Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-80
Az országgyűlés képviselőházának 80. tését, hozza azt a parlamentet, amelyről akkor beszéltek, amely az egész nép akaratán nyugszik. Ez ma nincsen meg, ebből ma semmi az égvilágon nincs meg ós nem valósult meg. Minden megvalósítás előtt van még, és tessék elhinni, hogy ez a kormány ezzel a többséggel ezeket a problémákat megvalósítani nem. fogja. (Zsindely Ferenc: A szegedi Programm alapján tartott titkos választáson hány szociáldemokrata képviselő jött be? — Esztergályos János: Ne tréfáljon az úr! — Fráter Jenő: Nem tréfál! — Farkas István: Ne vicceljen az úr! — Esztergályos János: Ez sokkal komolyabb kérdés, semhogy tréfával el lehetne intézni! — Simon András: Komoly dolog ez, nem vicc ez! — Farkas István: Dühöngött a fehér terror! — Esztergályos János: Azt mondja meg Zsindely képviselő úr, hogy mennyivel kevesebb választó van ma, mint 1920-ban volt? — Zsindely Ferenc: Tessék rám. bízni! — Zaj. — Elnök csenget.) Az idom olyan rövid, hogy már ezért sem tudok politikai nebulóknak felvilágosításokat adni. (Zaj.) Arra van tehát szükség, hogy — ha Károlyi Gyula gróf komolyan fogja fel hivatását — valósítsa meg a becsületes, demokratikus, titkos választójogot (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) és azután álljon az ország színe elé a 1 maga programmjával, a maga felfogásával, kérje az ország népének döntését az összes függőben lévő problémák tekintetében. (Simon András: Bethlen titkos választójog alapján jött ide, és nem hallgatták meg! — Farkas István: Mert elherdálta az országot tíz év alatt! — Simon András: De titkos választójoggal választották meg! — Farkas István: De elherdálta az országot a maguk támogatásával! — Zaj-) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Propper Sándor: Egy új, demokratikus népparlament hivatása legyen azután minden politikai, gazdasági és társadalmi probléma megoldása, a megoldás módjainak megkeresése. Nincs más út. Minden más kísérlet meddő, mint amilyen meddő^ volt az utolsó tíz esztendő, és a dolgok erőszakolása katasztrófába torkollik.^ T. Ház! Beszélnek koncentrációról, a miniszterelnök úr koncentrációt emleget. A szerdai nap megmutatta, — amit különben amúgy sem volt nehéz megtuidni — hogy ezek hiú ábrándok. A mai parlamenti viszonyok mellett koncentráció minek? Ott van a nagy mammuttöbbség, nincs szükség koncentrációra, és nincs olyan ellenzéki párt, amely vállalná azt a gyászos szerepet, hogy egy meghamisított parlamentben, meghamisított számviszonyok mellett vállaljon felelősséget és részt a kormányzásból. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Simon András: Onnan jött az ajánlat!) Ha Bethlen szerdán nem pukkantott volna bele a koncentrációba, magától is szétpukkadt volna egészen bizonyosan, mert nincsenek meg a megfelelő parlamentáris alapjai. (Berki Gyula: Onnan kaptuk az ajánlatot! — Ka bók Lajos: Ne tessék félrebeszélni! — Berki Gyula: Onnan kaptuk. — Zaj.) Károlyi Gyula koncentrációs fogalmazásával szemben áll Bethlen István gróf volt miniszterelnök szövegezése, amely treuga Deit emleget a koncentráció helyett. (Fráter Jenő: Halljuk az ellen javaslatokat!) Berki Gyula képviselőtársunk szerint ez sem ellentét, de ezt Bethlen hirdeti. S vájjon hogyan képzeli el Bethlen István gróf volt miniszterelnök a treuga Deit? Az ő lelkiségét ismerve, körülbelül úgy, hogy Bethlen fátyolt ülése 1932 május 7-én, szombaton. 81 akar borítani a rendszer bűneire és halált akar mindazokra, akik más nézeten vannak, mint az egyetlen vezérlő akarat- (Berki fcryula: Kacagni való!) Csak ilyen alapon gondolhatja ö el — ismerve őt •— a treuga Deit, olyan «ave Caesar, morituri te salutant» alapon: ő legyen a Cézár, a diktátor, és mindenki más, akit az ő rendszere tönkretett, őt üdvözölve anenjen a halálba. (Berki Gyula: Ügy látszik, mégis félnek tőle! — Farkas István: Dehogy félnek! Maguk olyan kitűnően teszik tönkre ezt az országot, hogy senki sem tudja jobban tönkretenni!) Ez volna Bethlen István treuga Deí elgondolása, amelyből azonban nem kér senki, sem a Képviselőházban, sem az országban. T. Képviselőház! Lehetséges, hogy adódnak az országok életében és történelmében is olyan szituációk és pillanatok, amikor az ilyen Istenbékére szükség lehet és szükség van. (Berki Gyula: Przsemislből hiányoztak az urak, azt mondja a tábornok úr! ^— Zaj.) Az új kor történelmében egyes országokban látunk isi ilyen összefogásokat egyes világnézetek és politikai pártok között, hogy a végzetes időn valahogy átvezessék, átmentsék népüket, az országukat. (Farkas István: A tábornok úr biztos helyen volt! — Berki Gyula: Przsemisl biztos hely volt?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Kabók Lajos: Nagyon jó fedezékben volt Stanislauban! — Fráter Jenő: Majd Farkas képviselő úrnak válaszolni fogok a honvédelmi tárca költségvetésének tárgyalásakor, hogy hol voltam én! Itt legyen a képviselő úr akkor! — Esztergályos János: Ne csináljanak a képviselő urak botrányt!) Propper Sándor: Adódnak olyan szituációk, — lehet, hogy ez a mai magyar szituáció is olyan — hogy ilyen összefogásra talán szükség van, ennek azonban természetesen meg kell teremteni a maga politikai és lélektani alapjait. Mindenekelőtt meg kell torolni a panamákat, (Helyeslés a jobboldalon), meg kell tisztítani a magyar közéletet. (Elénk helyeslés a jobboldalon és a középen.) Komolyan, kemény kézzel kell hozzányúlni ehhez, (Helyeslés a jobboldalon.) mert ameddig milliókat panamáznak el, és más, milliók éheznek, ameddig egy agrár országban terményfeleslegek és eladatlan terménymennyiségek vannakj, és sok százezer embernek nincs meg a napi falat kenyérre valója, addig Magyarországon egészéges politikát folytatni nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Likvidálni kell az ellenforradalmat, az üldöztetéseket, maradék nélkül, minden tekintetben. Helyre kell állítani a közszabadságokat, fel kell szabadítani a magyar nép lelkét, szárnyakat kell adni a dolgozó magyar nép akaratának és gondolatának. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon. — Esztergályos János: Tessék elkezdeni a szólásszabadságot, a választásoknál és a sajtóban. — Br. Urbán Gáspár: Először itt kell megengedni a szólásszabadságot! — Berki Gyula: Először itt! — Esztergályos János: Nem! Először a titkos választásnál kell! Nem kell belefojtani az ellenzéki képviselőkbe a szót. — Zaj t — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Berki Gyula t. képviselőtársam emlékszik még arra, amikor a második nemzetgyűlésen nyilt színen követelte vissza egyik kormánypárti képviselőtársától a tehenek árát, amit az illető képviselő választási célokra kapott. A közigazgatási bíróság egész csomó mandátumot semmisített meg. A székesfővárosban 14 kerületből eddig három kerü12*
