Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-70

Az országgyűlés képviselőházának 7 lasztójogi törvénybe beiktatták ezeket a szaka­szokat, nem tekintik ezeket a bűncselekménye­ket ^bűnnek és nem történt még egyetlen egy el­járás sem a választási bűncselekmények miatt, sőt itt meg kell említenem, nem tudok itt esetet még arra sem, hogy az igazságügyminiszter úr irányítása alatt álló ügyészség ilyen irányban egyes atrocitások miatt vádat emelt volna. A másik országos hiba ebben az ország­ban, íhogy a magyar közigazgatás, amely ma­gyar közigazgatás, ha békében hagynák és po­litikai szolgálatba nem állítanák, hivatását becsületesen teljesítené. A hatalom azonban visszaélve azzal, hogy szogálati pragmatika és megfelelő intézkedések a közigazgatási tisztviselői kar függetlenségének biztosítására nincsenek, ezt a közigazgatást választások ide­jén a kormányzat politikai szolgálatba állítja és voltaképpen ez a közigazgatás az, amely a népnek a választási tekintetben elfoglalt aka­ratelhatározását a választások során elnyomja. Biharmegyében ezenkívül még súlyos helyi okok is vannak, amelyekre most nem kívánok rátérni, de mindenesetre rendkívül nagy az el­lentét. Ebben a tekintetben rá kell mutatnom azokra a nepotikus jelenségekre is, amelyek a képviselőválasztásokat illetőleg különösen Biharmegyéiben lefolytak. (Halljuk! Halljuk!) Most pedig méltóztassanak megengedni, hogy megindokoljam: miért kívánom én a bel­ügyminiszter úrtól a bihari közigazgatásnak általánosan t való megvizsgálását. Ebben a te­kintetben rámutatok azokra a körülményekre, amelyek nyilvánvalóan bizonyítják azt, hogy a bihari közigazgatást a választásokon az egyes kerületekben túlságos mértékben igénybe vet­ték választási célokból a nép elnyomására. Erre vonatkozóan bátor vagyok pár adatot felsorolni. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ügy hiszem, már egyik képviselőtársam is megemlítette Biró János geszti lakos esetét, akit â f választások folyamán a csendőrörs fel­jelentésére letartóztattak, mert «kommunista agitátorokká áll összeköttetésben». A baj az volt ennél a szerencsétlen embernél, hogy a független kisgazdapárt jelöltjét támogatta. Az ügyészség természetesen ezt a határozatot meg­semmisítette, az illetőt pedig letartóztatásból nyomban kiengedte s pár hónap múlva ez az ember hatósági erkölcsi bizonyítványt is ka­pott — itt van a kezemben —, mely szerint a közigazgatási hatóság becsületes, megbízható, embernek minősíti. (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) A közigazgatás tehát a- választások idején azt állapította meg, hogy ez az ember kommu­nista, hazaellenes cselekményeket is tulajdoní­tott neki_, két-három hónap múlva pedig ki­adta neki a legelsőrendű erkölcsi bizonyít­ványt. (Zaj.) Itt, mélyen t. uraim, feltétlenül valamelyes hibának kell lenni, amely hiba a közigazgatás­nál mutatkozik. De tudok más esetet is. Ba­gamér községben vitéz Szittya Istvánt a főszol­gabíró a választás folyamán üldözte és arra szorította, hogy vitézi címéről lemondjon, mert a vitézi címet nem találta összeegyeztethető­nek a polgári ellenzéki álláspontával. (Szakács Andor: Ügvanígy volt Békésen is! — Felkiál­tások a szélsőhaloldalon: Má«utt is!) Bagamér községben a járás főszolgabírája Lakatos Sándor, Szatmári László és Csontos Sándor községi esküdteket állásuktól felfüg­gesztette azon a címen, hogy engedetlenek vol­. ülése 1932 április 20-án, szerdán. 