Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-80
Az országgyűlés képviselőházának 80. ülése 1932. évi május hó 7-én } szombaton, Almásy László, Puky Endre és Czettler Jenő elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A magyar állam költségvetése az 1932/33. számadási évre. Felszólaltak : Fábián Béla, Petrovácz Gyula, Turchányi Egon, Gratz Gusztáv, Propper Sándor, Jánossy Gábor, Rakovszky Tibor. —. A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pálnak május hó 4-én a kerektisztapusztai vallásalapítványi birtok haszonbérbeadása tárgyában előterjesztett interpellációjára. — A miniszterelnök írásbeli válasza Szakács Andornak f. é. április hó 13-án az inségakció ügyében előterjesztett interpellációjára. — Szakács Andor viszonválasza. — Gál Jenő interpellációja — a belügyminiszterhez — am. kir. államrendőrség bizonyos kultúrellenes rendelkezései miatt. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítést. A kormány részéről jelen vannak : gróf Károlyi Gyula, vitéz Gömbös Gyula, Karafiáth Jenő. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 15 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést megnyitom, A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Héjj Imre jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Patacsi Dénes jegyző úr. T. Képviselőház! Franciaország felé fordul most az egész világ őszinte, mély részvéte, ama borzalmas merénylet következtében amelv e nagy kultúrországot, — amelyhez .hazánkat is a nagyrabecsülés igen erős kötelékei fűzik — elnökének egy eléggé el nem ítélhető, gálád merénylet következtében történt elhunyta folytán érte. (A teremben lévők állva hallgatják végig a parentációt.) E nagy kultúrországnak egyik nagy fia elvesztése felett érzett bánata alig szűnt meg, amidőn most a hirtelen, váratlanul, senkitől sem sejtve bekövetkezett gyilkosság, az országot fejétől fosztotta meg. A magyar és a francia nemzet között a múltban sohasem voltak ellentétek és a bekövetkezett nagy világkatasztrófa idején a magyar nemzetet a francia nemzettel szemiben más, a nemzet érzésétől távol álló kényszerítő körülmények hozták ellentétbe. E borzalmas tett feletti mély felháborodásunkban egyek vagyunk a francia nemzettel és óhajtjuk, hogy a francia nemzet országgyűlése a rokonszenvnek ugyanazzal a mértékével fogadja megemlékezésünket, mint amilyen őszintén él a részvét és együttérzés minden magyar szívben Franciaország nagy vesztesége felett. (Igaz! Ügy van! Élénk helyeslés.) Bemutatom a t. Háznak Veszprém vármegye közönségének feliratait a vidéki takaréküénztáraknak és bankoknak reeszkompt hitelKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ VII. lel való ellátása, illetőleg az 1928: XLI. te. egyes rendelkezéseinek módosítása érdekében. A feliratokat a Ház együttes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi 'bizottságnak. Napirend szerint következik az 1932/33. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása. (írom. 207.) Szólásra következik 1 ? Patacsi Dénes jegyző: Fábián Béla. Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy első szavammal én is ahhoz a szörnyűséghez fűzzem a magam mondanivalóit, amelynek hírét a tegnapi napon kaptuk a francia fővárosból. Ebben az egész hírben nem csak az a szörnyűség és nem csak az a megrázó, hogy itt a francia köztársaság elnökét, tehát egy hatalmas nagy állam fejét érte a merénylő golyója, hanem megrázó az is, tiogy egy anyát, akinek négy fia esett el a harctéren, (Ügy van!) ért az a katasztrófa, hogy férjét is, aki munkásszülők gyermekeként kispolgárból küzdötte fel magát ' hazája legmagasabb pozíciójára, golyó által találtán kell sírba vinnie. (Igaz! Úgy van!) Ha elgondolkodunk e felett a merénylet felett, akkor sajnálattal kell minden kultúrembernek megállapítania, hogy Parisban a tegnapi revolvergolyók csak szilánkjai voltak a bombának, amelyet 1914 június 28-án Szerajevóban az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösének kocsija elé vetettek. (Ügy van! Ügy van!) Azt kell mondanunk, hogy végig az egész világon, sajnos, az a mentalitás, amely 1914 június 28-án felidézte a világ legszörnyűségesebb katasztrófáját, az a mentalitás ; amely sok anyának elvitte négy gyermekét s az a mentalitás, amely sok feleségnek elvitte férjét, dolgozik tovább, az a mentalitás, amely Tokióban és Nasasakiban polgári gondolkodású politikusok életét oltja ki, az a mentalitás, amelv Sanghaiban katonai parádén gyermekek jelenlétében bombát hajít az államférfiak által megrakott pódiumra, az a mentalitás, amely Sungari hídjára gyutacsot tett, hogy a hídon keresztülmenő 8
