboratóriumokkail és egy gazdaság­gal, ahol a kísérleti és kutatómunka elvégez­hető. A műegyetem, amely féltékenyen őrzi hosszú évtizedéken át nehéz munkával meg­szerzett hírnevét, bizonyára ragaszkodni fog ahhoz, hogy ha átveszi a közgazdasági kar mező­gazdasági fakultását, adassék meg a sikeres 93. ülése 1932 május 31-én, kedden. oktatásnak minden előfeltétele. És az érthető, méltányos kívánságot ebből az alkalomból is vagyok bátor az igen t. miniszter úrnak szíves figyelmébe ajánlani. Azt hiszem különben, amennyiben a közgazdasági karnak mai tan­gazdasága és egyéb felszerelése — nem vagyok e tekintetben egészen tájékozva, azért r beszé­lek olyan bizonytalanul — ezeknek a kívánal­maknak nem egészen felel meg, (Erdélyi Ala­dár: Egészen biztos!) még a mai nehéz gazda­sági viszonyok között sem ütközik ez a kíván­ság leküzdhetetlen nehézségbe, hiszen az ál­lami birtokok közül ki lehetne hasítani egy, erre a célra szolgáló megfelelő birtokot vagy gazdaságot, amelyen ezek a kísérletek és kuta­tások megtörténhetnének, ami egyáltalában nem rontaná ennek az állami birtoknak a ren­tabilitását. (Erdélyi Aladár: Magyaróváron meg lehet csinálni! — Mikecz István: Avagy Debrecenben! — Erdélyi Aladár: Az már mind­egy!) Magyaróváron, ha jól tudom t. képviselő­társam, egy mezőgazdasági akadémia van. (Erdélyi Aladár: Igen, de fel kellene emelni egyetemi nívóra!) T. Ház! Miután így a közgazdasági fakultás három szakosztályának kérdése nagyjában rendezve volna, hátra van még a közgazda­sági fakultással kapcsolatos kereskedelmi ta­nárképző intézet ügye- Ez a kérdés sem okoz nehézséget. Amint a középiskolai tanárképző intézet a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karfa mellé van rendelve, éppúgy lehetne ezt a tanárképző intézetet a műegye­tem, illetőleg annak közgazdasági fakultása mellé és felügyelete alá helyezni, sőt kiegészít­hető volna ez a tanárképző intézet egy általános szaktanárképző' intézetté, ahol a felsőbb ipar­isikolák, továbbá a mezőgazdasági szakiskolák tanárképzése is történnék. Végül, bár nem az én feladatom itt, de nem mulaszthatom el, hogy legalább néhány szóval a miniszter úr figyelmébe ne ajánljam, hogy az egy bevonás alkalmával érvényt kel­lene szerezni a műegyetem azon régi óhajának, mondhatnám talán, a kor parancsoló szükség­letének, amely szerint a jogi és közgazdasági tudastöbblettel ellátott mérnökök előtt meg kellene nyitni a közigazgatási fogalmazási szolgálatot. Ezekben voltam bátor vázolni azt a meg­oldási módot, amely egyrészről alkalmasnak latszik arra, hogy nyugvópontra hozza a köz­gazdasági fakultás ügyét, másrészt pedig, hogy a gazdasági tudományok egyetemi ok­tatását célszerűen, gazdaságosan megoldja. Ez a megoldás talán arra is alkalmas, hogy a fogékony ifjúkorban közelebb hozza egy­máshoz a termelés három főtényezőjét és ez­zel talán elérjük majd azt is, hogy megterem­tődik az a harmónia a termelés három ága között, amely harmónia a gazdaságos terme­lésnek, mondhatnám talán, a politikai nyuga­lomnak is egyik előfeltétele és amely harmó­nia ma, fájdalom, rendszerint csak jámbor óhajtásokban, avagy hangzatos dikciókban szokott kimerülni. (Erdélyi Aladár: Elméleti­leg megvan, csak a jövedelmek felosztásánál jar^az egyik mindig rosszul!) Ez az, mert nem latjuk az egymásra utaltságot. (Erdélyi Ala­dár: Látjuk, csak nem akarjuk tudni!) Nem akarjuk látni. Ez a megoldási mód különben egyáltalában nem tekinthető nóvumnak, egyáltalában nem tekinthető kétséges "kimenetelű kísérletnek. A mtaigyar géniusz csodálatos intuícióval már na­gyon régen, másfélszáz évvel ezelőtt, átérezte

Next

/
Oldalképek
Tartalom