Képviselőházi napló, 1931. VIII. kötet • 1932. május 18. - 1932. június 01.

Ülésnapok - 1931-87

100 Az országgyűlés képviselőházának 87, tényezőkre, akikkel poliükilag szembenállók, , méltóztassanak nyilatkozni, ki mondott igazat: Berki Gyula vagy Eckhardt Tibor? En levo­nom a konzekvenciákat, ha bármit is tudnak velem szemben joggal felhozni, de vonja le Berki képviselő úr is rágalmazásaiból a kon­zekvenciát, ha bebizonyosodnék, hogy nem mon­dott igazat. (Helyeslés balfelől. — Reisinger Ferenc: Mégegyszer fog rágalmazni!) Én — sajnos — nem vagyok abban a hely­zetben, hogy Berki Gyula képviselőtársamról . hasonló állítást mondhassak, kockáztathassak meg, mint amit saját személyemmel kapcsolat­ban mondottam. Mert hiszen nem titok, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) maga Berki képviselő úr két képviselőtársunk, a jelenlevő Ulain Fe­renc és a túloldalon ülő Lányi Márton képvi­selőtársunk előtt nyilvánosan jelentette ki három héttel ezelőtt ,'hogy ő most a legutóbbi választásoknál 7000 pengőt vett fel (Felkiáltá­sok a bal- és a szélsőbaloldalon: Csak!) a je­lenlegi belügyminiszter úrtól, akkori somogyi főispántól és panaszképpen hozta fel, hogy csak 7000 pengőt, (Felkiáltások balfelől: Gör­. gey! — Gaal Gaston: Keveselte!) keveselte, (Úgy van! Ügy van! balfelől) panaszkodott, mert a választásokon Somogy vármegyében egy más megszorult képviselőjelölt javára kel­lett az egységespárt kasszájának túlnyomó nagy részét feláldozni. Hát t- belügyminiszter úr, itt vannak a tanuk, méltóztassék megkér­dezni őket. Én nem levegőbe beszélek, mint az én képviselőtársam, én megnevezem a forráso­kat. Tessék tisztázni a tényeket! (vitéz Keresz­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nekem semmi közöm ehhez! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezzel a Berki nevű úrral én ezennel vé­geztem is. Kijelentem, hogy Berki Gyula má­tól kezdve mondhat itt a Házban, amit akar (Andaházi-Kasnya Béla: Eddig is mondha­tott!) én neki többet nem válaszolok, mert nem arravaló egyéniség. Ha majd a mentelmi jog védelme nélkül merészel nyilatkozni, akkor igenis felelősségre vonom őt ott, ahova való, a független magyar bíróság előtt. Addig vele » több beszédem és szavam nincs. Van azonban szavam a belügyminiszter úrhoz és a belügyi tárcához, amellyel csak egy vonatkozásban kívánok a rövidre szabott idő miatt foglalkozni, egy vonatkozásban, amely­lyel szintén nem nagyon szívesen foglalkozom. három hónap óta nem is beszéltem itt ezekről a kérdésekről, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) de a belüwvi tárcával kapcsolatban kénytelen va­gyok újból felvetni azokat a jogos és kétségbe­vonhatatlan panaszokat, amelyeket a politikai szervezkedés, a politikai szabadságjogok tör­vényben biztosított minimumával szemben ha­tóságok követnek el szüntelenül, velünk, pár­tunkkal és a oártunkhoz tartozó egyénekkel szemben. T. Képviselőház! Még a múlt esztendő augusztus 15-én adtam át Bethlen István gróf­nak egy részletes panaszt a választásokból ki­folyólag. Erre a panaszomra a mai napig egy hang választ nem kaptam. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Tovább megyek. Gaal Gaston t. kép 1 viselőtársammal és pártvezéremmel együtt ke­restük fel röviden kormányra jutása után Ká­rolyi Gyula grófot. (Halljuk! Halljuk! bal­felől.) Felhoztunk neki konkrét eseteket és kér­tük, hogy az országban teremtsen elfogadható és a törvényes rendelkezésekkel összhangban álló közállapotokat és tegye nekünk lehetővé, hogy ne nyugtalanítsuk, ne idegesítsük az amúgyis villamossággal feszített közvéleményt ilyen folytonos atrocitásoknak a Képviselőház­ülése 1982 május 19-én, csütörtökön. ban való felhánytorgatásával. (Halljuk! Hall­juk! balfelől.) A miniszterelnök úr akkor ígé­retet is^ tett arra, hogy intézkedni fog. Meg va­gyok róla győződve, hogy ki is adta az utasítá­sokat, amelyeknek foganatja azonban mind a mai napig nincs. Erre a múlt év novemberében Zsitvay igazságügyminiszter úrnak itt a Ház­ban adtam át újból egy konkrét panaszira.tot, amelyben számos esetet soroltam fel a belügy­miniszter úrhoz címezve. Válasz mindezekre a mai napig nem történt, sem intézkedés nem történt. Azután interpellációkban hoztam ide ezeket a dolgokat. Csak azokról az esetekről beszélek, amelyeket magam személyesen intéz­tem, nem is arról, amit más képviselőtársaim intéztek, csak azokról, a panaszokról, amelyek hozzám érkeztek be és amelyeknek valódiságá­ról személyesen volt alkalmam meggyőződést szerezni. Semmiféle konkrét intézkedés nem történt. Mindannyiszor, amikor ezekkel a dolgokkal itt a Házban foglalkoztunk, ha volt alkalmunk va­lamiféle választ a belügyminiszter úrtól hal­lani, a válasz mindig csak az volt, hogy ki fogja vizsgálni és intézkedni fog. (Ügy van! a bal­és szélsőbaloldalon.) Méltóztassanak megen­gedni, ma nem fogok olyan eseteket felhozni, ahol kivizsgálásra szükség van, mert hivatalos iratokat akarok itt bemutatni, amelyekből a belügyminiszter úr két percen belül, vizsgálat nélkül, meggyőződhetik arról, hogy mi a tény­állás és nem lehet tovább a mögé a kényelmes kibúvó mögé bújni, hogy majd kivizsgálja és majd intézkedik. Nekünk igenis jogunk van a belügyminiszter úrtól kérni, sőt követelni, hogy w legalább véleményét mondja meg, (He­lyeslés a baloldalon.) helyesek-e ezek az elinté­zések, azonosítja-e velük magát a belügyminisz­ter úr, vagy helyteleníti ezeket és minő kon­zekvenciákat von le. Igen t. Ház! Én nem látom, hogy annak ellenére, hogy választások már régen nincsenek, annak ellenére, hogy normális viszonyok kö­zött a választások utóhullámai, politikai utó­rezgései^ egy éven belül le szoktak csillapodni, fokozódó és egyre^ jobban kiterjedő közigazga­tási törvénytelenségekkel kell nekünk ebben az országban megbirkóznunk. Már a Dunántúlra is kezdenek ezek az ese­tek kiterjedni. Itt vannak panaszaim Baranya vármegyéből, ahol párt választmányi üléseket nem engednek tartani, a szervezőket a csendőr­ség kihallgatja, zaklatja, a névsorokat bekéri. Itt van egy, hivatalos irat, Fejér vármegye köz­ponti, székesfehérvári járásából intézkedés, amelynek végső foka azután a községi jegyzőn keresztül oly módon jutott el a párt tagjaihoz, hogy a főszolgabíró a független kisgazdapárt megalakulásra kért engedélyt nem adta meg, egyben a jegyző figyelmeztette a kérelmezőket, hogy kéthónapig tartó elzárással fognak bün­tettetni, ha a pártot meg akarják alakítani. Itt vannak az idevonatkozó iratok a jegyzőtől, a csendőröktől. (Mozgás a baloldalon.) Tessék, itt van a főszolgabíróhoz intézett felterjesztés és a nobilis, a magyar törvényeknek megfelelő elintézés. Ideteszem, méltóztassék meggyőződni róla, mi a helyzet. (Zaj.) Ez már a Dunántúlon van. (Malasits Géza: A zulukaffereknél nem ajánlom, hogy közigazgatási tisztviselő ilyet tegyen, mert ott angol a közigazgatás, nem ma­gyar! — Meskó Zoltán: Ne zavarja a független kisgazdapártot! — Derültség a középen.) Győr vármegyében a csendőrség a párt­irodából összeszedi az iratokat és elviszi. Győr­szemerón a csendőrség elkobozta a pártpro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom