Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-77

430 Az országgyűlés képviselőházának nek egy ilyen perújítási anyag a kezében, amelyből schwarz auf weiss bebizonyíthatja azt, hogy a békeszerződés csinálói nem is tud­ták azt, hogy mit csinálnak, mert nekik nem is volt szándékukban az» 'hogy tőlünk magya­rokat vegyenek el, hiszen megmondták, azért nem kell népszavazás, mert evidens, hogy min­denki kívánkozott saját fajrokonaihoz — mon­dom, kérdezem: nem kell-e alkalmas időben élni ezzel? (Ig\az! Ügy van!) Mert mindezek a tények magából a Mil­lerand-féle levélből olyan fényesen bontakoz­nak ki, hogy valósággal vétkezik az az ország a maga jövője ellen, amely ezeknek az érvek­nek alapján abszolút teljes jogi bizonyosság­gal nem kívánja azt, hogy a Deák Ferenc sze­rint rosszul begombolt kabátot gomboljuk ki és azután intézkedjünk újra, mert amit eddig csináltak, az hamisság és megtévesztés ered­ménye! (Ügy van! Ügy van! — Taps jobb felől.) T. Képviselőház! Ilyen hamisságra, ilyen hazugságra valódi békét nem lehet alapítani. (Ügy van! jobbfelől.) Ha tehát komoly, mint ahogy felteszem, hogy komoly ez a szándék, úgy a franciák, mint a világ egyéb hatalma­sai részéről, hogy Európa e részén valóban igazi békét csináljanak, lehetetlenség addig komolyan gondolni is erre, amíg itt az álla­potot a büntető ítélet reviziója útján meg nem változtatják. (Ügy van! Ügy van! Taps.) Nem képzelek, t. Ház, semmi fenhéjázást. Mer­ném mondani : ' alázatos magyar lélekkel ké­rem a nagyvilágtól, hogy adjanak igazságot Magyarországnak. (Altalános élénk helyeslés.) Nem vagyok kardcsörtető gondolkozású, Sem fenhéjázó, de bízom az igazságban és igenis, elismerem azt, hogy joga van mindenkinek erőszakra is gondolni, ha azt fogja látni, hogy az igazság útján, a békés törekvés útján nem mehetünk semmire. (Jánossy Gábor: Helyes! — Taps jobbfelől.) T. Képviselőház ! En e tekintetben . teljesen a békét látom magam előtt és a revizió gondo­latát évek óta mindenkor, mint békegondola­tot fogtam fel, (Jánossy Gábor: Az is!) mert meggyőződésem volt mindig, hogy a békét csak az szolgálja őszintén, aki megmondja az igaz­ságot, hogy evvel a hamis büntető ítélettel ne méltóztassanak azt kívánni, hogy Magyar­ország komolyan ki tudjon békülni szomszé­daival. De igenis hiszek abban, hogy a ma­gyar néplélek van olyan bölcs, hogy ha egy revizió révén ki tudnánk orvosolni a szerző­désből mindazokat a kiabáló részeket, ame­lyekbe soha magyar ember nem nyugodhatik bele, (Ügy van! Ügy van!) akkor igenis lehet­séges volna olyan gazdasági összeműködést lé­tesíteni Magyarország és szomszédai között, amely kielégítené a valódi béke gondolatát. (Jánossy Gábor: Ügy van! Ügy van!) Hangsúlyozom tehát mégegyszer, hogy ami­kor igazságot kérek, amikor mindezt hangsú­lyozottan előadom, amikor beszélek a perújí­tásról: engem mindenkor a béke szelleme hat át, amely félretéve mindenféle fajgyűlöletet, hajlandó összeműködni az összes országok né­pei jólétének érdekében. (Helyeslés a Ház min­den oldalán.) De addig t. Ház, amig az általam imént ismertetett hivatalos indokolás szerint is ez az ellenünk hozott ítélet teljességgel ha­mis és téves és maguknak a szerkesztőknek fogalmunk sem volt arról, hogy Magyarország­gal szemben ezt a 72% -os csonkítást 3 és fél­millió magyar elvételével megcsinálták, nem őszinte politikus az, aki