Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-77
Az országgyűlés képviselőházának 7 élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem, (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Ezekről a padokról is érdeklődéssel hallgattuk iaz előbb felszólalt Berki Gyula képviselőtársunk beszédét, az ő részben ellenzéki, részben kormánypárti fejtegetéseit. Ez az oldal azonban az elkeseredett politikai küzdelemben 12 esztendőn át már annyim megedződött, 'hogy meglehetősen szkeptikusan és nagy adag hideg bizalmatlansággal kell hogy fogadja azt, ami most közszabadságok ^helyreállítása, egyesülési és gyülekezési jog, sajtószabadság, választójogi reform, titkos r szavazás és egyebek tekintetében Berki képviselő úr ajkáról illetékesen vagy illetéktelenül — ilyen finom nüanszok vitatásába nem kívánok belemenni — elhangzott. (Esztergályos János: Félhivatalosan!) Ennek az oldalnak az a meggyőződése, hogy annak a politikai rezsimnek, amelynek letűnt vezetője részére Berki képviselőtársunk temperamentumos beszédében olyan szép görögtüzet igyekezett gyújtani, bőven módjában lett volna mindezeket az ígéreteit komolyan beváltani, módjában lett volna pl. 1931 nyarán a programúiban bentléyő általános egyenlő és titkos választójog alapján tiszta, szabad, az ország minden rétegének tényleges meggyőződését kifejezésre juttató választást lefolytatni és ha ez így történik, akkor valószínűleg elmaradtak volna azok a szemrehányások, azok a sérelmek, — az urak azt mondják, hogy azok az invektívák — amelyeket az egyenlőtlen fegyverekkel küzdő és a politikai ellenféllel szemben az elnyomásnak legbrutálisabb eszközeit alkalmazó többségi párt joggal kihív maga ellen ennek az oldalnak részérőiSajnos, ebben a pillanatban a belügyminiszter úr nincs itt s a miniszterelnök úr is távollétével tüntet, — nem tudom. Berki Gyula képviselőtársunk beszéde fölött érzett bánatában-e, vagy egyéb okból. (Büchler József: Nagyon jó!) De meg kell itt az ország színe előtt — noha gyér érdeklődés közepette—mondanom azt, hogy semmi, de semmiféle jel nem vall arra, minthogyha az a kormányzati tábor, amelynek részéről most ezt a felszólalást, szabad talán azt mondanom, hogy ezeket a szirénhangokat hallottuk, a maga kormányzati ténykedésében és a kormányzati szervek a maguk gyakorlati életműködésükben ezeket az elveket és ezeket a szempontokat a néppel való bánásmód dolgában érvényesíteni is igyekeznének. Ismétlem, sajnálom, hogy nincsen jelen a belügyminiszter úr, de éppen beszédem elején és mintegy válaszképpen arra, ami itt elhangzott, fel kell olvasnom egy táviratot, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amely pártunk egyik képviselőtagjához, Szeder Ferenc képviselőtársunkhoz érkezett Büdszentmihályról és amely a következőképpen szól (olvassa): «Négy elvtársat a csendőrök összevertek. Csecskedit, Karikást és két tanyait. Csütörtökön okvetlenül tessék lejönni Csecskedi». (Zaj a szélsőbaloldalon. — Kéthly Anna: Közszabadság!) Ügylátszik, hogy még mindig nincs vége, úgylátszik, a miniszter urak saját ígéreteik beváltá'. ülése 1932 május 3-án, kedden. 413 sáról még mindig nem gondoskodtak, úgylátszik, hogy a vidéken való politikai agitációnkat még mindig éppúgy rendőri ügynek tekintik, mint ahogyan tették ezt a múltban és odáig mennek, odáig merészkednek, (Büchler József: Tessék Berki úr ezt meghallgatni! Itt van à sürgöny Berki úr!) hogy a politikai küzdelemben újból és újból a puskatus szerepel a hatalom részéről, mint érv a feltörekvő új osztályok egyre sűrűsödő és egyre izmosodó erőivel szemben. (Buchinger Manó: így akarja Hitler is csinálni!) Igen t. képviselőtársam, mi állunk elébe minden szabad, minden fair és minden nyilt küzdelemnek. Jöjjön az erők szabad mérkőzése, küzdjenek meg egymással a különböző pártállások, a különböző világnézetek. (Büchler József: Szellemi fegyverekkel és nem puskával!) De nein lehet úgy politikát csinálni és parlamentet játszani, hogy az egyik oldal híveit politikai akarat- és véleménynyilvánításukban állandóan gátolják, állandóan hátráltatják, többet tesznek ennél, terrorizálják, üldözik, emberméltóságában megalázzák és meggyalázzák. A magyar falu népét, a magyar falu színmagyar lakosságát csak úgy, mint az ^esetleges idegennyelvű falusi törzsökös lakosságot puskatussal traktálják. így, igen t. Képviselőház, nagyon nehéz lesz azt várni ettől a néptől (Büchler József: Belső hatalmaskodás!) és ennek a népnek ezeken a padokon ülő képviselőitől, hogy a legcsekélyebb mértékben is hitelt adjanak ezeknek a ballon d'essay-eknek, (Zaj a szélsőbaloldalon.) Tényeket kérünk, nem ígéreteket, hanem cselekedeteket, törvényjavaslatok benyújtását és letételét a Ház asztalára a közszabadságokról, az egyesülési és gyülekezési szabadság helyreállításáról. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Nem beszéd kell, hanem cselekedet! A beszédből már elég volt!) A valóban és tényleg általános, a valóban maradéktalanul érvényesülő és az ajánlások gátfutásanélküli titkos választójogról, és azt azután ígérhetjük és mondhatjuk, hogy azt a közakaratot, amelyik ilyen egyenlő erőfeltételek mellett kialakult versenyből kerül ide az ország fórumára, mint maradéktalanul és fenntartás nélkül a demokrácia alapján álló párt, a magunk részéről is csak úgy respektálni fogjuk és leszünk kénytelenek respektálni, mint ahogy ezt t-szik valamennyien a világ szociáldemokrata pártjai- (Buchinger Manó: Ugy van! Ez tiszta munka! — Malasits Géza! Nem kell nekik tiszta munka! — Büchler József: Szellemi fegyverekkel, ne puskatussal mérkőzzünk egymással! — Esztergályos János: Vagy adjanak puskát a falu népének is és akkor biztassák a csendőrt, hogy üsd a parasztot! — Malasits Géza: Szerezzen magának a paraszt! — Csak a gyengét feszítették keresztre, az erősét nem! — Zaj a szélsőbaloldalon.). En nagy figyelemmel és élénk kritikai érdeklődéssel olvastam végig (Büchler József: Eljáratták velük a Dózsa-táncot.) a pénzügyminiszter úr hosszú budget-beszédét, ahol három főkérdéssel foglalkozott, a trianoni békeszerződés gazdasági, pénzügyi hatásaival, az országban dúló tőkehiánnyal és a gazdasági válsággal. Ad notam Trianon! A gazdasági és pénzügyi hatásokat illetően kétségtelen tényként kell megállapítani, hogy a területveszteség gazdasági vérveszteséget is jelent. Tényként kell megállapítani, hogy a nyersanyagforrások elszakítása az ország gazdasági vérkeringésében súlyos akadályokat és nehezen pótol58*
