Képviselőházi napló, 1931. VII. kötet • 1932. május 06. - 1932. május 13.

Ülésnapok - 1931-81

136 Az országgyűlés képviselőházának rültség.) törvénybe iktatta-e a kormány és a mögötte ülő egységespárt ax elmúlt tíz esz­tendő alatt a titkos választójogot? Kérdezem én, (Meskó Zoltán: Kérdem én!) törvénybe ik­tatta-e az egyesülési és gyülekezési f jogot? Kérdezem, biztosította-e ebben az országban a tanulás szabadságát, kérdezem, törvénnyel biztosította-e az elmúlt tíz esztendő alatt a sajtó szabadságát'? (Meskó Zoltán: Kérdem én! — Derültség.) Kérdezem igen t. Képviselőház, (Meskó Zoltán: Kérdem én is! — Kun Béla: Azért nem támogatja tovább a kormányt Meskó, mert nem valósította meg eat az ígé­retet!) t. képviselő úr, ön most magát nem Hitler, hanem Chaplin szerepébe képzeli. (Kó­ródi Katona János: Ahogy maga szokott min­dig viccelni! — Propper Sándor: Ilyen bajuszt én is növeszthetek! — Meskó Zoltán: Hogy a magáé mihez hasonlít, nem akarom megmonr dani. — Derültség-) Kérdezem, az egységespár­tot, kérdezem a kormányt, hogy mi van a munkanélküliség elleni biztosítással, mi van a munkanélküliek segélyezésével, biztosította-e és biztosítja-e a kormány a demokratikus fej­lődés lehetőségét 1 ? Kérdezem, igen t. Képviselőház, hol van mindaz, amit Bethlen István gróf tíz eszten­dővel ezelőtt igért? Nem látjuk sehol sem és éppen azért merem állítani és azért kockáz­tatom, meg ezt az állítást, hogy az a .Pro­gramm, amelyet az urak a túlsó oldalról külö­nösen mostanában napról-napra hangoztatnak, éles ellentétben van a tényekkel, mindazzal, amit 'a kormány művel. Tehát jogos az a fel­tevés és jogos az az állítás, hogy az a jelszavas politika, amely a túlsó oldalról nap-nap után elhangzik, nem egyéb, mint az ország lakos­ságának, 'az ország .népének becsapására szánt politika. {Ügy van! Ügy van! a szélsőbalolda­lon. — Kabók Lajos: Becsapnak itt mindenkit, még Önmagukat is! — Meskó Zoltán: Ez a szép a dologban!) Az elmúlt hetekben történt egy épületes eset, amikor itt ezekről az ellenzéki padokról az egyik felszólaló r a titkos választójogot kö­vetelte. A titkos választójog követelése állan­dóan napirenden van ezekről a padokról, s a túlsó oldalról különböző válaszokat kapuink erre. A legmerészebb és a legmegszokottabb válasz erre az, hogy hiszen benne van az egységespárt programmjában, de egy másik közbeszóló is volt, aki azt mondotta, hogy «Is­ten ments a titkos választójog törvénybe ikta­tásától». '(Mojzes János: Ez őszinte elszólás volt!) Ez a közbeszólás az egységespárt több­ségének a lelkéből jött, mert ha nem atz volna, akkor a túlsó oldalról azonnal fel kellett volna állani egy képviselőnek és tiltakozni az ellen a párt nevében, hogy bárki is irtózzék a titkos választójogtól. (Létay Ernő: Majd a tör­vényt csináljuk meg, az lesz az élő tiltako­zás.) Pedig 'bármennyire irtózzanak a<z urak a titkos választójog törvénybeiktatásától, az el fog jönni, mert el kell jönnie. (Kabók La­jos: Akárhogy mesterkednek is, mégis meg kell lennie, akaratuk ellenére is!) Titkos választójog nélkül nincsen közéleti tisztaság, közéleti tisztaság nélkül pedig nincs parlamenti élet és munka. Csak a titkos vá­lasztójog törvénybeiktatá^a akadályozza meg azt, hogy egyes képviselők vagy képviselők tömegei a mandátumot anyagi céljaikra hasz nálhassák ki, mert a titkos választókerület­ben megválasztott képviselők felelősséggel