Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-80
Az országgyűlés képviselőházának 80 zel szemben a Beszkárt most fizet 1,618-000 pengőt. Azonkívül az akkori vállalatok tartalékolása 1930 J bian 452.000 pengő volt, ezzel szemben a Beszkárt.-nak újításai tartalék-alapja most 1,602.000 pengő. (Jánossy Gábor: A polgárság űzeti!) Eaenkíviil viseli a Beszkárt. a megváltott vasutak nyugdíj -kötelezettségét, vagylis visel 3,822.00 pengő olyan költséget, amely költséget annakidején a vállalatok nem viseltek. De továbbmegyek. Abban az időben 10 órás munkakötelezettsége volt az alkalmazottakniak, most 8 órás munkaidő kötelezettségük van. Abban az időben 70—60—50 filléres egységárak voltak a villamoson, most pedig 24 filléres egységárak vannak; vagy — hogy pontosabban mondjiain a számadatokat. — (Esztergályos János: 70 fillért) Igen 60—70 fillér. (Esztergályos János: Hol? A japán vasutakon? — Derültség.) Itt. (Esztergályos János: De nem a Beszkárt.-nál!) Nem a Beszkárt.-nál, hanem a Bkvt.-nél és a Bvv.-nál. 1913-ban az átszállójegyek átlagos ára átszámítva pengő-fillérre 36.9 pengő-fillért tett ki, a mostani 24 fillérrel szemben. A mai ár tehát 37%-os olcsóbbodást jelent. Akkor a vonaljegyek 28 fillért tettek ki a mai 24 fillérrel szemben, itt tehát 4 pengőfilléres olcsóbbodás van. Egyedül a szakaszjegyek drágábbak ma, akkor ugyanis 14.44 fillér volt ia> szakaszjegyek ára a mai 16 fillérrel szemben. A gyermekjegyek ára ma ismét olcsó'bb, amennyiben a 16.9 pengő-fillér helyett csak 12 fillér, tehát 4.9 fillérrel olcsóbb, mint akkor. Ha most a múlt évben eladott jegyek adatait beszorzom, a két társaság, tehát a magántársaságok és a Beszkárt. mostani áraival, akkor kijön, hogy a múlt évi adatok szerint a magántársaság bevétele kerek számban 76 millió pengő lett volna, míg a Beszkárt. bevétele csak 53 millió pengő volt, vagyis 30%-kal többet vett volna be a magántársaság az akkori jegyrendszer szerint iái mai utas forgalom mellett, ugyanennyivel olcsóbb tehát urna a Beszkárt. Felteszem azonban azt a kérdést, vájjon más vállalatok jobban prosperálnak-e. A Beszkárt. 10 évi átlagban 6.9 millió pengőt szolgáltatott be a ifőváros háztartásába. Míg az 1931. évi szárszámadás szerint is 7.3 millió pengőt szállított be a főváros pénztárába. t (Propoer Sándor: Egyetlen új vonalat sem épített!) Ezzel szemben kérdem, vájjon az államvasutak, vájjon a helyiérdekű vasutak hasonló helyzetben vannak-e (Gáspárdy Elemér: Egészen más ott !a helyzet!) és van-e valahol Európában vasút, amelyet az utasforgalom kiesése nem támadna meg létalapjában? Ügy látom, hogy pl. a berlini közúti vasútnak 1913-ban 46 millió imiárka bevétel mellett 19 millió márka felesleget mutatnak fel. tehát a bevétel 41%-át. ezzel szemben a múlt esztendőben, 1931-ben összes jövedelmük csak 7 és fél millió márka, vagyis a megnövekedett bevételnek csak 5.8%-a. A hamburgi közúti vasútnál, amely 1913-ban 3.2 millió márkát jövedelmezett, a jövedelem leesett a bevétel 16%-áról 8%-ra, tehát a felére. Még érdekesebb a bécsi közúti vasút eredménye. Bécsben 1913-ban schillingre átszámítva az összbevétel 75 milió schilling volt és ugyanakkor a felesleg 4*6 millió schilling. Ezzel szemben az 1930-as zárszámadásban már 11 millió schilling üzleti hiányt mutat fel a bécsi vasút és az utolsó 7 évre. 1924—1930-ig átszámított hiány 65 millió schilling, aminek évi átlaga évente 9"2 millió schilling, pedig Bécsben (Propper Sándor: Ott rendeen fizetik a személyzetet!) — ezt Éber Antal igen t. képviselő ülése 1932 május 7-én, szombaton. 