Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-84

Az országgyűlés képviselőházának 8-í. igénybevett, a bankok csak úgy voltak hajlan­dók a kormány rendelkezésére bocsátani, ha a kormány azonban a Zsitvay Tibor által beje­lentett földteherrendezési javaslatot vagy ter­vezetet végleg elejti. Adja Isten, hogy ez a hír ne legyen helytálló, cáfolja meg azonban az igen t,. kormány és hozza ide a javaslatot, akkor elhiszem, hogy a mi sorsunk és általá­ban az ország sorsa nem a kartellek és nagy­bankok irodáiban dől el. Ez* lesz a legékesebb cáfolat. (Szabóky Jenő: A képviselő úr vissza­lép a belső ellenzékbe?) Most már igen röviden áttérek arra a kér­désre, amelyről itt nlagyon sokan beszéltünk. Sürgöny stílusban, röviden a nyugdíjkérdésre vonatkozóan csak annyit, hogy nagyon helye­sen fejtette ki Szinyei Merse t. képviselőtár­sam ebben a kérdésben álláspontját. Ügy az állami nyugdí jteber, mint pedig az önkormány­zatok nyuigdíjterhe elviselhetetlen. Ez kétség­telen, ezt mindenkinek el kell ismernie. Csak egy számot mondok. Az országra vonatkozóan a számokat méltóztatnak ismerni. Szűkebb ha­záimban, az én vármegyémben a költségvetés 1,130.000 nengő volt, ebből az 1,130.000 pengőből a nyugdí jteher 750 ezer pengő. (Sauerborn Károly: A Bácskában még rosszabb!) Ezt a terhet sem az állam, sem az önkormányzatok nem képesek elviselni/Erre vonatkozóan igenis sürgősen szükséges a kormány intézkedése. A magam részéről ebben a kérdésben igen radikális álláspontot foglalok el. (Halljuk! Hnüouk!) Lehet, hogy ebben a tekintetben nem értenek velem együtt még az ellenzéki oldalon sem, én azonban igenis szükségesnek tartom meggyőződésemet ebben a kérdésben leszögezni. Erre vonatkozóan is vagyok bátor határozati javaslatot beterjeszteni. Nyugdíj annak jár. akinek a törvényben előírt szolgálati ideje megvan, vagy aki munkaképtelen. (Ügy van! jóbbfelől) De nem tekinthető munkaképtelen­nek az, aki fiatalon elhagyva egy pozíciót, egy állást, ugyanakkor egy másik állást tölt be és húzza a nyugdíjat. Én nem akarom a nyug­díjat elvenni, de addig, míg valaki más pozí­ciót tud betölteni, az illető nyugdíjjárandóságát fel kell függeszteni. Erre vonatkozólag bátor . vagyok a következő határozati javaslatot be­terjeszteni (olvassa): «Utasítja a t. Ház a kor­mányt, hogy a nyugdíjkérdés rendezésére hala­déktalanul terjesszen törvényjavaslatot a Ház elé. A törvényjavaslatban az az igazságos és jo­gos elv érvényesüljön, hogy nyugdíj csak an­nak jár, akinek megvan a törvényben előírt szolgálati ideje, vagy aki munkaképtelen. Nem tekinthető munkaképtelennek az, aki más állást betölt, miért is annak tartama alatt nyugdíj­járadéka felfüggesztendő.» Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. szíveskedjék beszédét befejezni. Klein Antal: Rögtön befejezem. (Szabóky Jenő: A költségvetést elfogadom!) Sajnos, nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, mint a képviselő úr, (Szabóky Jenő: Ez frappáns be­fejezés volna!) de nem vagyok azon a rideg állásponton sem, mint talán sok ellenzéki kép­viselő. En a költségvetést nem tudom elfo­gadná, de nem tudnék azon az állásponton sem lenni; hogy semmi körülmények között nem tudnám támogatni a kormányt. Igenis, tudnám tárnogatni a legmesszebbmenőén, ha azokat a kérdéseket, — nem olyan nehéz kérdések ezek — amelyeket képviselőtársam is helyeseknek Vall, amelyek az egységpespárt programmjá­ban is benne vannak, amelyeket itt nap-nap után állandóan hangoztatnak, amelyeket ki­ülése 1932 május 12-én, csütörtökön. 