meg nem mondja a nagyhatalmaknak a tiszta igazságot, hogy: 77. ülése 1932 május 3-án, kedden. «Ha akartok valódi békét Európának ezen a részén, akkor nyúljatok le a gyökérre és ne pusztán lázcsillapítót adjatok és altatószert, hanem gyógyítsátok meg magát a betegséget előidéző okot, amely nem más, mint ez a ret­tenetesen túlzott, abszolúte szerencsétlen és hamis premisszákon felépült békeszerződés!» (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Addig, t. Képviselőház, amíg valakinek bordái között tőr van, ne kívánja senki, hogy átöleljen másokat, különösen azokat, akik a tőrt oda beszúrták. (Ügy van! Ügy van! Tetszés és taps.) Ha azt akarják a magyarságtól, hogy őszintén, becsületesen béküljön ki szomszédai­val, — mint amire hajlandó is, ez meggyőző­désem és tudom is, hogy így van — akkor húz­zák ki először azt a tőrt és adjanak egy becsü­letes revizió révén erkölcsi alapot arra, hogy szomszédainkkal kibékülhessünk, mert ma, ebben a helyzetben ez az erkölcsi alap és lehe­tőség teljességgel hiányzik. (Ügy van! Ügy van!) Ügy éreztem, hogy ezzel a kérdéssel végre egyszer miár ide kellett jönni (Élénk helyeslés.) a legnagyobb nyilvánosság elé, és nekem nagy elégtételem az, hogy amit hat-hét esztendő óta Angliában is, itthon is elmondottam, s amit úgyszólván szoszerint úgy mondottam el most is. amint látom, a t. Ház egyhangú helyeslé­sével találkozik. (Jánossy Gábor: Az egész nemzetben!) Nem azt értem én, hogy beszédem bármilyen presszió legyen a kormányra. Ettől én távol állok, az én szerepem nem lehet más, mint fbogy feltárjam a helyzetet és rámutassak arra, hogy az igazság csak ez és szerintem a békét másképpen őszintén nem lehet megcsi­nálni. (Ügy van! Ügy van!) A mindenkori kor­mány dolga és kötelessége, hogy helyesen vá­lassza meg az időt és alkalmat, amikor az igazr s ág irányában lépéseket tehet és miután ebben a tekintetben én a miniszterelnök úr politikája és személye iránt teljes bizalommal viseltetem, méltóztassék ezt a felszólalásomat úgy tekin­teni, mint a magyar igazság feljaj daliását, amely azonban nemcsak feljajdulás, hanem megalapozott jogi álláspont is, olyan perújítás, amely elől becsületes szívvel senki sem térhet ki. (Ügy van! Ügy van!) Arra kérem a t. kormányt, — merem mon­dani a közvélemény nevében is — (Ügy van! Üay van!) hogyha bölcseségével ennek útját és idejét meg fogja találni, a magyar nemzet ér­dekében a trianoni perújítás végett tegye meg a lépéseket. (Hosszantartó, meg-megújuló élénk helyeslés, éljenzés és taps o Ház minden olda­lán. — Elénk felkiáltások: Éljen Nagy Emil! — A szónokot a\ Ház tagjai tömegesen üdvözlik.) Elnök; Minthogy a napirend, tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előter­jesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki: a költségvetés vitájának folytatása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat el­fogadni?- (Igen!) Ha igen, úgy azt határozat­ként mondom ki. Az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincs, ezért annak felolvasását mellőzöm és kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpel­lációskönyvet felolvasni. Patacsi Dénes jegyző olvassa): «Hegymegi Kiss Pál — a vallás- és közoktatásügyi minisz­terhez — a kerektisztapusztai vallásalapítványi birtok haszonbérbeadása tárgyában. (írásban.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom