Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-93

Az országgyűlés képviselőházának 93. ülése 1932. évi május hó 31-én, kedden, Almásy László és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. - Az 1932/33. évi állami költségvetés egyes tárcáinak tárgyalása, és pedig a vallásés közoktatásügyi tárca tárgyalásának folytatása. Felszólaltak : Éber Antal, Andreetti Károly, Beck Lajos, Kocsán Károly, Eckhardt Tibor, Söpkéz Sándor, Sándor Pál, Fitz Artúr, Kéthly Anna, Zsindely Ferenc, Vázsonyi János, Farkasfalvi Farkas Géza, Farkas István, Szalóky Navratíl Dezső, Ulain Ferenc, Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyiminiszter. — Krüger Aladár, a mentelmi bizottság előadója megtette jelentését Peyer Károly mentelmi ügyében ; hozzászólt Propper Sándor, a kisebbségi vélemény előadója. - A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Zsitvay Tibor, vitéz Pargly Emil, Karafiáth Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 2 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az üJlést megnyitomA mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Takách Géza jegyzői úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Griger Miklós jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat Brandt Vilmos jegyző úr. Bejelentem a t. Háznak, hogy a kereskedelemügyi miniszter úr holnap a napirend megállapítása után írásban válaszolni fog Ostor József képviselő úrnak az osztrák behozatali tilalmak tárgyában folyó évi május hó 18-án előterjesztett interpellációjára. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Napirendünk szerint következik a vallásos közoktatásügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása Szólásra következik Éber Antal képviselő úr, aki beszédének elmondására legutóbbi ülésünkön halasztást kapott- (Esztergályos János: Hol van a miniszter úr? A miniszter úr nincs itt! — Zaj. — Halljuk! Halljuk! — Zsindely Ferenc: Esztergályos nem élhet miniszter nélkül egy percig sem! — Derültség.) Éber Antal képviselő urat illeti a szó. Éber Antal: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! A mélyen t. előadó úr tegnapi nagyon érdekes és tartalmas bevezető beszédében arra hivatkozott és arra nézve sorakoztatott fel számadatokat, hogyha azt a 140 milliót, amely a 21 milliós redukció után most a vallás- és közoktatásügyi tárca kiadási tételén szerepel, összehasonlítjuk más országok százalékos adataival, ha összehasonlítjuk Magyarországnak a háborúelőtti időszakból való százalékos adataival, akkor nem olyan borzasztóan súlyos, nem tekinthető annyira túldimenzionáltnak, mint ahogyan azt némelyek állítják- Ezzel szembeu bátor vagyok azt monKIÍPVISELÖHÁZI NAPLÓ VIII. dani, hogy ezek a százalékos adatösszehasonlítások a külfölddel és a régi Nagy-Magyarország viszonyaival szemben megítélésem szerent nem jelentenek semmit, mert ezt a 140 milliós kultúrbudget-t összehasonlítanunk, egyedül csak egy dologgal lehet, szabad és kell és pedig az ország mai teherbíróképességével, az ország mai nemzeti jövedelmével és azzal a képességgel, amely ehhez fűződik. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a 140 millió pengős budget-vel, akkor egészen más eredményekre jutunk. Az elmúlt hetekben megjelent Vargha Istvánnak, a Magyar Gazdaságkutató Intézet igazgatójának tollából egy nagyon érdekes cikk «Csonka-Magyarország gazdasági fejlődése»! címen. (Esztergályos János: Hol van a miniszter úr?) Elnök: Kérem képviselő úr, a házszabályok^ szerint nincs jogom eziránt intézkedni. A házszabályok módot adnak a képviselő uraknak a kormány megidézésére. (Felkiáltások jobb felölt Itt lesz mindjárt! — Zaj.) Csendet kérek. (Propper Sándor: A tegnapi fáradalmakat piheni ki!) Éber Antal: A tanulmány adatai szerint a következőkben konkludál a közületi kiadások tekintetében. «így történt, — mondja — hogy a szóbanforgó arány a jelenlegi rossz konjunktúra mellett körülbelül 40%-ra vagy talán még magasabbra ugrott fel, vagyis ma a nemzeti jövedelemnek több, mint40%-át veszik igénybe az államháztartás és egyéb közületek kiadásai.» Ez az adat teljesen ellenőrizhető. Bethlen István gróf debreceni beszédében három milliárd pengőre tette a nemzeti jövedelmet. Az államháztartás kiadási oldala 800 millió, az autonómiák költségvetésének kiadási oldala 400 millió, ez 1200 millió pengő. A 3000 millió nemzeti jövedelemből tehát valóban 40%-ot vesznek igénybe ma a közületi kiadások. (Esztergályos János: Jó^ reggelt, miniszter úr! — Karafiáth Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter; Tessék tudomásul venni, hogy 9 óra óta itt vagyok! Miért nem volt szerencsém ott bent a miniszteri szobában? Most szólt a csengő! — Esztergályos János: Ma a miniszter úr nagyon dühösen kelt fel!) 50