43 tak. Az engedetlenség abban nyilvánult, hogy a hivatalos egységespárti jelölt ajánlási ívének aláírását megtagadta. (Zaj a bal- és a szélső­baloldalon. — Dinnyés Lajos: Szomorú jelen­ségek!) Ugyanilyen sorsban részesült Zilahy Sándor bagaméri esküdt is, akit szintén felfüg­gesztettek. Bagamér községben egy népgyűlést tartot­tak, amelyre Pekárt — külügyminiszternek hir­detve — hozták el az egységespárti hivatalos jelölt támogatására. A népgyűlésen megtör­tént, hogy egy kisgazda az ellenzéki jelöltet éljenezte. Erre maga' a főszolgabíró volt .az ^ első, aki azt a gazdát gyomron verte s .a csendőrök­kel bevitette. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) — Lázár Miklós: Mit szólt a «külügyminisz­ter»?) Nagylétán Nagy Sándort, akinek do­hánytermelési engedélye volt, megfenyegették, hogy .amennyiben az ellenzéket támogatj l) cl dohánytermelési engedélyt el fogják tőle vonni. Ez meg is történt, erre nézve megfelelő javaslatot terjesztett elő a dohánybeváltó hiva­tal főnöke. Már a választások után rögtön bejegyez­tem interpellációt a'rról, hogy számos dohány­gyári munkást elbocsátott ez a derék dohány­beváltási hivatali intézőség azért, mert a mun­kások ellenzéki jelöltre szavaztak. (Zaj bal­felől.) Erre az interpellációmra még mindez­ideig választ nem kaptam. (Szakács Andor: Pedig harminc nap alatt kell felelni!) Ujlétán a községi jegyző megfenyegette Miklós István gazdálkodót, hogy új házára nem kap bázadómentességet abban az esetben, ha nem szavaz a kormánypárti jelöltre. Né­meti János ottani gazdálkodót viszont a ha­tóságok által beszerzett rézgálic elvonásával fenyegették meg. Bagamér községben a köziségi jegyzőt feljelentették bizonyos szabálytalansá­gok miatt, (Dinnyés Lajos: Az Okh. is fe­nyegetett! — Sauerborn Károly: Ezért fizetjük azt a sok szubvenciót!) mert a szegénységi bi­zonyítványokat pénzért adta ki, a marhaleve­lek kiadásáért kétszeres díjat vett fel és a határtálépési könyvecskékért is feljelentették. (Egy hang balfelől: Remélem, felfüggesztet­ték!) A bíróság nem talált bűncselekményt, csak fegyelmi vétséget, de itt leteszem a 1 Ház italára, hogy amikor a sértettek beidéztet­tek, — akik átvették volna a vádat, ha az ügyészség elejti — minő köriratot intézett a ozségi jegyző az illető község lakosaihoz. (Halljuk! Halljuk!) Multkorában Szakács Andor képviselőtár­sammal meg voltunk híva Nagylétán egy párt­vacsorára. A pártvacsorát a vendéglőben tar­tották volna meg. Ez a vendéglő a Hangyá­tól függ. Talán a Hangyáé. Természetes dolog, hogy â r vendéglős nem merte az illető helyi­séget pártunknak rendekezésére bocsátani. Igen súlyosak azok az esetek is, amelyek a most folyó cséffai kerületi választási petició kapcsán felmerültek, amely alkalommal a meg­választott képviselő mandátumát etetés és ita­tás címén kifogásolják. Tényleg választási törvényünkben az etetés és itatás tilos. Ennek két szankciója van; egy­felől az etetés és itatás címén a mandátumot el lehet veszíteni, másfelől büntetőjogi szank­ciója van, amennyiben az etetés és itatás bűn­cselekmény, vétséget képez, amely miatt fog­házbüntetés is jár. (Ulain Ferenc: 30 nap!) Biharugrán tartottak ilyen párt vacsorát, amely a bizonyítások szerint ingyenes párt­vacsora volt, közvetlenül a választások előtt. Nagyon jellemző a bihari állapotokra, hogy a

Next

/
Oldalképek
Tartalom