Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-82

17Ô Az országgyűlés képviselőházának házban ül, amely itt numerikusan kisebbséget jelent, odakint az országban kétségtelenül óriási tömegek állanak. (Kun Béla: Ügy van, ez is kétségtelen !) Abból a nemzeti összefogásból ezeket a tömegeket kikapcsolni nem lehet következmények nélkül. Nem tudom elképzelni, hogy ezeket a tömegeket ki lehetne kapcsolni a nemzeti összefogásból és a kitűzött nagy célokat, nagy gondolatokat úgy külföldi, mint belföldi relációkban el lehetne érni, meg lehetne valósítani azok nélkül a tömegek nélkül. Sőt tovább megyek és azt merem mondani: ha így megy tovább, ezeknek a tömegeknek akarata ellenére sem méltóztatnak tudni megvalósítani. Ha pedig így áll a dolog, mint ahogy kétségtelen, hogy ez így van, akkor semmi sem természetesebb, mint az, hogy minden képviselőnek és minden magyar embernek, aki komolyan fogja fel azt a bizonyos nemzeti összefogást, aki komolyan akarja a nemzeti erőket koncentrálni ezeknek a nagy céloknak érdekében, ennek a nemzeti összefogásnak az első feltételét kell megteremtenie. Ennek pedig az alapja, az «a» betűje a rendszer megváltoztatása, az alkotmány megváltoztatása, választójogunk megváltoztatása (Kun Béla: A titkos választójog törvény beiktatása az egész vonalon.) és az általános, titkos választójog tör vény beiktatása, mert ez jelenti a nemzetet, az igazi nemzetet, (Úgy van! a baloldalon.)^ ez jelenti a magyar népet. Aki ilyen választójog alapján kijön a kalapból, az fogja reprezentálni az igazi (magyar népet, az igazi nemzeti erőt (Úgy van! a baloldalon.) és ez talán elég erős lesz ahhoz, hogy külföldi és belföldi vonatkozásban meg tudja oldani mindazokat a nagy, hatalmas problémákat, amelyek előttünk fekszenek, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ez elől elzárkózni azonban annyit jelent, mint játszani a szavakkal, a szájunkon viselni Trianont» a fájdalmas sebet, a szájunkon viselni folyton a nemzetet, a hazafiasságot, alapjában véve pedig megcsalni mindezeket a szent fogalmakat. Annak, aki a hazafiságot őszintén akarja sízolgálni, figyelmébe ajánlom, hogy itt az utolsó óra, itt az utolsó ideje, a mai szomorú gazdasági helyzet szinte parancsoló szükséggel ordítja bele a közéletbe, hogy itt az utolsó pillanat már, amikor ímeg kell változnia ennek a rendszernek (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Teljesen igaza van a képviselő úrnak!) s a nemzet összes erőit tényleg össze kell fogni. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Kár, hogy kevesen hallgatják! Nagyfokú parlamenti illetlenség a többséig részéről az ellenzékkel szemben. Csak hárman-négyen vannak itt! Mi meghallgatjuk a kormánypárti képviselőket! Ott vannak kint a büffében! — Csizmadia András: Hát minket akarsz itt leszidni? — vitéz BajcsyZsilinszky Endre: Ön kettőt számít, de még mindig kevés! — Derültség Ï Meg vagyok győződve arról, hogy az általános, egyenlő, titkos választójog alapján is olyan parlament fog összekerülni, amelv számtalan kérdésben — közgazdasági, politikai kérdésekben is — pártokra oszolva, különböző nézeteket fog vallani egymással szemben. De látjuk a külföldi államok példájából, hogy ez nem von maga után semmi veszélyt. A parlament ez által megerősödik, a nemzet képviseletévé válik és tárgyalásai sokkal okszerűbbé válhatnak. Hogy csak egyet mondjak, a mai választójogi rendszer mellett a házszabályok