Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

476 Az országgyűlés képviselőházának folyt be. Ezen összeg hovafordításáról a Filmipari Alap felügyelőbizottságának javaslatára a belügyminiszterrel egyetértően a kereskedelemügyi miniszter intézkedett Minden költségvetési év végén a Filmipari Alap által szerkesztett zárszámadást a három taghói álló ellenőrzőbizottság vizsgálta felül, melynek tagjai a legflőhb állami• számszék és a pénzügyminiszter kiküldötte és a filmszakma egy képviselője. Ezen zárszámadás a legfőbb állami ezámszék által beterjesztett minden évi zárszámadás függelékében szerepel, A Filmipari Alap költségvetése pedig a kereskedelemügyi tárca költségvetésébe a függelékbe van felvéve, tehát bárki által megtekinthető. A Filmipari Alap bevételei a hazai filmgyártás előmozdítására és támogatására szolgálnak. A Filmipari Alap működésének első öt esztendejében a hazai gyártást olyképpen támogatta, hogy az akkor magánkézben levő két filmgyárat üzemben tartotta, azokat a gyártóknak rendelkezésére bocsátotta és a gyártóknak hitel vagy segély formájában készpénztámogatást is adott. Majd megvásárolta az időközben csődbejutott Corvin filmgyárat, azt teljesen modern műteremmé alakította át és a gyár kezelésére megalakította 150.00() pengő alaptőkével a Hunnia Rt.-t, melynek részvényei teljes egészükben a tulajdonában vannak. Majd a hangosfilm elterjedése^ folytán szükségessé vált a Hunnia gyár telepének hangosfilm gyártására való berendezése. Ezen berendezés elvégzésére a Filmipari Alap 450.000 P összegű kölcsönt vett fel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól, mert időközben összegyűlt vagyona nagyrészt a Corvin filmgyár megvásárlására és modernizálására fordíttatott, úgyhogy a hangosfilm gyártására való berendezkedésre nem rendelkezett elegendő forgő tőkével. Ezen összegből időközben 220.000 P kiegyenlítést nyert. A Filmipari Alap ezidőszerint a hazai gyártást oly módon támogatja, hogy a gyártelepet ingyen bocsátja a gyártani szándékozók rendelkezésére, és megolkolt esetekben készpénzsegélyt is folyósít. Mivel így a gyárnak magyar filmek gyártásánál üzemi bevételei nincsenek, évi 180.000 P-t fordít a gyár fenntartására. Fentiek alapján összegezve a Filmipari Alap mintegy 7 év alatti költségvetését, tájékoztatom a tisztelt Házat arról, hogy a Filmipari Alap összes bevétele, mint már fentebb említettem, 2,280.000 P volt, mihez hozzászámítandó a még felvett kölcsön még le nem törlesztett 230.000 P-t kitevő összege. Ezen összeg felhasználása a ^ következőképpen történt: gyárak fenntartása a némafilm korában 470.000 P; készpénz támogatások és gyártási kölcsönök 386.000 P; a Hunnia filmgyár telepének megvásárlása és hangosfilmre való berendezése 1,144.000 P; a Hunnia gyár 1% évi üzemi költsége 240.000 P; adminisztrációs költségek a Filmipari Alap egész fennállása alatt (személyi és dologiak) 190.000 P; a Filmipari Alap jelenlegi készpénztőkéje 80.000 P; öszszesen 2,510.000 P. A Filmipari Alap felügyelőbizottságának tagjaira^ és azok díjazására vonatkozóan van szerencsém a tisztelt Házat tájékoztatni a következőkben. A felügyelőbizottság elnöke a volt Film, Tanács elnöke, ezidőszerint Pékár Gyula ny. miniszter, országgyűlési képviselő. Pékár Gyula ezen terhes, fárasztó és sok reprezentációs kiadással járó tisztségéért éveken y

8. ülése 1932 május 4-én, szerdán. át egy fillér tiszteletdíjban nem részesült, csupán a legutóbbi 2 évben részesült költségei részbeni megtérítése címén havi 200 P tiszteletdíjban. Rajta kívül csupán az ügyvezető alelnök és a drámabírálóbizottság előadója részesülnek havi 200 P tiszteletdíjban, azonkívül az adminisztrációs munkákat végző titkár kap ezen munkájáért havi 100 P díjazást. Végül az alap ügyésze, dr. Natzler Ervin ügyvéd élvez havi 160 P tiszteletdíjat A bizottság tagjai az érdekelt minisztériumok kiküldötteiből, valamint a filmszakmai és filmgyártással kapcsolatos érdekeltségek (színészek, írók) képviselőiből áállanak. A bizottság tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, csupán ülésenkint kapnak 30 P jelenléti dijat. A Filmipari Alap fent említett ellenőrzőbizottságának tagjai pedig havi 50 P tiszteletdíjat kapnak. Tekintettel arra, hogy a Filmipari Alap kiadásai nem terhelik az állami költségvetést, — sem álláshalmozás — sem pedig a minisztériumok képviselőire vonatkozó összeférhetlenség esete sem forog fenn, mert ezen urak minisztertanács megbízásából éppen az érdekelt minisztériumok képviseletében foglalnak helyett bizottságban. A Filmipari Alap felállítását és fenntartását a gazdasági szükségesség tette indokolttá és jelenleg való fenntartását pedig legjobban igazolja az a tény, hogy ezidőszerint Budapest az európai filmgyártás egyik legmodernebbül berendezett pontjává vált, aminek közgazdasági szempontból a legfontosabb eredménye az, hogy az itt gyártott filmekből számottevő export fejlődik ki, ennek arányában pedig csökken a filmbehozatal és így a hazai filmgyártás egyenesen a külkereskedelmi mérleg javulására vezet. Igen nagyhorderejű azonkívül az itteni filmgyártás szociális szempontból is. mert az írókon, rendezőkön és művész személyzeten kívül körülbelül 100 munkásnak ad kenyeret és 15 iparágat foglalkoztat, azonkívül a magyarnyelvű : hangosfilmek gyártása kulturális szempontból is fontos, mert az idegennyelvű filmek után ismét uralomra juttatja a magyar szót. Kérem a tisztelt Házat, hogy ezen válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1932 április 26-án. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k., m. kir. belügyminiszter.» Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni? (Igen! Nem!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr válasza Szeder Ferenc képviselő úrnak február hó 17-én a postai kézbesítéseknél előforduló visszásságok tárgyában előtérjesztett int erpellációj ára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): „Igen t. Képviselőház! A Képviselőháznak 1932 február 17-én tartott ülésén Szeder Ferenc országgyűlési képviselő úrnak a postai kézbesítéseknél állítólag előforduló visszásságok tárgyában előterjesztett interpellációjára válaszom a következő: A képviselő úr által a vizsgálat rendelkezésére bocsátott esetek egyikében sem történt meg az, hogy egyes postahivatalok a levelek tartalmát a közigazgatási hatóságokkal közölték volna »avagy a csendőrségnek vagy rend-