tar­toznak kerületük választópolgárainak, míg a nyílt választókerületben megválasztott képvi­81. ülése 1932 május 9-én, hétfőn. selők egyedül csak annak tartoznak felelősség­gel, akinek kegyelméből, jóvoltából mandátum hoz jutottak. (Szűcs István: A lópanama bű­nösei titkos választás útján jöttek be a parla­mentbe.) A képviselő úr .akar valamit mon­dani, de zavarban van. Majd mondja meg a folyosón. (Propper Sándor: Ne zavarjuk, ez a szűzbeszéde! — Zaj. — Elnök csenget.) De az ország érdeke, az ország presztízse azt paran­csolja, hogy végre szüntessék meg a világ leg­gyalázatosabb rendszerét és iktassák tör­vénybe a titkos választójogot. (Létay Ernő: Oroszországban még gyalázatosabb van! — Mojzes János: Oroszország után mi követke­zünk! — Kabók Lajos: Nem kerülnének vissza, azért félnek tőle. Még Berki sein kerülne visz­sza! — Mojzes János: Érett-e a magyar ember, vagy nem érett? — Berki Gyula: Nekem ne mondja, akkor még rövid nadrágban járt, ami­kor a titkos választójog híve voltam- — Kabók Lajos: A gyakorlatban nem! — Meskó Zoltán: Ö még lehet olyan öreg, de ön már nem lehet fiatal! —- Propper Sándor: Nemsokára az or­szágban mindenki rövid nadrág-ban jár, mert nem telik hosszúra. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Esztergályos János: Az ország érdeke kö­veteli, az ország lakosságának, népének érdeke az, hogy soha többé ebben: az országban olyan választással, mint amilyen volt a legutóbbi, ne válasszamaik. (Kabók Lajos: A leggyalázato­sabb választójog! —• Mojzes. János: Nemzet­gyalázás, a magyar embert éretlennek nyilvá­nítani!) Ha ; az urakat emlékezőtehetségük cserbenhagyná . . . (Zaj ) Elnök: Csendet kérek! (Kabók Lajos: Csendőrszuronyokkal egy sereg képviselőt kineveztek és ezt elnevezték választásnak! — Zaj.) Kabók képviselő urat figyelmeztetem, méltóztassék csendben ma­radni. (Berki Gyula: Szegeden is, Pécsett is győztünk titkosan! — Propper Sándor: Muta­tóba ilyen is van egy-kettő. — Farkas István: Akkor miért nem csinálták meg a titkos vá­lasztást?) Csendet kérek! Tessék folytatni a beszédet. (Farkas István: Miért hagyják meg Európának ezt a szégyenfoltját? — Berki Gyula: Nem volt rá akkor idő. Én magam is mellette voltam, nekem van már titkos man­dátumom!) Esztergályos János: Ezek a cselekmények lelkiismereti szempontból . . . (Berki Gyula: Én már úgyis meg lettem választva titkosan, nyíltan is. Mindegy az nekünk! — Propper Sándor: Akkor pedig miért ellenzi!) Elnök: Csendet kérek! (Berki Gyula: Önök­nek nem lesz puskájuk, ha meglesz a titkos vá-, lasztás. — Zaj.) Esztergályos János: A Büntetőtörvény­könyv egyes szakaszainak annyi megsértése, mint amennyi a legutóbbi választásoknál tör­tént, elképzelhetetlen mási választási rendszer mellett. (Zaj-) Nincs a választójogi törvénynek egyetlen szakasza sem, amelyet a legutóbbi nyílt választásnál meg^ nem sértettek volna. (Mojzes János^ közbeszól. — Berki Gyula: Járt maga Nagyatádon és nem kapott tíz szava­zatot, hagyjon nekem békét! En nyolcezerét kaptam! — Mojzes János: Ott is borral öntöt­ték ki az ellenfelet! — Berki Gyula: Nem ka­pott tíz szavazatot sem. Nem is mernék itt ülni, ha olyan kevés szavazatom volna! — Farkas István: Nana, merészségről ne beszél­jen, máshol is mert ülni. Vigyázzon, hogy még ne üljön máshol!) Allításiom igazolására legyen szabad egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom