Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-91

314 Az országgyűlés képviselőházának civilf) Ö is civilben volt Erre a durva hangú utasításra a leghatározottabban kikértem magamnak az agresszív hangot, megneveztem magamat, hogy országgyűlési képviselő vagyok, megneveztem a mellettem menő Urmánczy Nándor urat, valamint Kun Béla képviselőtársamat is. Erre azt vártam, hogy a miniszteri tanácsos úr legalább udvarias formában tudomásomra adja, hogy hol a helyünk, azonban ezzel szemben az történt, hogy a leghatározottabban és a legerélyesebben ismét reánk kiabált, azt mondván: «En nem törődöm semmivel, hogy ki kicsoda, micsoda, azonnal távozzanak, mert ha nem távoznak, rendőrt fogok hozni!» Erre az agresszív és durva hangra nem válaszoltam már, csak azt mondottam: «Kérem, ide ne méltóztassék rendőrt hívni, már itt sem vagyunk, ellenben az ügyet a maga útján még el fogjuk intézni!» Ezek után mi teljesen hátravonultunk. Megjegyezni kívánom még azt is, hogy abban a pillanatban, amikor a székesfővárosi bizottsági tagok és mi eljöttünk addigi helyeinkről, a következő percben ismeretlen egyének mentek helyünkre, aihonnan Barsy miniszteri tanácsos úr elzavart minket és ott voltak egész az út végéig és senki sem szólt reájuk. Meglepetéssel olvastam a ma kiadott hivatalos kommünikét, amely azt mondja, hogy a Millenniumi Emlékműig való felvonulás katonai jellegű volt. En egyáltalában nem láttam ezt kidomborítva, mert ott láttam Ri \ka Ferenc főpolgármestert, azután bárciházi Bárczy István miniszter elnökségi államtitkárt. Sőt Barsy miniszteri tanácsos urat is, aki monoklival és cilinderrel szintén ott ment a menet élén. A hivatalos vizsgálat szerint megállapíttatott, hogy az eset az alagútban történt és a miniszterelnök úr nem hiszi, hogy a miniszteri tanácsos úr durva és erélyes hangot használt volna velünk szemben. Tudomásom szerint sem minket, sem a törvényihatósági bizottsági tagokat ebiben az irányban még meg sem kérdeztek, így a vizsgálat egyoldalú. Mindenkinek, még a tisztiküldöttségnek is, feltűnt ez a dolog. En vártam, hogy valami úton-módon (magyarázatot és elégtételt kapunk, ez azon'ban mindezideig nem történt meg. Az ott használt hangra a miniszterelnök úr azt mondotta, hogy nem hiszi, hogy az durva és erélyes volt. En csak azt jegyzem meg, hogyha a miniszteri tanácsos úr ezt a hangot nem gyászmenetben, hanem, másutt használta volna velem szemben, akkor ott a helyszínén vettem volna elégtételt. Mivel a miniszterelnök úr szavaiból még csak azt sem látjuk, hogy ki fogja vizsgálni a dolgot, nem hogy a bennünket ért sérelemért elégtételt adatna, az elmondottak alapján tisztelettel bejelentem mentelmi jogom megsértését. Elnök: A Ház a bejelentést átteszi a men telmi bizottsághoz. Következik a ibelügyminiszter úr írásbeli válasza Farkas Tibor országgyűlési képviselőnek folyó évi április hó 6-án a pacsai vásáron megkísérelt adóvégrehajtási cselekmények tárgyában előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Takách Géza jegyző {olvassa): «T. Kéüyiselőház! Farkas Tibor képviselő úr folyó évi április hó 6-án a következő interpellációt intézte az összkormányhoz : 1. Hajlandó-e a kormány a Képviselőházat tájékoztatni, kinek a mulasztása idézte elő azt. hogy amikor a, főispán felelősségének teljes tudatában a vásárt megelőző hétfői napon táv91. ülése 1932 május 27-én

y pénteken. iratilag tett előterjesztést a végrehajtás elhalasztása végett, a miniszteri intézkedés csak csütörtökön, a vásár napján érkezett meg. Mennyiben hajlandó a mulasztást elkövető tisztviselővel szemben szigorúan eljárni. 2. Hajlandó-e a kormány a karhatalom eljárását szigorúan megvizsgálni és a vizsgálatot a legalaposabban lefolytatni arra nézve különösen, hogy 1. miért nem volt a karhatalom elégséges arra, hogy a hatósági intézkedéseknek érvényt tudjon szerezni? 2. Mi igazolja a karhatalom eljárását a tekintetben, hogy amikor a vásártérről elvonult azokat az egyéneket, akik ellen a közönség izgatottan lépett fel, a mezőn keresztül a falu belterületére, a legélénkebb forgalom helyére vezette? 3. Megfelelt-e a karhatalom a csendőrségi szolgálati szabályzat rendelkezéseinek? 4. Hajlandó-e a kormány az eddig kiadott hivatalos nyilatkozatokat a tényeknek megfelelően rektifikálni? 5. Hajlandó-e a kormány azokat a családokat rövid úton kártalanítani, akik az ártatlan családfenntartó elhalálozása folytán súlyos anyagi kárt szenvedtek. Az összkormány nevében közlöm a t. Házzal, hogy a karhatalom eljárását a legnagyobb körültekintéssel és a legkisebb részletekig kivizsgáltattam. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a pacsai marhavásártéren a végrehajtónak megérkeztekor jelen volt 7 csendőr elégséges lett volna arra, hogy a lefoglalt allatok elárverezésére irányuló hatósági intézkedésnek érvényt szerezzen. Miután azonban Márton József törzsőrmester, a csendőrök parancsnoka a nép izgatott hangulatából látta, hogy az árverés megtartásának a nép részéről okvetlenül tettlegesség lesz a következménye, ennek elkerülése és a kedélyek megnyugtatása végett bábírta a végrehajtót a lefoglalt állatoknak tulajdonosaik részére való visszaadására. Nem a gyöngeség érzete, hanem a nagyobb baj elkerülésének célzata késztette a csendőrök parancsnokát ez intézkedésre. A nép dühe azonban oly nagyfokú volt, hogy az állatok visszaadása sem nyugtatta meg, hanem továbbra is szidalomban részesítették a végrehajtót, valamint őt, a helyszínéről elkísérő öt csendőrt. Éppen ezért látta Márton József törzsőrmester célszerűnek, hogy a végrehajtót minél előbb biztonságba helyezze, amely célra a marhavásártértől körülbelül 240 méter távolságra álló iskola volt a legalkalmasabb hely. A marhavásártérrről az iskola és templom elé tóduló és a végrehajtót fenyegető emberek, erőszakos fellépésükkel megzavarták a kirakodóvásár publikumát is, úgyhogy, mire kirakodóvásáron volt kéttagú csendőrjárőr is a templomtérre ért, a tömeg szétoszlásra irányuló felszólítás már hiábavaló volt. A karhatalom, illetve a fegyverhasználatát igénybevett csendőrök magatartása teljesen szabályszerű volt és a szolgálati utasítás 330. pontja 1. és 2. alpontjaiban előírtaknak teljesen megfelel. így ellenük büntetőbírósági eljárásra nincs alap, de nincs alap a kártszenvedettek kártalanítására sem, miután a fegyverhasználat jogos volt s így a kárigény jogalap hiányában nem áll fenn. A tényállás felvétele és megállapítása is a legpontosabban, a legkisebb részletre is kiterjedő szigorú vizsgálat alapján történt. A m. kir. pénzügyminiszter úr is megvizsgálta, hogy az adóvégrehajtás elhalasztása tekintetében kiadandó rendelkezések során