311 vannak és amelyeket meg is lehetne valósí­tani, a kormány megvalósítaná. Lehetetlent én. nem kívánok. Nem kívánok olyat, amit lehetetlen megvalósítani, amiről tudom, hogy nem lehet megcsinálni. Olyanok megvalósítá­sát kívánom, amelyek az egységespárt pro­gramijában benne vannak, amelyekhez amúgy sem kell anyagi segítség és nem kellenek kü­lönösebb intézkedések, amelyeket meg lehet valósítani. Ilyenek például az álláshalmozás megszün­tetése, a földteiberrendezés, a kamatláb leszállí­tása, az összeférheti en s ég, stb. Valamennyit meg lehet csinálni. Vagy itt van például a részvényjogi reform. (Szabóky Jenő: Most csi­náljuk!) En figyelmeztetem arra t. képviselő­társamat, hogy a részvényjogi reformot nem fogják megteremteni. Az egységespártnak ki­sebb, de hatalmasabb része el fogja gáncsolni. A részvényjog reformja és az előbb felsoroltak is mind^ benne vannak az egységespárt pro­grammjában. Ha tehát az egységespárt pro­gramma ának anyagi szempontból is végrehajt­ható részét keresztülviszi, akkor a legnagyobb készséggel fogom támogatni. Minthogy azonban azt látom, hogy a párt és különösen az az exponenise, 'aki a gazdasági és pénzügyi kérdéseket van hivatva, intézni, a pénzügyminiszter úr. expozéjában éppen ezek­ben a kérdésekben a legridegebb, a legintranzi­genseb'b f álláspontra helyezkedik a párt pro­gramra jávai szemben és amikor az ellenzék és a kormánypárt nagy többségének ezt a kíván­ságát szennyes ^ áramlatnak, bolsevizmusnak stb.-nek nevezi, én a pénzügyminiszter úrnak ezzel^ a politikájával izemben a legmesszebb­menő bizalma tlanisággal viseltetem és a költ­ségvetést nem fogadhatom el. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Patacsi Dénes jegyző: Lukács Béla! Lukács Béla: T. Kép viselőiház! Előttem szó­lott Klein Antal t. képviiselőtársantn kifogásolta azt. hogy erről az oldalról is hangzott el kri­tika a költségvetéslsel szemben és bizonyos kí­vánalmakat állítottak a t. kormányzat elé. Én eddig abban a meggyőződésben éltem, hogy kri­tikát gyakorolni és kíván almiakat előterjeszteni minden képviselőnek egyformán joga van. (Farkas Elemér: Sőt kötelessége is!) Az előttem szólott igen t. képviselőtársam tíz esztendeig tagja volt ennek a kormányzó­pártnak részint mint kénviselő, részint mint fő­ispán (Szabóky Jenő: Szállította a kormány­párti kép visel őket!) és ez alatt az idő alatt igen sokszor kívánalmakat állított a kormány elé és — amint a következmények mutatják — igen wkáig gondolkozott azon, hogy ellenzéki velle­itásának konzekvenciáját levonja. (Klein Antal: XJgy van! Sokáig gondolkoztam!) Egyébként t. képviselőtársamnak gazdasági fejtegetéseiivei nagyrészt egyetértek, amin cso­dálkozni alig lehet, mert hiszen t. képviselőtár­sam gazdasági elgondolásai és nézetei ezekfben a padsorokban, az egységespárt padsoraiban fejlődtek ki, (Berki Gyula: Jó iskolába járt!) Ma délelőtt gróf Sigray Antal igen t. kép­viselőtársaim igen értékefs beszédében hangoz­tatta, hogy azok a rendelkezések, amelyek az európai és világviszonylatban meglevő gazda­sági válságok megszüntetésére kiadattak, több­nyire elkésve történt rendelkezések voltak. Azt hiszem, hogy ezek a megállapítások nagyon közel járnak az igazsághoz. En a magam részé­ről is szívesen járulók hozzá ahhoz a kéréshez, amelyet Sigray t. képviselőtársaim a kormány­hoz intézett" és magáim i§ kérem a t. kormányt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom