Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

474 Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 május A~én, szerdán. tani fosrom, hogy igenis, a nagybirtok a legnagyobb mértékben s a leghazanasabb módon résztvett az adófizetésben, majd a költségvetési beszédemben fosrom elmondani. T, Ház! Még egy más kérdésre is ki kell azonban terjeszkednem. Az igen t. képviselő úr tudniillik támadásban részesítette a bajor királyi családot is. Ez a támadás is a lehető legigazságtalanabb támadások egyike, elsősorban azért, mert a bajor királyi család nincs abban a helvzetben. hogy megvédje igazát ezzel a támadással szemben, (Esztergályos János: És önt megbízta?) másodszor azért, mert a bajor királyi család országunk leghűbb szövetségese volt a háborúban. Nem áll, hogy a bajor királvi család a birtokára csak egy-két napra jön be az országba; ellenkezőleg, hónapokat tölt itt. intenzíven gazdálkodik, általános népszerűségnek örvend s a legnagyobb jótékonyságot fejti ki Sárváron. Csak ezeket kívántam elmondani. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Ka bók Lajos: A sárváriak máskén tudják ezt!) Elnök: Malasits Géza képviselő úr félreértett szavai értelmének helyreigazítása címén kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Malasits Géza: T. Képviselőház! Nem azért szólalok fel, mintha nem vállalnám a felelősséget azokért, amiket elmondottam, csak meg kívánom állapítani, hogy én sem az igen t. képviselő urat, sem az általa képviselt nagybirtokot, sem egyéniségében, sem becsületében nem bántottam, csak megállapítottam, hogy az adózás terén lényegesen kedvezőbb helyzetben van, mint a magánalkalmazottak, a munkások és egyéb hozzájuk hasonló foglalkozásúak, azért, mert nincs kötelezve pontos könyvelésre, tehát könnyebben kibújik az adózás alól, mint azok a kategóriák, amelyeknek az adóalapját könyveik alapján igen könnyen meg lehet állapítani.- (Gr. Festetics Sándor: A földet nem lehet eldugni!) Ebben nincs semmi sértés. (Zaj.) Megállapítottam, hogy az a körülmény, hogy bizonyos társadalmi osztályok és foglalkozási ágak kezében van a politikai hatalom. az adózásban is kifejezésre jut

% A politikai hatalomra való törekvés nem öncél,^hanem igenis rideg gazdasági érdekek védelmére szolgál s eibben a nagybirtokos osztály jár elől. Ami pedig a bajor királyi családot illeti, én a bajor királyi család tagjait sem támadtam egyénileg, csak megemlítettem, hogy ugyanakkor, amikor a saját népünk rongyokban jár, éhezik s nélkülözi a legszükségesebbeket, akkor egész csomó idegen gentleman van itt az országban, akik nagy bőségben élnek, akik azonban azért a jóságért, melyben itt részesülnek, a terhek tekintetében csak igen keveset vállalnak. Ezek közé tartozik a bajor királyi család is. Elnök: Mielőtt az interpellációkra áttérnénk, az írásbeli válaszokat fogom felolvastatni. Elsősorban következik a belügyminiszter úr válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úrnak 1932. évi április hó 20-án a bihar vármegyei tisztviselők népellenes magatartása miatt előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli választ felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvasna): «Tisztelt Képviselőház! Hegymegi-Kiss Pál országgyűlési képviselő úr a Képviselőház 1932. évi április hő 20-án tartott ülésében a Bihar vármegyei tisztviselőik népellenes magatartása miatt interpellált s ezzel kapcsolatban Bihar vármegyénél általános közigazgatási vizsgáiét elrendelését kérte. Az interpellációra vonatkozólag végleges írásbeli válaszomat tisztelettel az alábbiakban adíom meg: A közigazgatás ügyintézésének rendszeres vizsgálata törvényes rendelkezéseken (3886: XXI. te. 4. §, 1927: V. te 48. §) alapuló jogom *<* egyben kötelességem. Ez alapon az egyes vármegyék közigazgatását, köztük Bihar vármegyét is a pénzügyi viszonyok adta lehetőségek között megvizgyáltatni szándékozom. Ettől függetlenül is hajlandó vagyok az egyes konkrét panaszokat külön ^megvizsgáltatni s a vizsgálat eredményéhez képest a szükségesnek látszó intézkedés'eket megtenni. Kérem válaszom tudomásulvételéit. Budapest- 1932. évi április hó 26-án. vitéz KeresztesFischer s. k.» Elnök: Miután az interpelláló képviselő úr nincs jelen, kérdem a t. Háizat, méltóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség! A Ház ia válását tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr írásbeli válasza Hegyniegi-Kiss Pál képviselő úrnak a képviselőház 1932. évi április hó 20-án tartott ülésén a Mozgófényképvizsgáló Bizottság és a Filmipari Alap ügyében elmondott interpelláció iára. A jegyző úr felolvassa. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «A m. kir. belügyminiszter írásbeli válasza HegymegiKiss Pál képviselőnek a képviselőház 1932. évi április hó 20;án tartott ülésén a Mozgófényképvizsgáló és a Filmipari Alap ügyében elmondott interpellációjára. T. Képviselőház! Az interpelláló képviselő úr .az u. n. mozi bürokráciával foglalkozott és ezt a Filmtanáes, Mozieenzura és Filmipari Alapban látja megtestesülni. Interpellációjában felvetett kérdésekre külön-külön kívánok felelni, mivel a három intézmény funkciója és célja egymástól teljesen különböző és egymástól független. Az Országos Mozgó kép vizsgáló Bizottságot, ia m. kir. kormány 1920. év áprilisában szervezte mesr. Tekintettel a film nagy elterjedtségére, valamint annak a néplélekre való hatására, egy országra nézve sem lehet közömbös, hogy milyen irányú filmek 'kerülnek a nézőközönség elé, ezért szükséges, hogy ezen filmek ellenőriztessenek. Ezt a kötelességet különben képviselő úr is elismerte. Az Országos Mozgókép vizsgáló Bizottság központi felállítását a film- és moziérdekeltségek maguk is kérték, mert a felállítás előtti időpontig az egyes I. fokú rendőrhatóságok voltak jogosítva az egyes filmek játszását megtiltani, illetve azt engedélyezni. Az elsőfokú rendőrhatóságok természetesen nem. követhettek egyöntetű eljárást és így bizonyosfokú jogbizonytalanság volt a filmek engedélyezése terén. Az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság jelenlegi szervezetét a 4.300/1924. M. E. számú rendelet alapján kibocsátott 255.000/1924. számú belügyminiszteri rendelet állapítja meg, ez szerint az Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság a belügyminiszter felügyelete alatt álló hatóság, tisztviselőit és tagjait a belügyminiszter nevezi ki. Tisztviselői elnökből, helyettes elnökből. 2 alelnökből és 4 jegyzőből állnak. A szükséges állandó adminisztratív teendőket 1