Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-84

270 Az országgyűlés képviselőházának 8U- ülése 1932 május 12-én, csütörtökön. zunk; majd pedig a volt miniszterelnök úr egy merész lendülettel, merész cselekedettel a múlt országgyűlést idő előtt feloszlatta, hogy ezzel demonstrálja: nincs ideje arra, hogy a Képvi­selőház foglalkozzék a titkos választójog beve­zetésének kérdésével. (Ulain Ferenc: A válasz­tás előtt Gaal Gastonnak mindent összeigért!) Ugyanezt a játékot kezdik játszani az egy­ségespártnak mostani tagjai és a kormánynak mostani miniszterei is. (Jánossy Gábor: Ak­kor sem volt játék, most sem az!) Ezt legjob­ban illusztrálhatom azzal, hogy amikor az el­múlt napokban az egyik képviselőtársam itt sürgette a titkos választójog bevezetését, a mostani ajánlási rendszer megszüntetését és ezekután a mostani Ház feloszlatását, akkor, ha jól emlékszem, F. Szabó Géza t. képviselő­társam azt mondotta, hogy ennek a problémá­nak megoldásával még ráérünk, mert hiszen ennek a Képviselőháznak időtartamából még négy év van hátra. (Berki Gyula: Világos! — Farkas István: Látja, ez a demagógia! Ennyit érnek maguk! — Berki Gyula: Hát nincs négy év hátra? Négy törvényes év van hátra! — Farkas István: Fogadjunk, hogy maga nem lesz itt négy évig! — Berki Gyula: A törvény szerint négy év van hátra! — Farkas István: Jóval hamarabb ez a parlament eakkundpakk, ahogy van. rendszerestűi együtt, el fog tűnni! — Zaj. — Elnök csenget.) Ez a túloldali felszó­lalásoknak és intencióknak az őszintesége! Ugyanaz a politika ez^ amelyet Bethlen István is folytatott. Mi, akik régebben itt együtt va­gyunk vele és figyelhettük az ő működését, láthattuk, hogy valahányszor bajban volt Bethlen István külpolitikailag, vagy belpoli­tikailag, akkor mindenkor megvolt a lágy hangja az ellenzék felé, (Büchler József: A fu­volahangja!) akkor mindenkor az összefogást hangoztatta, abban a pillanatban azonban, amikor átjutott a bajokon, amikor átúszta a nagy vizet, (Büchler József: Amikor száraz láb­bal átkelt a Vörös-tengeren!) Bethlen volt az, aki hallani sem akart semmiféle treuga dei­ről, semmiféle olyan konszolidációról, amely az összefogást jelentette volna. (Ulain Ferenc: Gróf Kaucsuk István! — Derültség. — Berki Gyula: Ugyan! Ugyan!) Most, amikor világ­gazdasági válság van, akkor ő is hangoztatja, hogy ilyen választási rendszerrel, amilyen van, újra választani nem lehet, megint ezt hangoztatja, hogy ezen a hullámon, valamint a nacionalista és revíziós hullámon, amelyre nem ült fel addig, amíg miniszterelnök v'olt, bekerüljön megint a miniszterelnök székbe s ha bekerül, akkor ismét kisebb gondja is na­gyobb lenne, semhogy a titkos választójogot bevezesse. (Berki Gyula: Milyen gondolat­olvasó!) Akkor megint meghonosítaná azt a választási rendszert, amely még a Bratianu­választási rendszert is megcsúfoló választási rendszer. (Berki Gyula: Igazán csodálkozom!) Azt elhiszem, ellenben méltóztassék megnézni, bogy mi ment végbe itt Magyarországon a vi­déken, nézzék végig ma, hogy mi megy a vi­déken, miféle üldözése azoknak az állampol­gároknak, akik szabad véleménynyilvánításuk­nak r akarnak kifejezést adni és akkor látni fogják, hogy hová jutottunk 1919 óta. Amikor itt a szervezkedés szalbtadságát meg­gátolj iák, aaniikocr a szabad mozgási lehetőséget megakadályozzák, alfekor Önök jönnek azzal, hogy beígérik a titkos választójog bevezetését és -azt önök aikarják /megcsinálni. Nem, t. Kép­viselőház, sem a politikai rendszerváltozáshoz nem alkalmasak önök, sem pedig nem alkalma­sak egy új gazdasági rendszernek megvalósí­tására. (Berki Gyula: Milyen kúriai ítéletet hirdet ön itt iki?) Azt az ítéletet, hogy önök már tízéves politikájukkal teljesen tönkretették ezt az országot, lezüllesztették a gazdasági rom­lásba. (Berki Gyula: Hogy nincs több demo­krácia az országban, annak 1918-ban tanúsított magatartásuk az oka! — Farkas István: Frázis ez, képviselő úr! — Berki Gyula: Ez a valóság! — Farkas István: Azért nincsen, mert az egy­ségespárt elárulta, mint Ön is, a Nagyatádi Szaíbó István-féle programmot! — Berki Gyula: Önök fegyverrel akarták őt kiverni innen. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas István közbeszól.) Elnök: Farkas István képviselő urat kérem, ne méltóztassék parallel szónoklatot tartani. (Farkas István: Ön a feudális politikának cse­lédje ma is, ami a legutálatosabb!) Farkas Ist­ván képviselő urat rendreutasítom. Györki Imre: T. Képviselőház! Berki Gyula képviselőtársain ismételten azt a gramofonle­mezt veszi elő, amely et 10—12 éves parlamenti életünk alatt ismételten hallottunk, hogy, ha nem lett volna 1918 vagy 1919, akkor mi minden máskép történt volna. (Berki Gyula: Egészen biztos!) Erre vonatkozólag már megmondottam igen sokszor, ha nem lett volna 1919 és nem jött volna Kun Béla, az uraik tekintélyes része nem ülhetne itt. (Büchler József: Ez így van, ez tagadhatatlan! — Berki Gyula: Majd a titkos választójog bebizonyítja, hogy ez az ország polgár állam és nem szocialista állam. — Farkas István: Azért nem merik megcsinálni a titkos választójogot, mert 'az ország bebizonyítja majd, hogy^ mit akar. — Jánossy Gábor: Hall­juk a szegény szónokot is!) Mondom, ha nem lett volna 1919, a t. képviselő urak tekintélyes része nem ülne itt mint törvényhozó, hanem az ismeretlenség homályában volna. (Jánossy Gábor: De egvoirnak megkegyelmeznének!) Meg. t. képviselőtársam. T. képviselőtársam azt mondja, az a cél­juk, hogy a titkos választójogot bevezetik és a titkos választójog bevezetésével ki akarják kü­szöbölni ezt a, mondjuk, gyujtóanyagot. Ha el akarják venni azt a lehetőséget, hogy a titkos választójogot reklamáljuk ebben a Házban, ennek egyetlenegy módja és lehetősége van, az, hogy a költségvetés beterjesztése után tessék be­terjeszteni a titkos választójog bevezetésére vo­natkozó törvényjavaslatot. Hiszem és remélem, ha a választójog gyakorlása őszintén és becsü­letesen tényleg a titkosság jegyében fog tör­ténni, ha tiszta választást garantálnak, egy négyórás ülés elégséges lesz ennek a törvény­javaslatnak a letárgyalására. Akkor ezt a kér­dést mint ütköző pontot kivettük a, magyar köz­életből, akkor tiszta, új választásokkal mehe­tünk az ország elé és megkérdezhetjük, hogy a titkos választójoggal melyik politikai rendszert kívánja támogatni. T. Ház! De hogy visszatérjek arra a pontra, amelyről elindultam, s megint csak rámutassak arra, hogy Bethlen gróf micsoda demagógiát űzött egész kormányzata alatt, megint csak arra utalok, hogy amikor 1924-ben a népszövetségi kölcsön felvétele után a szanálási törvényjavas­latot az akkori nemzetgyűlés megalkotta, azt hirdették, hogy Bethlen gróf e törvény megal­kotása után visszavonul inkei magányába és az inkei magányát arra fogja felhasználni, hogy most már a magángazdaság szanálását véghez­vigye, mert belátja, hogy az államháztartás sza­nálása után, a pénzügyi egyensúly helyreállí­tása után legfőbb gondját kell, hogy képezze a

Next

/
Oldalképek
Tartalom