Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-83
222 Az országgyűlés képviselőházának lyek rendelkezésünkre állhatnának. Ez az oka annak, hogy súlyos kötelességemnek tartom ennek hangot adni itt a Házban és figyelmeztetni a kormányt arra a veszedelemre, amely gazdasági szervezettségünk tökéletlen kiépítéséből származna tik. Én igen nagy bizalommal vagyok eltelve a miniszterelnök úr személye iránt és hiszem, hogy a miniszterelnök úr, átérezve gazdasági szervezetünk egészséges továbbfejlesztésének szükségességét, komolyan fontolóra fogja venni azt, amit mondottam. Ebben a reményben élek, amikor a költségvetést ,a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Éljenzés, taps a középen. — A szónokot többen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Patacsi Dezső jegyző: Büchler József! Büchler József: T. Képviselőház! Amikor a költségvetés vitájában résztveszünk és a költségvetést politikai és gazdasági oldaláról mérlegeljük, akkor észre kell vennünk azt is, hogy tulajdonképpen mirevaló általában a költségvetési vita. Arra, hogy a képviselők a nép vágyait, a nép kívánságait, óhajtásait kifejezésre juttassák. Mi itt ezekről a padokról, a szociáldemokratapárt tagjai, akik egytől-egyig titkosan választó kerületekben jöttünk be ide a Képviselőháziba, jogot formálunk ahhoz, hogy amit mondunk, kérünk, követelünk, az mind valóban a nép vágya, törekvése, kívánsága, követelése és mi ennek adunk kifejezést, amikor a parlament termében szót emelünk. De ettől teljesen függetlenül, mi járjuk az országot, nézzük nemcsak a saját kerületünket, nemcsak azt a kerületet, ahol meg vagyunk választva, hanem bejárjuk az egész országot és értesítéseket kapunk arról, hogy mik a nép kívánságai, mit akar a nép. Lemegyünk a falura, még ha nem is a mi kerületünkbe tartozik, elmegyünk az idegen városokba, beszélünk a társadalmi kategóriák mindegyikével, az iparossal, a kereskedővel, a pénzemberrel, az ipari munkással, a földmunkással s a kisgazdával egyaránt. Tudjuk tehát egészen világosan azt, hogy mit akar a magyar nép. Nem mondok ezzel semmi újat és nem is formálok jogot ahhoz, hogy valami újságot mondjak ezzel, csak egyszerűen, józan logikával minden intelligens ember, aki megfordul az országban, rájöhet arra, hogy három ilyen főcsoportba osztható és foglalható Össze a nép vágya, kívánsága éspedig abban, hogy jogot, kenyeret és szabadságot akar a magyar -nép. Egy idegen szemlélő számára, aki meghallgatja, hogy mi a magyar parlamentiben 1932-ben arról beszélünk, hogy jogot adjanak, ez olyan követelés, amely egészen idegenül hangzik, mert arról még lehet beszélni európaszerte, hogy kenyér van-e, a kenyérkövetelés olyan követelés, amely talán más országban is megvan. Nem tudják elképzelni a külföldiek, hogy lehet egy intelligens, okos, józan nép, amelynek nincsenek jogai, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert ami ima nálunk van, az á jogtalanság teljessége. Nincs választójogunk sem, mert legyünk tisztában azzal is, hogy amit általában gondolnak az emberek, főképpen pedig a túloldalon ülő képviselő urak, hogy Magyarországon van választójoga minden 24 éven felüli férfinek és mindén 30 éveii felüli nőnek,, téves, mert nincs meg a magyar nép számára az a választójog, amit a törvény biztosít. Hiszen a névjegyzékeket a községi jegyzők, a központi választmányok, a szolgabírák befolyásával és befolyásolásával állítják Össze s aki nem jó fiú, 83. ülése 1932 május 11-én, szerdán. aki más politikai véleményen van, azt a jegyző urak nem túlságosan szívesen veszik he a névjegyzékbe. A nyiltszavazásqs rendszernek ez az óriási előnye a túloldal számára, hogy a túloldal világosan tudja azt, hogy ki szavazott ellene és ki szavazott mellette, hiszen megkapja minden nyilt kerületben a képviselő úr mandátumával együtt azt, hogy Tóth Péter, Nagy Istvás és Halász János kire szavazott, tehát nagyon könnyű megállapítani azt, hogy kik az ellenzéki; szavazók és^ ezeket az ellenzékig szavazókat azután ki is szórják a választók névjegyzékéből. Méltóztassék tudomásail venni, hogy Budapesten, ahol tehát nagy ellenőrzés van, ahol ott van a szociáldemokrata párt is az ellenőrzésnek ott vannak az ellenzéki pártok általában, egyik esztendőben 113.000 választót reklamáltunk he a névjegyzékbe. 113.000 választót! Tessék elképzelni, 'mit jelent az, hogy ennyi embert jogtalanul hagynak ki a névjegyzékből. Ha pedig Budapesten ezt meg merészelték tenni, a kereszténykurzus nagyobb dici&őségére, a Wolf f-párt oiralima alatt a Városházán, akkor elképzelhető, hogy mi van a vidéken, mit csinálnak a vidéken, hogyan irtják ki a szavazókat. Mondom tehát, még a nyilt szavazási joga sincs meg a magyar népnek. De ha már van szavazati joga, ha már fel is van véve a választói névjegyzékbe, akkor sem tud vele élni meggyőződése szerint, mert hiszen a választás nem tikos. En bevallom, nagyon szégyenlem, mint magyar ember azt, hogy az én országomban, az én hazámban nem érett a magyar nép a titkos választójogra, de Csehországban a magyar nép, tehát nemcsak a cseh, nemcsak a, szlovák, nemcsak a német, nemcsak a román, nemcsak a ruthén, hanem a magyar nép is érett a titkosságra. (Peyer Károly: Meg a tót is, pedig erre azt mondották annakidején, hogy a tót nem ember!) Nem mondok egyebet, — ezt ebben a parlamentben bizonyára már sokszor elmondották az én pártombeli képviselőtársaim — de újra ismételni vagyok kénytelen, milyen furcsa dolog az, hogy ha elmegy az ember ide nem messze Komáromba, Komárom innenső oldalán, Magyarországon a magyar nép nem érett arra, hogy titkosan szavazzon, ugyanakkor azonban a cseh Komáromban a magyar nép titkosan választja képviselőit és mandatáriusait. (Malasits Géza: Sőt a polgármester is magyar ember!) Az egyik oldalon nem szabad gyűlést tartani; ha az egyik oldalon négy emher összejön, az titkos gyűlésnek számít és a másik oldalon a magyar nép, a magyar ember szabadon gyűlésezhet és a komáromi polgármester, horribile dictu, szintén magyar ember, a cseh Komárom polgármestere, szociáldemokrata. (Malasits Géza: Becsületes magyar neve van: Csizmadiának hívják!) Ez kellene, hogy az urakat, nem ugyan az üres padokat, de mégis talán az ország nyilvánossága előtt kellene hogy az urakat gondolkozásra késztesse maga ez a puszta és egyszerű tény, amelyet itt elmondottam. De még sokkal inkább bizarr ez a dolog, ha például Sátoraljaújhelyről beszélünk. Az egész nagy Sátoraljaújhely, ez az intelligens, nagyszerű kereskedő, ipari város, — amelynek ugyan most a megcsonkítás folytán ipara és kereskedelme meglehetősen alábbhagyott és lecsökkent — nem szavaz titkosan, hanem nyiltan és ha az ember átmegy a Eonyva folyón, — ez választja el Magyarországot Csehországtól, — a folyón