tűrhetet82. ülése 1932 május 10-én, kedden. lenek, ellenben általános, egyenlő, titkos választójog amellett már elképzelhető egy megszűkített házszabály. (Gaal Gaston: Meg ennél isi) Nem ennél szűkebb, a régivel szemben szűkebb. (Gaal Gaston: Bethlen is megsokallta!) A régivel szemben megszűkített házszabály már elképzelhető, mert hiszen egészen más módon történhetnek a pártok között az érintkezések, a tárgyalások. Ne méltóztassanak félreérteni, nem óhajtok ennek a szerencsétlen házszabálynak védelmére keilni. (Esztergályos János: A gyűjtőfogházban szabadabban lehet be<szélni, mint itt, a házszabályok mellett!) A nemzeti összefogás gondolatára vonatkozólag méltóztassék megengedni, hogy elmondjam a következőket. Nagyon szerencsésnek tartanám, ha ebben a pillanatban a keresztényszociális párt részéről volnának itt képviselőtársaim. (Esztergályos János: Homonnay képviselő úr itt van! — Büchler József: Őrtorony!) Semmi sem jellemzőbb a nemzeti összefogás kicsúfolására, mint ez a kis írás, amely itt van a kezemben. (Halljuk! Halljuk! — Olvassa): «M. Kir. Nemzeti Munkavédelmi Hivatal, Miskolc. 48. szám. Res.» Nem tudom, mit jelent ez, nem vagyok ismerős ezekben a dolgokban. (Esztergályos János: Reserviert! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Bizalmas! — Tovább olvassa): «1932. Nmv., Nemzeti Munkavédelmi Hivatal.» Szóval ez a behívható rezervistákra vonatkozik, tényleg úgy lehet. Az átirat, amelyet a munkáltatóhoz küldött a Nemzeti Munkavédelmi Hivatal, negyedik pontjában a következőképpen szól (olvassa): «A 7. ponthozí. Az előbbi kategóriák szerint csoportosítva egy névjegyzéket kell csatolni — ha lehetséges, úgy ezt három példányban kérem — mindazon 'hazafias és nem zeti szempontból megbízható alkalmazottairól, — méltóztassék megfigyelni az aláfestést, mindazon hazafias és nemzeti szempontból megbízható alkalmazottairól — kiket egy általános munkabeszüntetés esetén az üzem ezen szükségmúnkákra az egyes kategóriákba javaslatba hoz. A névjegyzék az egyes kategóriákon kívül az illető nevét, születési évét és lakhelyét tartalmazza. Sem szoc. demokrata, sem keresztény szoc. pártnak tagjait {beosztásra javaslatba hozni nem lehet.» (Zaj. — Esztergályos János: Hogyan, a keresztényszocialisták sem megbízhatók?. — Homonnay Tivadar: Ki volt ez?) A M. Kir. Nemzeti Munkavédelmi Hivatal. (Homonnay Tivadar: Ez hiteles?« — Büchler József: Ez az eredeti átirat!) Felolvastam a számot. (Homonnay Tivadar: Ez egy beteg elgondolás! — Malasits Géza: Az is nagyobb munkabért követel, az sem akar ingyen dolgozni, persze, hogy megbízhatatlan! — Esztergályos János: És ezt az urak egyszerűen tudomásul veszik?. — Halljuk! Halljuk!) En a magam részéről kijelentem, hogy engem a keresztényszocializmustól igen nagy távolság választ el. (Homonnay Tivadar: Miért?) Nem tartom járhatónak azt az utat, nem tartom megfelelőnek a szervezkedésnek azt a módját és nem tartom célirányosnak a keresztényszocializmust. (Homonnay Tivadar: Közelebbről tessék megindokolni! — Malasits Géza: Ahhoz más házszabályok kellenek! — Homonnay Tivadar: Közelebbről indokolja meg, hogy miért van olyan nagy áthidalhatatlan akadály köztünk!) Méltóztassék megvárni, képviselő úr. Amit mondani fogok, meg lesz vele elégedve a végén. (Zaj és közbeszólások.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! A szó Reisinger képviselő urat illeti. Reisinger Ferenc: Más alkalommal késiz-