Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-82

182 Az országgyűlés képviselőházának olvassa el ezt a kormány által támogatott lapot. Ki olvassa? Akadnak, akik olvassák, de esak a tízezer-holdasok között. Legyen szabad megmondanom a Miniszter úrnak, hogy ezt a cikket nem olvassa a gazdaknranség túlnyomó része, ezek nem is fognak eri.01 a cikkről tudomást szerezni. Az egyik talaj alkalmas búzatermelésre-, a másik nem. honnan tudja meg az a parasztember, aki ezzel nincs tisztában, hogy mire jó a földje. (Simon András: Tisztában van!) Tisztában van? Ne tessék ezt mondani, mert ha tisztában volna, akkor egyszerű lenne a megoldás, akkor nem termelne minden darab földön búzát. (Esztergályos János: A miniszter szerint pl. Orosházán kendermagot termeljenek!) A miniszter úr sem meri mondani azt, amit a képviselő úr mond, hogy a gazda tisztában van ezzel. Ha úgy gondolná, hogy tisztában van vele, nem tartaná szükségesnek az újság hasábjain felhívni a gazdaiközönséget arra, hogy ne azt termeljék, amit termelnek. Sőt egyebet mondok, a miniszter úr sincs vele tisztáiban. (Berki Gyula: No-no, az egyik legjobb gazda!) Az egyik legjobb gazda? T. képviselői úr, az mezőgazdasági kérdés, hoFv egy darab földön mit termelhetnék, mire alkalmas. (Berki Gyula: Ezt ön d'önti el?) Nem én döntöm el, hanem a tudomány dönti el, amely önönrajtam és a miniszter úron felül áll. Talajvizsgálatot kell tartani. Hogvan méltóztatik gondolni, meg kell szagolni a földet és akkor látja az ember, Ihogy mire jó? (Berki Gyula: Ezt nem mondja komolyan! A gyakorlott gazda harminc év alatt csak kitapasztalja a földjét!) Azt egy gyakorlati gazda nem tapasztalja ki. Ne haragudjon a képviselő úr, de dunsztja sincs erről. (Berki Gyula: ön úgy beszél, mintjha Magyarország legjobb agrárembere volna!) Ügy beszélek önnel, mint aki foglalkozott a kérdéssel komolyan, becsületes jószándékkal. Sértegetési szándék nélkül mondom, de a képviselő úr nem ért a dologhoz. (Berki Gyula: Ne mondjon olyat, hogy dunsztom sincs!) Elnök: Kérem Berki képviselő urat, méltóztassék csendben maradni, Reisinger Ferenc: Azzal, hogy felhívjuk a gazdaközönséget, a kérdést nem intéztük el, mert a gazdabözönségnek egy igen tekintélyes része, különösen a kisgazdák, hozzá vannak szokva még a régi termelési módhoz és formákhoz, azokat gyakorlatilag kell felvilágosítani. Nem elég, ihogy iskolában tanítjuk. Már egy alkalommal javasoltam a kormánynak, hogy ,a kormány járásonkint létesítsen mintamezőgazdasági iskolákat, ahol a talaj minőségéhez képest gyümölcstermelésre, csemegeszőlőtermelésre, gyógynövénytermelésre, vagy egyéb termények termelésére tanítják a gazdaközönséget. En tcsak egy keretbeszédet mondok, nem óhajtok a kormánynak egy olyan programmât adni, amelyet precízen végrehajthat, mert nem teszem meg a képviselői fizetésemért ezt. a szívességet. (Meskó Zoltán: Talán mondja úgy, hogy ha meg lenne győződve arról, hogy a kormány megfogadná a tanácsát, akkor adna tanácsot, de erről nincs meggyőződve!) Ezt a miniszternek kötelessége megcsinálni, és nem nekem. (Meskó Zoltán: Valamennyiünknek kötelessége! En mindig jótanácsot adok neki!) Azért adok neki én is jótanácsot, de nem 'hallgatnak reám. (Meskó Zoltán: Ha nincsenek itt! — Derültség.) Majd Berki képviselő úr közvetíti. Járásonként mintagazdaságokat kell létesíteni. Valamit már is: kapiskálnak ezen a téren, de többet kell 82. ülése 1932 május 10-én, kedden. és jobbat kell csinálni, olyant kell csinálni, ami tényleg megfelel a célnak. Ha nagyobb áldozatba kerül, az sem baj, r mert ez az átszervezés nem fog menni már ól-holnapra és olyan könnyen, de végre-valahára el kell kezdeni ezt a kérdést, mert ha sokáig amerikázunk vele

% akkor soha nem leszünk vele készen, és a végén olyan bajba kerül ez az ország, amelyből azután kilábalni sem lelhet. Említettem, hogy a kormány elköltött a földmívelésügyi tárca keretében is rengeteg összeget olyan kérdésekre, amelyeknek a mezőgazdasághoz semmi közük, de ugyanakkor szabályozatlanul maradt a Tisza, a Sajó. Évtizedek óta ígérgetik a magyar népnek a Sajó hajózhatóvá tételét, fantasztikus terveket dobtak bele a közéletbe, a közfelfogásba és a valóság az, hogy minden esztendőben a Tisza és a Sajó, szabályozatlanságuk következtében, óriási termőföldeket pusztítanak el. A Sajónak, amely egyik leggyorsabb folyója az országnak, az a tulajdonsága, hogy az egyik oldalról elviszi a földet és a másik oldalra nem földet visz, hanem kavicsot rak, amit a hegyekből hoz le, tehát ki sem egyenlíti azt a kárt, amit csinál; a földet elviszi, ki tudja hová, a másik oldalon pedig kavicsrétegeket rak le. így óriási károkat okoz a közbirtokokban és magánbirtokokbanegyaránt. Van Borsodban is község, ahol az új földbirtokreform által kiosztott földeket már félig-meddig elnyelte a Sajó, elvitte a talajt, (Ulain Ferenc: A Dráva mentén is így van ez!) de azért ezeknek a földeknek az árát és adóját meg kell fizetni, földjük azonban nem lesz, mert elviszi a szabályozatlan víz. E mellett egy olyan országban, ahol ennyi a munkanélküli ember, a közérdek parancsa, hogy végre fogjanak hozzá ezeknek a folyóknak meg^szabályozásához, mert így értékes közmunkát végezve a közpénzzel, ezt nem sajnálja senki. Nagyon sokszor vetik szemünkre a túloldalról, hogy mi is követeltük a közmunkákat. Hát persze, hogy követeltük, ma is követeljük tovább, de sohasem mondottuk azt, hogy csiborpatkolót és szarkalábon forgó aranypalotákat építsenek az urak, amiknek senki semmi hasznát nem veszi. (Simon András: Harmincöt ipar keresett ott!) Az mindegy, hogy hány ipar keresett. (Esztergályos János: Es mennyi közvetítő! — Dinnyés Lajos: Hasznos befektetések kellettek volna!) Nem ez a lényeg. (Dinnyés Lajos: Inkább országutakat építettek volna azokon a pénzeken!) A lényeg az, hogy más munkánál is keresett volna 35 ipar, ha más okos munkát végeztettek volna. (Dinnyés Lajos: Tüdőszanatóriumot csináltak^volna!) Lehetett volna más, okos munkát is végeztetni, ahol ezek az iparok szintén kerestek volna. Ebből az óriási nagy szempontból, ebből u kettős óriási szempontból követelem és sürgetem tehát, hogy ezek az intézkedések minél hamarabb megtörténjenek és a földmívelésügyi kormányzat gondoskodjék ezekről. En eljártam a Sajó szabályozásának kérdésében, hogy lehetne-e munkaalkalomhoz jutni s az volt a nagyon egyszerű felelet: a földmívelésügyi minisztériumnak nem áll egy vas sem rendelkezésre. * Elnök: Lejárt a beszédidő, képviselő úrReisinger Ferenc: T. f Képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy lejárt az időm, mert még pár fontos kérdéssel szerettem r volna foglalkozni, azonban befejezem beszédemet. {Egy hang a baloldalon: Meghosszabbítjuk!) Negyven perc meghosszabbítás esetleg járna, de nem ennél az elnök úrnál. (Derültség a baloldalon. — Dinnyés Lajos: Elnök-