Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-82
Az országgyűlés képviselőházának 82. ülése 1932. évi május hó 10-én, kedden, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1932/33. számadási évre. Felszólaltak : Meskó Zoltán, Bródy Ernő, Fellner Pál, Mojzes János, báró Urbán Gáspár, Reisinger Ferenc, Lányi Márton. — Büchler József bejelenti mentelmi jogának megsértését. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az interpellációskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, Zsituay Tibor, vitéz Gömbös Gyula, Karafiáth Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 3 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T- Képviselőház! Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Pakots József jegyző úr, a javaslat (mellett felszólalókat jegyzi Pataesi Dénes jegyző úr, a javaslatok elleni felszólalókat pedig Petrovios György jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a francia kamara elnökének táviratát, amelyben a Francia Köztársaság nagynevű elnökének elhunyta alkalmából a Képviselőház részéről kifejezett részvétért a francia kamara nevében hálás köszönetét fejezi ki. (Propper Sándor: Éljen a francia köztársaság. — Buchinger Manó: Éljen a francia demokrácia.) A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Mielőtt napirendünkre áttérnénk, bejelentem a t- Háznak, hogy Büchler József képviselő úr, mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. Én a képviselő úr jelentkezését tudomásul vettem, minthogy azonban most meghosszabbított ülésben tárgyalunk, ennélfogva a házszabályok vonatkozó rendelkezései szerint a képviselő úr mentelmi jogának megsértését a következő ülés napirendjének megállapítása után fogja bejelenteni és indokolni. (Propper Sándor: Holnap?) Nem, még a mai ülésben. Most pedig áttérünk a napir-endünkre. Következik az 1932/33. évi állami költségvetés vitájának folytatása. (írom. 207.) Szólásra következik Meskó Zoltán képviselő úr, aki beszédének elmondására tegnapi ülésünkön engedélyt kapott. A képviselő urat a szó megilleti- (Kun Béla: Remélem, a titkos választójogot ma is vallja a képviselő úr? — Meskó Zoltán: Majd meghallja a képviselő úr! — Zaj a szélsőbaloldalion.) Meskó Zoltán: T. Ház! Azzal kezdem beszédemet, ami valamennyiünk szívében-lelkében a legjobban sajog, ami fojtogat bennünKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VII. ket, ami napról-napra elviselhetetlenné teszi a magyar eletet, ami megzavarja álmainkat, a íi.icuioni igazságtalansággal. Revízió után kiált a meggyötört magyarság. A francia nem besztlt sona a revancheról, de mindig rágondolt. Mi, akik görnyedten járjuk a sötét éjszakában a megproDáLatások keserves stációit, a néma hallgatásban nem követhetjük az akkori nemes francia nemzetet. Nekünk, a nyolcmilliónyi (Jsonka-Magj aroiszag sorsüldözötteinek, igenis jajveszékeiiiÜLík., kiáltanunk kell, máskép észre sem vesznek bennünket, kiáltanunk kell, hogy meghallják szavunkat odakünn és jóvátegyék azokat az igazságtalanságokat, amelyeket meggondolatlanul, lelkiismeretlenül és felületesen gondolkodva okoztak- Szavunkat odakünn meghallották és kiváló nagy külföldi államférfiak, Mussolini, Borah szenátor, Rothermere lor.d, akik iránt a nemzet háláját már többször, tolmácsolták itt az üléstereimben az ország színe előtt. Engedje meg a t. Ház, hogy én azokról emlékezzem meg, akik idebenn nagy önzetlenséggel, kitartással szolgálják a magyar ügyet, s munkálkodnak a magyar feltámadás szent ügyén. (Buchinger Manó: Miért? Nem mindenki teszi ezt?) Minden magyar ember, teszi, de vannak a magyarok ólén, akik ezt különösen teszik, akik minden idejüket ennek szentelik. Ezekről kívánok megemlékezni és elismerésemet fejezem ki az egész magyar sajtó iránt. Különösen hangsúlyozóim és kiemelem Légrády Ottó dr. főszerkesztő urat, (Éljenzés.) aki lapjának hasábjain módot és alkalmat adott a ruagy magyar álmodozónak, Rákosi Jenőnek arra, hogy szellemének teljes frisse1 ségével és fiatalságával, szívének lángoló tüzével, pótolhatatlan tollával, meggyőző erejével bevigye a revízió gondolatát a magyar szívekbe, a magyar köztudatba. Légrády Ottó dr., ez a szerényen munkálkodó magyar honfitársunk, vagyont áldozott és áldoz a revízió gondolatának szolgálatában. Csak arra célzok, hogy kiadlta az «Igazságot Magyarországnak!» című nagyhatású munkát. (Egy hang a jobboldalon: A többi lapok is áldoznak.) Bocsánatot kérek, ha valaki vagyont áldoz, az elismerést érdemel. Kiküldte az «Igazságot Magyarországnak» című nagyhatású kötetét, albumát 21
