Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-89

202 Az országgyűlés képviselőházának nisztériunmak beszolgáltattak. Ennélfogva meg­dől az a felfogás, hogy talán a gyárilag elké­szített gyógyszerek jobban megfelelnének a közegészségügyi szempontoknak. Ezzel szemben hivatkozhatunk arra, hogy a magyar gyógy­szerészet olyan magas nívón áll, hogy az elké­szített vények és gyógyszerek sokkal jobban megfelelnek az előírásoknak, mint a gyárban készült gyógyszerek. Különösen fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a különlegességeknek több, mint 80%-a külföldi eredetű. Minden valutáris szem­pont amellett szól, hogy a külföldi eredetű gyógyszerek száma redukáltassák, úgyhogy kívánság és kérelem a gyógyszerészszakma ré­széről az, hogy redukáltassanak általában a különlegességek és csak oly esetben adassanak újabb engedélyek különlegességek gyártására, lm azoknak összetételében és azoknak előírási módjában olyan specialitás nyilvánul meg, ami a gyógyszertárakban azoknak felkészültségénél és felszereltségénél fogva elő nem állítható. T. Ház! Át kell térnem még az illetéktelen és illegális gyógyszerárusítás megszüntetésé­nek kérdésére. Az 1876. évi XIV. te. a mi köz­egészségügyi törvényünk, amelyről azt lehet mondani, hogy amikor csinálták, zseniális em­berek csinálták meg, mert ez a törvény három generációt végigszolgált. Mindenki aggodalom­mal gondol arra, hogy ezt a törvényt megvál­toztassák vagy új törvénnyel helyettesítsék. Ez a törvény előrelátással gondolt mindazokra az anomáliákra, amelyek megszüntethetők en­nek a törvénynek az alapján, úgyhogy az ille­gális gyógyszerárusításnak is megvan a tör­vényben az ellenszere. Sajnos, a törvény végrehajtása bizonyára az eszközök és pénz hiányában nem olyan, hogy ezt az illegális gyógyszerárusítást meg tudnák szüntetni. Az 1876. évi XIV. te. kimondja, hogy gyógyászati célra gyógyszert csakis gyógy­szertárak adhatnak ki, ugyanakkor azonban egyes vegyszerek, amelyek gyógyszerekül hasz­náltatnak, használtatnak ipari célokra is s ennek alapján azután a droguisták, illatszertá­rak és fűszerkereskedők is árusítják. A törvény védekezik ugyan az ellen, hogy a kereskedők, droguisták és fűszeresek gyógy­célokra kiszolgáltassák ezeket a szereket s bár a törvény előírja azt, hogy csak bizonyos ma­gasabb mértékben és súlyban szabad ezeket kiszolgáltatniuk, hogy ezzel útját állja annak, hogy gyógyászati célra szolgáltassák ki, ezt azonban általánosságban kijátsszák. Ez a köz­egészségügy nagy veszedelmét jelenti, mert hiszen a gyógyszerész kötelezve van arra, hogy csakis elsőrendű minőségű és vegyileg meg­vizsgált árut tartson s mindig a legnagyobb és legszigorúbb ellenőrzés alatt áll, ugyanakkor azonban ezek a kereskedők, droguisták és fű­szeresek nincsenek e tekintetben semmiféle tisztiorvosi ellenőrzés alá vetve, úgyhogy ezek másod-, harmad- és negyedrangú minőségű, úgynevezett kereskedelmi árut tarthatnak s ezeknek kiszolgáltatásával veszélyeztetik a gyógyszerellátást. Megtörtént egy alkalommal, hogy a Gyógy­szerész Egyesület kipróbált egy droguistát és egy arzénes szert tartalmazó receptet küldött be hozzá kiszolgálás végett. Amikor ezt kiszol­gáltatta a betegnek, — azt gondolta ugyanis, hogy betegnek szolgáltatja ki, — felelősségre vonatván, azzal védekezett, hogy ő úgysem tette bele az arzént. Ezt azért mondottam el, hogy méltóztassék látni, milyen lelkiismeret­lenségnek van kitéve a beteg akkor, ha nem 89. ülése 1932 május 23-án, hétfőn. gyógyszertárban vásárolja a gyógyszert, amely a gyógyszertárakban állandó hatósági ellen­őrzés alatt áll. Át kell hogy térjek a közüzemi gyógyszer­tárak kérdésére. Az 1876 : XIV. te ki­mondja azt, hogy házigyógyszertárt csak ott lehet felállítani, ahol arra először szükség van, másodszor, ahol nyilvánosjogú gyógyszertár nincs. Kimondották azt is, hogy abban a pilla­natban, amikor nyilvánosjogú gyógyszertárat engedélyeznek abban a községben, a házi­gyógyszertárt meg kell szüntetni. E törvényes rendelkezések ellenére, szemben a törvény ha­tározott tilalmával, mégis házigyógyszertár­jogot kapott a négy tudományegyetemi azután a Szent Erzsébet apácarend, a Schwartzer­szanatórium, a Máv. Betegsegélyző és Biztosító Intézet, a Mabi. Ferenc József kórháza, az Oti. Csengery-utcai rendeloj 0 3 cl/t Uzsoki-utcai kór­ház, a központi rendelőintézetek, a Maglódi-úti országos gyűjtőfogház, a kisbéri állami ménes­intézet, Kispest—Wekerle-telepen a pénzügy­miniszter. Ez egészen speciális dolog, hogy éppen a pénzügyminiszter kapjon gyógyszer­tárjogot. (Egy hang bal felől: A vénzügy­miniszter?) Á pénzügyminisztérium. Miskolcon a Borsodmegyei Erzsébet Közkórház, Pestúj­helyen az Oti.-kórházak, Pilisvörösváron a Bu­dapestvidéki Kőszénbánya Részvénytársaság, Szegeden a börtönkórház. Ezek mind olya? 3 házigyógyszertáralapítások, amelyek fenntar­tói a törvénnyel szemben kapták meg a jogot, ugyanakkor, amikor ott gyógyszertárak ten­gődtek és nem tudták a maguk exisztenciáját fenntartani. T. Ház! Amikor ezt Vass miniszter úrnak szemérevetette a gyógyszerészi kar, az 1927. évi XXI. tc.-be felvétette, hogy az Oti.-nak és a Mabi.-nak joga van házigyógyszertár-jogot adományozni és evvel ezt legalizálta, ugyan­akkor azonban a többieket nem legalizálta. Mindezek alapján tisztelettel kérem, méltóz­tassék ezeket a házigyógyszertárakat megszün­tetni, mert ezeknek törvényes alapjuk nincs. (Zaj.) Rá kell mutatnom itt az egészen speciáli­san Budapest székesfővárost érdeklő jelenségre ist A budapesti gyógyszerész-grémium száz éven keresztül látta el a budapesti kórházakat gyógyszerrel a kórházakban lévő saját gyógy­szertárából. 1918-ban, amikor már a bolseviz­mus szele fújdogált, Budapest székesfőváros felhívta a budapesti gyógyszerésztestületet, hogy adja át ezeket a gyógyszertárait Buda­pest székesfővárosnak. 24 órán belül át kellett adni ezeket a gyógyszertárakat és megkapták a bennük lévő gyógyszerek ellenértékét romló koronákban. Ezek a gyógyszertárak most drá­gábban látják el ^ a kórházi szükségleteket, mint ahogy száz éven keresztül a budapesti gyógyszerészek grémiumának gyógyszertárai ellátták. Most a Budapest székesfővároshoz ki­rendelt miniszteri biztos állapította meg eze­ket a tényeket. Mindezek alapján azt sürgetem, méltóztas­sék ezeket a közüzemi gyógyszertárakat meg­szüntetni. r Száz éven keresztül a budapesti gyógyszerész-grémium becsülettel el tudta látni olcsón ezeket a kórházakac. Az általa fel­állított gyógyszertárak látják el ma is, de Budapest székesfőváros kezelésében. Ennél­fogva tisztelettel kérem, méltóztassék ezeket a székesfőváros által megszüntettetni. (Helyeslés half elől. — Lázár Miklós: Ugyanolyan köz­üzem, mint a többi!) T. Ház! Ezekben felsoroltam a gyógyszer­ellátást illető sérelmeket és tisztelettel kérem,

Next

/
Oldalképek
Tartalom