Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-88

150 Az országgyűlés képviselőházának 88. ülése 1932 május 20-án, pénteken. büszkén halljuk hangoztatni a gyáriparosok részéről, hogy a gyáripar mennyivel nagyobb javadalmazást ad munkásainak, tisztviselőinek, mint más egyéb foglalkozási ágak. Folytonosan halljuk emlegetni tőlük, hogy a gyáripar mi­lyen kolosszális mérvben veszi ki a maga ré­szét az adózásiból, a közterhekben való hozzá­járulásból. Es amikor ezeket a dolgokat a sta­tisztikai adatokbóól akarom elemezni, ezeket akarom most már egyszer valóságban megtudni, akkor oda jutok, hogy hiába keresem, hiába kutatom ezeknek az adatoknak szétválasztását, sehol meg nem találom, ezek gyüjtőleg foglal­tatnak össze, úgyhogy ezeknek az adatoknak ebből a szempontból való felhasználása tökéle­tesen lehetetlen. Hogy csak egy dologra mutassak rá, itt van például a gyáripari tisztviselők fizetése. Tényleg, ha az ember úgy en bloc veszi, ahogy a statisztikai hivatal kimutatja, aránylag egé­szen tisztességes átlagfizetés jön ki. Vagy a pénzintézeteknél is. (Felkiáltások a szélsőbal­oldalon: A direktoroké is benne van!) Ha azon­ban azt keresem, hogy ebből mennyi a való­ságos tisztviselői fizetés és mennyi a vezérek fizetése, (Ügy van! Ügy van! jobb és a bal­oldalon.) akkor ezeket az adatokat szétválasz­tani nem tudom, mert a tisztviselő-fizetésekben foglaltatik benne, vagy a költségek közt szere­pel a vezér fizetése, amely felemeli a tisztvi­selői fizetést olyan irreális alapra, amely nincs, ellenben sehol sem találom meg a vezé­rek horribilis fizetéseit, (Ügy van! balfelől.) nem tudom megállapítani, hogy annak a rész­vénytársaságnak, amely az osztalékban annyit fizet, amennyit a statisztikai hivatal kimutat, az úgynevezett központi igazgatási költségei mennyire rúgnak. De itt van az adózás kér­• dése, mélyen t. miniszterelnök úr. Állandóan hangoztatjuk, — én évtizedek óta — hogy adó­statisztikát kérünk. Egyetlen egyszer kaptunk, Wekerle pénzügyminiszter úr idejében. Sem azelőtt, sem azóta több adóstatisztikát nem kaptunk. Azonban mi szükség van arra, hogy két ujjnyi vastag külön adó statisztikakönyvet csináljunk? Roppant egyszerű a kérdés. A gyáripari statisztikánál méltóztassék a költsé­gekben külön rovatot csinálni az adókra, még pedig itt is disztingválva az állami és egyéb adók közt. Ne méltóztassék megengedni, hogy ezt a külön kimutatást a költségek gyűjtőneve alá foglalják és rögtön, minden évben pompás és tiszta képet fogunk magunknak kapni arról, hogy az a gyáripar, amely olyan büszkén hi­vatkozik az ő nagy adózására, tényleg, való­sággal, de facto mennyi adót fizet. Ez nem­csak a mi érdekünk, ez a gyáriparnak is ér­deke, mert amint ilyen hivatalos adóstatisz­tikai kimutatások jönnek bele a mi gyáripari statisztikánkba, akkor a Gaal Gaston-féle de­magógok hiába fognak kiabálni a gyáripar nemadózása ellen, (Derültség.) mert egyszerűen azt mondja a gyáripar, kérem, itt van az én adóstatisztikám, ne méltóztassék itt a levegő­ből vett számokkal dobálózni, itt van, ennyit és ennyit fizetek. Szóval, mélyen t. miniszter­elnök úr, ez közérdek minden vonalon, (Elénk helyeslés.), nekünk is érdekünk, hogy tudjuk, hogy ki mit fizet, de érdeke ez annak a meg­rágalmazott közgazdasági ágnak is, amelynek egyik legnagyobb rágalmazója én vagyok. Mél­tóztassék ezt a megrágalmazási lehetőséget ki­küszöbölni, méltóztassék elrendelni, hogy a gyáripari statisztikában a tisztviselői javadal­mazások közül, vagy a költségek közül a köz­ponti igazgatás költségeit kivegyék, azokat részletesen: vezérek javadalmazása, igazgató­sági és felügyelőbizottsági tagok javadalma­zása (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán.) külön-külön kimutassák és ugyancsak legyen ott egy rovat, amely a költségek általános rovatán ibelül a gyáriparosok, általában a részvénytársaságok által fizetett adókat is részletesen, pontosan, tételesen tüntesse fel. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A magam részéről, mint mondottam, egyéb megjegyezni valóm nincs és tisztán csak ezeket a gyakorlati kérdéseket akartam a mé­lyen t. miniszterelnök úr figyelmébe ajánlani és mondom, magáról úgy a miniszterelnöki tárcáról, mint általában az egész kormányzat­ról, ha meg méltóztatnak engedni, majd az appropriációs vitánál leszek bátor a magam szerény észrevételeit megtenni. (Elénk he­lyeslés, éljenzés és taps a baloldalon) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Ötvös Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző : Gróf Esterházy Móric ! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Csekonics Iván gróf! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Báró Orosdy Fü­löpnél Elnök: Képviselőtársunk nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Frühwirth Mátyás! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Pintér László! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent-' kezese töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Meskó Zoltán! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Payr Hugó! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Wolff Károly! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelent­kezése töröltetik. Következik? Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Az eddigi vita folyamán már elhangzottak itt az ország minden részé­ből a különböző panaszok. Nincs az életnek olyan területe, amelyen jelentkező panaszokról itt már eddig ne beszéltek volna. Az általá­nos vitában elmondották a különböző párt­állású emberek a maguk véleményét s még az egységespárti képviselő urak is rámutattak a bajokra, és kicsendült felszólalásaikból, hogy rettenetesen rossz közgazdasági és politikai állapotok közt vagyunk. Akármilyen párt­árnyalathoz tartozott légyen is valamely fel­szólaló, mindegyik panaszt, sérelmet lát és mindenki érzi azt, hogy itt valaminek tör­ténnie kell. Várja as ország közvéleménye is. hogy történjék valami. Most csendes hangu­latban vagyunk, nyugodtan lehet erről a kér­désről beszélni. És csak egy pár kérdést akarok a miniszterelnök úrhoz intézni. A miniszterelnök úrnak látnia kell már kormányzásának rövidi ideje alatt is, hogy mennyi bajjal kell megküzdenie és hogy ezek a bajok nap-napután nagyobbak és nagyobbak

Next

/
Oldalképek
Tartalom