Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-78

Az országgyűlés képviselőházának 78. ülése 1932 május 4--én, szerdán. 449 ban egyfelől az adósságok névértéke, másfelől azon árucikkek értéke között, amelyeknek útján in ultima analysi ezen adósság szolgálata biztosíttatik, teljesen felforgatta a nemzeti jövedelem eloszlását az adósok rovására általában, (Halljuk! Halljuk! a jobb- és a baloldalon.) de különösen a mezőgazdaságnak és a vállalkozásnak hátrányára.» (Farkas István: Neki köszönik a létüket, máskép nem volnának itt!) Elnök: Csendet kérek Farkas képviselő úr! Gr. Bethlen István: Ez máskép annyit jelent, hogy az adós nemzetek hitelezőik javára egy a változáshoz mért árutöbbletet kényszerülnek átruházni ugyanakkor, amikor ezen árucikkeknek elhelyezési lehetősége érzékenyen megcsökkent. (Tovább olvassa): «Egyes esetekben az adós országok azt a többletet sem kitermelni, sem eladni nem képesek, (Ügy van! jobb felől.) amelyre szükségünk lenne abból a célból, hogy kötelezettségüknek eleget tehessenek.» (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) Továbbá így folytatja és most áttér a függő adósságok kérdésére (olvassa): «Az ezúton folyton öregbedő nehézségek nemcsak a meglevő adósságokra vonatkoznak, hanem megnehezítették a folyamatos pénzügyi tranzakciókat is, különösen olyan esetben, amikor hosszúlejáratú kölcsönök kilátásában szanálásig Programm ok dolgoztattak ki. Abban a mértékben, amelyben a gazdasági depresszió kimélyült és ezzel karöltve a bizalom csökkent, ezen kölcsönök kihelyezése is végeredményében lehetetlenné vált. Ebben a helyzetben rövidlejáratú kölcsönök és előlegek vétettek fel abban a reményben, hogy a pénzpiac helyzete később javulni fog. Azonban a viszonyok nem javultak és jelentékeny összegű rövidlejáratú hitel viszszavonása vette kezdetét abban a mértékben, amelyben az általános bizalom csökkent.» (Kabók Lajos: Elég volt már ebből! — Zaj és felkiáltások a jobboldalon: Menjen ki! Joga van! — Zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon. — Egy hang jobb felől: Menjen ki, ha nem érdekli! — Büchler József közbeszól. — Malasits Géza! Csalbertfalva! Arról én kérdezem!) Elnök: Malasits képviselő urat rendreutasítom. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Ulain Ferenc: Ujat!) Gr. Bethlen István {tovább olvassa): «Olyan pénzintézet helyzetébe kerültek az adós országok, amelynek pénztárát betevői ostrom alá vették, hogy betéteiket kivegyék. (Úgy van! a jobboldalon.) Nincsen olyan ország, amely kereskedelmét és termelését idegen tőkék segítségével kénytelen finanszirozni, amely az idegen tőkék eme folytatólagos kivonásának ellenállni képes lenne.» A budgetre is kitér ez a jelentés, (Buchinger Manó: A júniusi választásokra is térjen ki! — Egy hang a szélsőbaloldalon: A titkos választójogra! — Bessenyey Zénó: A búzaár magasabb lesz, ha titkos választás lesz? — Nagy zaj.) Visszafordítom a tételt: Bodóné másról beszél, mint ami fontos ebben a kérdésben. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Azt mondja a jelentés a budgetre vonatkozóan (olvassa): «Fölösleges sok szót vesztegetni az árak zuhanásának és a forgalom csökkenésének az államok költségvetésére gyakorolt hatásáról. Az állam bevétele, amely szorosan függ az adózók jövedelmétől és a gazdasági forgalomtól, mindenütt hirtelen és mélyreható csökkenést mutatott. Az egyensúly fenntarása érdekében arra lenne szükség,^ hogy az állam kiadásait és kötelezettségeit éppoly gyorsan leKÉPV1SELOHÁZI NAPLÓ VI. hessen csökkenteni. Ez azonban sohasem könnyű. Mindenki tudja, hogy milyen végtelen ellenállást fejt ki ez ellen mindenütt a világon az adminisztráció élő apparátusa és azok a legkülönfélébb érdekek, amelyek a közpénzekre vannak utalva. A nehézségekkel küzdő államok pénzügyi helyzete azonban elkerülhetetlenné teszi a szigorú takarékosságot még akkor is, ha ez szerzett jogokat vagy a nemzeti önérzetet sérteni látszik.» (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) A következő mondatra különösen felhívom a figyelmet (olvassa).' «Amikor az adott helyzet az állani szerződéses kötelezettségeinek átmeneti redukcióját teszi szükségessé, ugyanakkor az olyan általános kiadások csökkentését is megköveteli, amelyeknek többsége nem szerződéseken alapszik, valamint legalább ideiglenes megszüntetését sok olyan költségvetési kiadásnak is...» (Nagy zaj a bal- és szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Mi van a választási visszaélésekkel? Júlisban már ismerte a helyzetet! — Nagy zaj.) • Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak állandóan közbe! (Propper Sándor: A választási visszaélésekről beszéljen!) Propper képviselő urat kérem, maradjon csendben! (Kaitok Lajos: Mióta beszél és még nem mondott semmit!) Kabók képviselő urat is kérem, maradjon csendben! (Farkas István közbeszól.) Farkas István képviselő urat is figyelmeztetem, maradjon csendben! Gr. Bethlen István: Szívesen beszélek máskor a választásokról, most nem illik a választás témája ehhez a kérdéshez. (Propper Sándor közbeszól.) Elnök: Propper képviselő urat rendreutasítom! Tessék már csendben maradni! Gr. Bethlen István: A jelentés rámutat azokra a remédiumokra és azokra az orvosságokra, amelyekre szükség van. Az egyik az, hogy felhívja a nagy államokat közös kooperációra abból a célból, hogy olyan pénzösszegek teremtessenek elő, amelyek elegendők a középeurópai államoknak (Györki Imre: Hogy legyen mit elherdálni!) az átmeneti nehézségekből való kisegítésére. A második pont — és erre nyomatékosan felhívom az önök figyelmét — kimondja, hogy Közép-Európában a kereskedelmi relációkat más kereskedelempolitikai elvek alapján és egy új organizáció révén kell megoldani, mert e nélkül az árkérdést elintézni nem lehet. Es végül a harmadik pont, amelyre felhívom az önök figyelmét, kimondja, hogy szükség van kamatredukcióra is, átmenetileg, a budgetáris restrikciókon kívül, mert kamatredukció nélkül egyes államok a maguk lábán megállani nem lesznek képesek. Mit mond tehát ez a jelentés? Azt mondja, hogy a középeurópai államokban a gazdasági, pénzügyi, valutáris helyzet leromlása annak az árzuhanásnak egyenes következménye, amely a világpiacon bekövetkezett a mezőgazdasági termények értékében. Megállapítja, hogy egyenes következménye a nemzeti jövedelem azon csökkenésének, (Farkas István: Amit az ön kormánya előidézett!) amely nemzeti jövedelemmel előzőleg a mezőgazdasági államok bírtak és következménye annak az eltolódásnak, amely egyfelől a nemzeti jövedelem feleslegeinek értéke, (Propper Sándor: Hova tette a feleslegeket?) a másik oldalon pedig az e feleslegek értéke által beszerzendő áruk, kifizetendő kamatok és viselendő közterhek között mutatkozik. (Zaj a baloldalon.) 64