Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 74. ülése 1932 április 27-én, szerdán. 30Ô kerültek, kérték a csendőröket, hogy ne kergessék őket ezek közé a gyermekek közé és különösen lovascsendőrök ne vágtassanak ezek közé a szerencsétlen apróságok közé: A csendőrök azonban teljesen megvadulva,^ emberi ér^ zésiikből kivetkőzve vágtattak továbbra is a közönség közé és e közben történt, hogy egy Pap György nevű embert, ottani fűszerkereskedőt, aki éppen csak arra ment, aki nem vett részt a tüntető tömegben, körülbelül tíz lépés távolságról az egyik lovascsendőr agyonlőtt. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ismerem azt a jelentést, amelyet az ottani hatóság a vizsgálat során a belügyminiszter úrhoz juttatott. Tudom, hogy ebben a jelentésben az foglaltatik, hogy ez a szerencsétlen agyonlőtt Pap György aki, mondom, nem vett részt a tüntető tömegben, megfogta volna a csendőr lovának kantárszárát. (Kabók Lajos: Közel sem volt!) Az ottani^ csendőrségnek és a vizsgálatnak ez a jelentése hamis és hazug, minden alapot nélkülöz, mert azok az emberek, akik ennek a lövésnek alkalmával a helyszínen voltak, mind igazolják, hogy ez a szerencsétlen Pap György legalább tíz lépésnyi távolságban volt a csendőrtől, nem igaz tehát a jelentésnek az a része, hogy a csendőr lovának kantárszárát az a szerencsétlen r ember megfogta. Amikor eljutottunk most már oda, hogy a csendőrbrutalitás áldozatul kívánt egy szerencsétlen hatgyermekes apát, akkor még fokozottabban indult meg az emberek üldözése. A legutóbbi napokban az történik, hogy az embereket nagyobb csoportokban újból beidézik Debrecenbe és most már a beidézés nem tiltott gyűlés miatt, hanem hatósági közeg ellen elkövetett erőszakban való részesség miatt történik. Ezeket a szerencsétlen embereket először agybafőbe verik Balmazújvárosban a csendőrségen, majd pedig bekísérik Debrecenbe. De tovább megyek ezeknek a Balmazújvároson történt eseményeknek ismertetésében. Az történt, hogy a csendőrök behívják az, embereket, akik a pártszervezet tagjai s kötelezik őket, hogy a csendőrségen írjanak alá egy nyilatkozatot, hogy a pártszervezetből kilépnek; kötelezik őket arra, hogy a pártszervezeti tagságukat igazoló tagsági jegyet^ előttük tépjék szét, vagy pedig menjenek a pártszervezet vezetőségének egyik tagjához és ott jelentsék ki, hogy nem akarnak tovább a pártszervezet tagjai lenni. Megtörtént az utóbbi napokban, hogy a pártszervezet bútorberendezését a csendőrök elhurcolták, elvitték a szegényházba, mondván azt, hogy most már nincs ott a szbciáldemokratapártnak pártszervezete, így nem kell annak a pártszervezetnek bútorának lennie. (Esztergályos János: Ezt csinálták másutt is! Sárrétudvaron is! A csendőrtiszthelyettes letépte a táblát, hóna alá csapta az iratokat, a mi tulajdonunkat és elvitte a csendőrlaktanyába! — Büchler József: Mondják meg, hogy nem szabad a szociáldemokratapártba belépni! — Létay Ernő: Folyik a vizsgálat! — Esztergályos János: De ellopták iratainkat és a táblákat! — Farkas István: Megtoroltak itt már valami gazságot? Még semmit!