57 úr felé mondom — nem nyugalmazott alpolgármester a villamostársaság vezérigazgatója. Igazságos mértékkel mérve tehát azt kell mondanom, (Propper Sándor: Ott az alkalmazottakat rendesen fizetik!) hogy a Beszkárt-ról szól) Tyler-jelentés teljesen tévedésen alapszik, de még inkább tévedésen alapszik az, amit általában az üzemekre vonatkozólag mond, amikor azt mondja: «Ha a székesfőváros közúti villamosvasútainak esetét tipikusnak tekintjük, akkor azt a következtetést kell levonnunk, hogy a közönség lényegesen nyerne akkor, ha mind a 23 hatósági üzem megszüntettetnék.» (Gáspárdy Elemér: Nagyon helyes megállapítás.) Ezzel szemben itt vannak Budapest székesfőváros 1931-es • zárszámadásai. Méltóztassék ezeknek a zárszámadásoknak adatait meghallgatni és azonnal más véleményen lesz a t. képviselő úr is. A székesfőváros 23 közüzeme közül csak négy deficites üzem van. Az egyik az Autóbuszüzem, amely gyermekkorát éli, ez 1,500.000 pengő deficitet mutat ki, a második a Budai Hegypálya, a Sikló, amely kimutat 28.000 pengő deficitet, a harmadik a Szent Gellért gyógyfürdő, amely 381.000 pengő deficitet mutat ki, de azt hiszem, az összes olaszországi és svájci hotelek a Riviéra hoteljei a mai viszonyok között legalább ugyanakkora deficitet mutatnak ki. A Széchenyi-fürdő mutat ki még 421.000 pengő deficitet, de ez még mindig 460.000 pengőt tartalékolt. Ezzel ellentétben az összes többi üzemek kivétel nélkül mind haszonhajtók. Az Elektromos-Művek évi plusszá 6,780.000 pengő, a Gázműveké 1,035.000 pengő, a Vízműveké 215.00 pengő, a Rudas-fürdőé 3300 pengő, az Asványvízüzemé 18.000 pengő, az Élelmiszerüzemé 75.000 pengő, a Községi Kenyérgyáré 52.000 pengő, a Lóhúsüzemé 28.000 pengő, a Műszerüzemé 38.000 pengő, a Gyógyszerüzemé 51.000 pengő, a Kátráiiyozótelepé 73.000 pengő, a Tatters allé 67.000 pengő, a Hirdető vállalaté 186.000 pengő, a Temetkezési Intézeté 85.000 pengő. Ezek az üzemek tehát mind kivétel nélkül produktív eredményt mutatnak fel és a főváros háztartásába 24*8 millió pengőt szolgáltatnak be. Ha ebből levonom a deficites üzemek 2*3 millió deficitjét, akkor a deficites négy üzem dacára pro saldo az összes üzemek a főváros háztartását 22'5 millió pengővel javítják és könnyítik meg az adózó polgárság számára. (Gáspárdy Elemér: Mi a befektetés?) A főváros ellenőrzésére a legutóbbi törvényben alkotott fővárosi számszék, amelyről méltóztatik tudni, hogy pártokon felül álló intézmény,^ kimutatja, hogy a beruházott tőkének 6'8%-át hozzák meg az üzemek. Azt hiszem, ez olyan eredmény, amelyet soknak nem lehet tartani abból a szempontból, hogy az üzemek nem elég altruisták, sem keveselni nem szabad, mert ennél több hasznot nem is szabad ilyen üzemeknek szolgáltatniuk. En minden objektív ember bírálatára nyugodtan leteszem ezeket az adatokat a Ház asztalára. Ami a költségvetésben hiányzik és ami minket ezen a téren bizonyos óvatosságra int, az az, hogy a költségvetésből teljesen hiányzik a magyar ifjúság problémájának megoldásáról való legelemibb gondoskodás is. A költségvetés szerint még ma is évente 3200 diplomát osztanak ki az egyetemek és a főiskolák és az 55 ezerre r tehető diplomás közalkalmazottak utánpótlására ebből legfeljebb 3%-ra, tehát 1650 diplomás emberre van szükség. Minden második diplomás ifjú felesleges.
