Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
Az országgyűlés képviselőházának 72. szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! jobb- , felől.) En Nagyatádi Szabó Istvánnak nagy tisztelője vagyok. Nagyatádi Szabó István sohasem volt az osztályérdekeknek képviselője. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nagyatádi Szabó István mindig azt hangoztatta, még akkor is, amikor bizonyos tekintetben háttérbe volt szorítva és azután a háttérbeszorítás után bekerült az p gazdáival a parlamentbe, az ő nagy mondásával, az ő böles mondásával, amely éppen az ő nagy szeretetét bizonyította, hogy: nem sebeket ütni jöttem, hanem sebeket gyógyítani. {Farkas István: Szóval a csizmát ledobták az asztalról! Vallja be! — Halljuk! Halljuk! jobbfelől) Éppen Nagyatádi Szabó Istvánnak nagy gondolatából kifolyólag mondtam azt, hogy pillanatszerűleg még a nagy előképzettséggel, nagy elŐtanulással, nagy rákészültséggeil és nagy kvalifikációval bíró törvényhozóknak is igen nagy nehézségekbe ütközik az ügyek inté; zése (Zaj a szélsőbaloldalon.) és hajbecsületes, jó magyar emberek, sok álmatlan éjszakát kell nekik eltölteniök s keményen törni kell a fejűiét azon, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) hogy a mai nehéz világégés közepette, a mai nehéz világkrízis közepette hogyan tudják az országot kivinni ebiből a nyomorúságos helyzetéből, (Farkas István: Éljen Gömbös, a diktátor!) abból a nyomorúságos helyzetből, amelybe saját hibáján kívül főleg és elsősorban Trianon következtében került. (Ügy van! Ügy van! jobbf& 161. — Györki Imre: Ezt mind elmondottal) Mind elmondottam, sőt többet mondottam, igen t. képviselőtársain». (Györki Imre: Egy szuszra? Nem két szuszra! — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Jó tüdeje van!) Igenis, én híve vagyok a gazdagondolatnak és a legnagyobb szeretettel várom azt az időt, amikor azok a józangondolkodású, becsületes, rátermett tisztességes magyar emberek (Farkas István: De titkos szavazati jogot nem ad nekik!) esetleg nagyobb számban fognak itt közöttünk ülni, mint most ülnek. Ami a titkos választást illeti, tisztelt képviselőtársam. (Zaj. — Elnök csenget.) én már nem egyszer, többször kijelentettem azt, hogy igenis, híve vagyok a titkos választójognak, (Farkas István: De?) azonban... (Derültség. — Györki Imre: Erre nyelni kell egyet! — Felkiáltások a úzélsőbaloldalon: Inni kell rá!) ... azonban bátorkodom^ kijelenteni azt, hogy ebben a pillanatban szerény nézetemi szerint az első kérdés a gyomor és a • nyomor kérdése. (Elnök csenget.) Szerény nézetem szerint... Elnök: Képviselő úr, ne tessék a személyes kérdés keretén túlterjeszkedni. (Györki Imre: Propagandabeszédet mond. — Zaj.) Téglássy Béla: Szerény nézetem szerint tehát először is meg kell nyugtatni a lelkeket, azután jöhet a titkos választás. Most azután folytatom tovább. Amikor beszédem befejeztével azt vettem észre, hogy egyes elgondolásaim, egyes mondataim esetleg félreértésre adhatnak alkalmat, nyomban ott a helyszínen felálltam és ezt helyesbítettem, megmagyaráztam, hogy mit hogyan értettem. Végeredményében azt hiszem, hogy jogomban áll, hogy ha én azt veszem •észre, hogy engem valaki félreért, nyomban megmagyarázzam neki, hogy én tulajdonképpen mit akartam mondani. Az én magyarázatomat akkor ott elfogadták. Amikor ez megtörtént, akkor jött az én igen tisztelt Klein Antal képviselőtársam be a terembe. (Felkiáltások balfelől: Ma annyira igen tisztelt!) Amint Klein Antal tisztelt képviselőtársam tegnap személyes kérdésben történt felszólalása alkalülése 1932 április 22-én, pénteken. 