Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.
Ülésnapok - 1931-81
Az országgyűlés képviselőházának bók Lajos: Csak citálta!) Csendet kérek! (Esztergályos János: Tessék a gyorsírói jegyzeteket megnézni!) Csendet kérek, képviselő úr. Amennyiben a gyorsírói jegyzetekből a képviselő úrnak ezen kijelentése megállapítható,— én soha nem «szoktam makacskodni — a képviselő úrnak legközelebbi elnöklésem idején fogok elégtételt szolgáltatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Az elnöknek azonban kötelessége a házszabályokat mindenkivel szemben megtartani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ügy kellene! — Erdélyi Aladár: Helyes! Nagyon helyes!) Csendet kérek! (Kabók Lajos közbeszólj Kabók képviselő urat rendreutasítom. A házszabályok 194. §-a kifejezetten azt mondja, hogy: «Az elnök figyelmeztetése vagy rendreutasítása, továbbá a szó megvonása, vagy a mentelmi bizottsághoz utasítás ellen felszólalni, (Esztergályos János: De nem szólaltam fel.) azt visszautasítani, vagy vita tárgyává tenni nem szabad; aki ez ellen vét^ azt az elnök rendreutasítja, vagy szükség esetén a mentelmi bizottsághoz utasítja.» (Esztergályos János: Helytelen magyarázat!) Ez kifejezetten utasítás az elnök számára ... (Zaj a. szélsőbaloldalon.) Csendet kérek!... Amelyet magamra nézve kötelezőnek tartok. (Helyeslés a jobboldalon.) Amennyiben a képviselő úr igazsága a gyorsírói jegyzetekből kitűnik, a következő ülésen elégtételt fogok szolgáltatni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Köszönöm! — Farkas István: Szeretnék még egyszer a házszabályokhoz szólni!) A házszabályokhoz méltóztatik a 143. § c) pontja alapján szót kérni. A szót megadom. Farkas István: T. Képviselőház! Az elnök úr értelmezése téves. Én nem vontam kétségbe ennek a szabálynak azt az intézkedését, hogy egy adott esetben, amikor^ egy képviselőt a Ház elnöke rendreutasít, az szóvá nem tehető. De itt nem arról van szó. Esztergályos János nem Hitelesítették : Nánássu Andor $. le. t. ülése 1932 május 9-én, hétfőn. 143 most kapott rendreutasítást, hanem egy korábbi eljárást tett szóvá. Azért mondtam én azt, hogy annak a szabálynak ilyen esetben való alkalmazása téves és helytelen, mert azt megértem, hogy ha Esztergályost, vagy akármely képviselőt személy szerint valamely kifejezés miatt rendreutasít az elnök, azt akkor momentán szóvátenni nem lehet, de hogy én egy általános vitánál, ahol az alkotmányt is megtámadhatom, kívánhatok helyette jobbat, annak hibáit elmondhatom, a választás hibáit elmondhatom, hogy ugyanakkor el ne mondhassam itt azt, hogy ennek a szabálynak alkalmazása rosszul történik, vagy maga a szabály helytelen s ne követelhessek helyette másikat, ez az, amire én azt mondottam, hogy nincs logika abban, hogy ezt a szabályt ilyen esetben az elnök úgy alkalmazza, mint Esztergályoissai szemben alkalmazta. Elnök: T. Ház! Nem óhajtok ugyan további vitába bocsátkozni, (Helyeslés jobbfelól) meg kell azonban jegyeznem, hogy e szakaszban két rendelkezés foglaltatik. Az első arra vonatkozik, ha valaki az elnökkel szembeszáll. A vita tárgyává tétel azonban nemcsak annyit jelent, hogy ugyanazon az ülésen, hanem későbbi ülésen sem tehető szóvá az elnök intézkedése. (Esztergályos János: Az alkalmazás téves !) Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, hogy a jegyzőkönyvet felolvasni szíveskedjék. Pataesi Dénes jegyző (felolvassa az ülés jegyzőkönyv ét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyvvel szemben? (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 6 óra 21 perckor.) Endre Zsigmond s. k. naplóbirálő-bizottsági tagok.