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Megtörténik ebben a községben, hogy a község egyes lakosainak járó Népszavát nem engedik kézbesíteni, (Esztergályos János: Ez napirenden van!) hanem kötelezik a Népszava ottani kihordógát, hogy a neki küldött példányokat vigye el a esendőrörsre, ahol azután eltüntetik ezeket a lapokat, úgy, hogy az előfizetők nem tudnak a laphoz hozzájutni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VI. (Farkas István : Ezeréves alkotmányosság!) Megtörtént, hogy a pártszervezet pénztárosát behívták a csendőrörshöz, ott kötelezték, hogy adja elő pénztárkönyvét, mutassa ki, ^ mennyi a pénztári készlet, a rendelkezésre álló 50 pengőt egyszerűen elkobozták tőle és átutalták a szegény-alapnak. Tehát nemcsak a személyes szabadság ellen követik el a legbrutálisabb sértéseket, hanem egyenesen beleütköznek a vagyonjogba is, és egyenesen elkommunizálják, elkonfiskálják annak a pártszervezetnek á vagyonát, s ezek "a szerencsétlen emberek ott állanak teljesen kitéve a hatóság üldözésének. (Farkas István: Jó példát mutatnak. — Esztergályos János: Éjszaka nem mernek a faluban tartózkodni a férfiak, mert félnek a csendőrök támadásától!) Nem újkeletű dolog, ami ebben a nagy községben történik, mert kezemben van a Debreceni Független Újságnak 1932. március 19-i száma, amely törvényszéki tudósítást tartalmaz egy bírói tárgyalásról, amelyet éppen a balmazújvárosi csendőri hatalmaskodások: és basáskodások és a csendőri bántalmazások miatt folytatott le a bíróság. (Olvassa): «Ezen a bírói tárgyaláson ma olyan volt a helyzet, hogy az ügyész, .aki vádat emelt az emberek ellen éspedig hamis vád bűntette miatt, kénytelen volt a hamis vád bűntettére vonatkozó vádat elejteni és egyszerűen^ a vádat, leminősíteni csaik szimpla vádaskodássá.» Letelt az időm? Kérek öt perc meghoszszab'bításit. Elnök: Méltóztatnak megadni?» (Igen!) Méltóztassék folytatni. Györki Imre: E bírói tárgyalás alkalmával megállapíttatott, hogy ugyanazok a csendőrök és ugyanaz a tiszthelyettes, aki itt állandóan legénykedik és terrorizálja az egész falu lakosságát, aki a legbrutálisabb magatartást tanúsítja az emberek személyes szabadságával, sőt vagyonával szemben, arra kötelezte a falu földmíves lakosait, hogy neki ingyen szénát, szalmát és egyéb mezőgazdasági (terményeket adjanak; arra kötelezi és arra kötelezte ezeket a nincstelen embereket, hogy neki ingyen munkát végezzenek. A belügyminiszter úrnak legalább is figyelnie kellene, hogy milyen emberek látják el a csendőri szolgálatot ebben a községben, de kétszeres kötelessége lenne, hogy egy olyan ember ellen, aki egyrészt ezeket a brutális eljárásokat elkövette, másrészt pedig az embereket kényszeríti arra, hogy neki ingyenes szolgálatokat teljesítsenek, a bírói tárgyalás kitűzése és lefolytatása után azonnal eljárást indítson. A legkevesebb, amit tehetnek, hogy ezt az embert elcsapják állásából, nem pedig hogy a községben megtartják. Amikor ezt az esetet idehozom a Képviselőház elé, szükségesnek tartom, hogy ebben az ügyben erélyes és gyors vizsgálatot folytasson le a belügyminiszter úr és visszaadja ennek a községnek nyugalmát. Lehetetlcr.. hogy 1800 ember ellen follyék hatóság elleni kihágási eljárás, mert minden józanul ítélő ember megállapítja, hogy ott, ahol ennyi kihágási eljárás van folyamatban, nem az emberekben, hanem a hatóság eljárásában van a hiba. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ne méltóztassanak azt hinni, — e tekintetben a belügyminiszter urat kívánom felvilágosítani — hogy az a módszer, a verés-pofozási az^ emberek rúgása. meggyalázása és brutalizálása, amit az ő közegei véghezvisznek az ő utasításai alapján ... 42