213 mával maga is elismerte, ő személyesen nem hallotta azt, hogy én mit mondottam, csak mások bemondása útján értesült róla. Már pedig nagyon jól tudjuk azt, hogy, ha a városban elgázol egy embert egy autó és körülállja azt húsz ember és mind a húszat megkérdezik, mit is látott, mit tartott fontosnak. (Farkas István: A Carltonban mit gázoltak el? — Zaj.) — a Carlonban az újonnan alakult pártot gázoltam el — mind az ő egyénisége, elbírálása és ítélőképessége szerint mást és mást fog fontosnak tartani. (Felkiáltások balfelől: Megadjuk a meghosszabbítást!) Tisztelettel kérek öt perc meghosszabbítást. Elnök: Kérem, méltóztatnak megadni az öt perc meghosszabbítást? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. {Györki Imre: Mi ilyenek vagyunk!) Téglássy Béla: T. Ház! Klein Antal t. képviselőtársam tegnapi felszólalása alkalmával a hivatalos gyorsírói jegyzetek szerint a következőket mondotta (olvassa): «Rámutatok arra, hogy horribile dictu, az egységespárt még azt a r nevet is viseli, hogy keresztény gazdasági párt, amikor összesen két kisgazda van a pártban.» (Jánossy Gábor: Ki mondotta?) Klein Antal képviselőtársam! Erre én azt mondottam, érdekes, hogy megváltozott! — Mi sem természetesebb, hogy ezt mondottam, mert hiszen mint az előbb kifejtettem, nem volt szerencsém hivatalos képviselőjelöltnek lenni és éppen Klein Antal és Erdélyi Aladár igen t. képviselőtársaim voltak azok, akik az 1931-es választások alkalmával minden erejüket megfeszítve dolgoztak ellenem a paksi választókerületben csak azért, hogy ebbe ia Képviselőházba be ne kerüljek. Engedelmet kérek, ha olyan egységespárti képviselőtársam, aki ebbe a padsorokban tíz esztendeig ült és élvezte a kormány minden kegyét, helyesnek tartja, hogy pont ő az, aki legelsőnek áll fel és a kormányra kígyót-ibékát kiált, akkor én ebben a vonatkozásban mondottam azt, hogy az én igen t. képviselőtársam megváltozott. Amikor azután erre azt felelte, hogy: «a képviselő úr változott meg, mert ön csak Pakson szereti a csizmást, de a parlamentben nem», — erős kifejezést használtam, amiért sajnálkozásomat fejezem ki, (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) noha írásokkal a parlamentben elmondott beszédeimmel tudom bizonyítani, hogy igen t. Klein képviselőtársam nem mondott valót, még pedig azért nem, mert helytelenül informálták és, aki helytelenül informálta, elfelejtette neki megmondani, Jiogy amikor az ott jelenlevő urak előtt az én szavaim esetleges félremagyarázásra adhattak okot, nyomban helyesbítettem szavaimat. Ezt tehát elhallgatták előtte, nem közölték Klein képviselőtársammal, hogy mi történt. Ez adott azután okot a félreértésre. így tehát állításaimat fenntartom, mert nekem igazam volt. (Györki Imre: Máskor ne járjon ilyen helyre! — Egy hang a baloldalon: Béküljünk ki! — Büchler József: Máskor inkább a Bristolba menjen! — Györki Imre: Csúnya dolog! — Jánossy Gábor: Na ne ugrasd őket, hiszen rendben van!) A magam részéről ezeket bátorkodtam előadni. Ismételten hengsúlyozom és kijelentem, hogy szívem, egész melegével szeretem a magyar gazdát, szeretem a magyar gazdatársadalmat és magam is igyekeztem minjden parlamenti beszédemben, amelyet eddig alkalmam volt itt a Képviselőházban elmondani, akár interpelláció, akár pedig napirendi felszólalás alakjában, — mindenkor tudom bizonyítani. 28*
