Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-89

Az országgyűlés képviselőházának 89. ülése 1932 május 23-án, hétfőn. 169 Ez is mutatja, hogy mennyire meggondolatlan cselekedet volt a minisztérium megszüntetése, mert hiszen még azt sem tudják megmondani aritmetikailag, hogy mit jelent pénzben, mit jelent ez megtakarításban. Hiszen lehet, hogy egyáltalában nem jelent semmit. De a gondolat mögött ott van az a szándék, amelyet beszédem elején mondottam, hogy a kormány valószínűleg ebből a hitelből akarja a majdani hiányokat más tárcáknál pótolni. (Esztergályos János: Ott van a nép iránti gyűlölet minden jelensége a költségvetésben.) Ez is mutatja azt, hogy a takarékossági jelszó ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem egyéb olcsó ürügykeresésnél. Hiszen ennél a tárcánál amúgy is túlzottan takarékoskodtak. Három évvel ezelőtt e tárca költségvetése 72-4 millió pengőben volt előirányozva, most csak 58*2 millió pengő az előirányzat, (Györki Imre: A szegény rokkantakon és betegeken spórolnak megint!) tehát jóval kevesebb, mint a három év előtti és 14'2 millió pengővel kevesebb .aiz előirányzat, mint volt a tavalyi. A szociális tétel az egész költségvetésnek csak 68%-a. Ezzel szemben utalok más országok arányaira. Méltóztassanak akármelyik demokratikus országot megnézni, hogy annak a szociális terhei mennyit tesznek ki a mi 6*8%-os arányunkkal szemben. Ebből az összegből kellene jól ellátni a rokkantkérdést, a közegészségügyet, a szociális biztosítást, a gyermekvédelmet, a népbetegségek elleni küzdelmet, a tüdővész leküzdését, a hadikölcsönjegyzők támogatását és az a körül csoportosuló egyéb problémákat. Ezzel az ösztövér, vérszegény, szánalmas költségvetéssel szemben áll három hatalmi tárca, amely együtt 303,293.000 pengőt emészt fel, vagyis az egész' költségvetés 38%-át. Ezek közül a belügyminiszteri tárca — csak kerek számokat mondok — 115 milliót, az igazságügyi tárca 51 milliót, a honvédelmi tárca 130 millió pengőt emészt fel. Csupa olyan kiadás, amely hatalmi és a kormány felfogása szerint rendvédelmi célokat szolgál. Méltóztassanak most ezt a két tételt összehasonlítani. Az egész népjólétnek, a szociális gondolat és mindennek céljára, ami ezzel összefügg, 58 millió pengő irányoztatik elő szemben a hatalmi tárcák 303 millió pengő kiadásával. Ha semmi egyéb, ennek a két számnak a szembeállítása bizonyítja.,. (Esztergályos János: Ez a magyar szociálpolitika. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Propper Sándor: ... az egész rendszer abszolút antiszociális lelkületét. Nem hallgathatom el, hogy én a népjóléti gondolat lenyakazásában a kereszténypártot bűnrészesnek tartom. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Amikor a népjóléti minisztérium megszüntetésére vonatkozó javaslatot tárgyaltuk a bizottságban, beszéltem egyes kereszténypárti képviselő urakkal és megkértem őket arra, hogy segítsenek ezt a tárcát megmenteni, nem nekünk, hanem az országnak. Ott benn a bizottságban egy-két kereszténypárti képviselő úr fel is szólalt a javaslat ellen (Túri Béla: Mindenki!) és azt a biztatást és ígéretet kaptam egves kereszténypárti uraktól, hogy itt a plénumban a szavazásnál sarkukra fognak állani és ellene szavaznak a javaslatnak. Mi történt? Az történt, hogy amikor szavazásra került a sor, az a szektor teljesen üres volt, (Túri Béla: Tizenkétórás ülések voltak!) egyetlen kereszténypárti úr volt jelen a teremben; Hodossy képviselő úr volt az egyetlen, aki ittfelejtkezett a teremben, ő azután szerényen meghúzódott itt a baloldalon, és ülve maradt, nem szavazta meg a javaslatot. A kereszténypárt, mint olyan, azonban ettől az akciótól távolmaradt. (Túri Béla: Véletlen! — Malasits Géza: Ameddig volt, mindig lefölözték a népjólétet!) Elnök: Malasits képviselő urat figyelmeztetem, hogy tartózkodjék az ilyen gyanúsító megjegyzésektől. Propper Sándor: A kereszténypárt tíz év alatt ezt a szociális minisztériumot megszállva tartotta, (Kocsán Károly: Tévedés!) kihasználta politikai és érvényesülési célokra, azután amikor — úgy látszik — ennek a lehetősége megszűnt, akkor segített kivégezni. Bn meg vagyok róla győződve, hogy ha a kereszténypárt a sarkára állott volna ennek a minisztériumnak a védelmében, — amivel nem a minisztériumot védelmeztük volna, hanem a szociális gondolatot és berendezkedést — akkor ezt a minisztériumot a jövendő számára meg lehetett volna tisztítani és meg lehetett volna menteni. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Már beszéltem itt a Képviselőházban arról, hogy a népjóléti minisztériumot mai szellemében, mai összetételében nem lehet védelmezni és mi sem védelmezzük, viszont azonban azt a felfogást fejtettem ki, hogy a piszkos vízzel nem szabad kiönteni a gyermeket. Meg kellett volna tisztítani először és azután meg kellett volna menteni a minisztériumot. Utaltam arra is, amit most ismételtem, hogy a kereszténypárt ezt a minisztériumot politikai és érvényesülési célokra igen alaposan kihasználta. Annakidején az egyik képviselő úr visszautasította ezt a megállapításomat. Ezzel szemben most állapítom meg újból, — nem akartam külön szót kérni — hogy minden állításomat fenntartom, azokat is, amelyek a patikák ügyének elintézésére vonatkoznak és én hajlandó vagyok minden állításomat nemcsak fenntartani, hanem bizonyítani is. Én akkor azt kértem, hogy a minisztérium tegye le a Ház asztalára az idevonatkozó öszsaes iratokat, nemcsak a patikaengedélyek és átírások ügyeinek elintézésére vonatkozó iratokat, hanem általában az egész népjóléti panama-komplexusra vonatkozó iratokat. Sajnos, ez nem történt meg máig semu Én egész sereg — mondhatnám — felháborító panamáról tettem itt említést, okmányok, nevek, ügyszámok felemlítésével. Ezekben nem történt semmi. Mintha misem történt volna, elnéztek a dolog fölött és szépen ment minden tovább a maga útján anélkül, hogy a kormány vagy a minisztérium szükségét látná annak, hogy ezeket az ügyeket kivizsgálja. Én most is azt kérem. Én itt a patikaügyekkel kaposolatban neveket említeni nem fogok ... (Kocsán Károly: Es csak gyanúsítás!) Én kijelentettem akkor, hogy hajlandó vagyok bármilyen komoly fórum előtt tanukkal, bizonyítékokkal szolgálni; (Kocsán Károly: Tessék! Ki vele!) itt azonban a keserű tapasztalatokra való tekintettel nem vagyok hajlandó senkit sem kiszolgáltatni, mert a speciális kurzus-rendszer szerint megint az történhetik, sőt valószínűleg az történnék meg, hogy a tanukat lecsuknák, ellenben a panamákat nem torolnák meg. Elnök: A képviselő urat ezért a gyanúsító kifejezéséért rendreutasítom. (Esztergályos János: Vagy a radványi sötét erdőbe internálják a tanút!) Csendet kérek. A képviselő úrnak 23*