Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7 U. szükségesnek külön törvényt!) Franciaország­ban a fegyverhasználat jogot törvény nem szabályozza. (Derültség jobb felől. — Gál Jenő: Akkor együtt vagyunk!) Ami pedig a fraincia rendőrséget és an­nak fegyverhasználati jogát illeti, t. képviselő­társam abban a kellemes helyzetben van, hogy ezt nem tapasztalta. En voltam Parisban, (Mozgás ,a baloldalon. — Meskó Zoltán: Paris­ban huncut a nő! — Derültség.) láttam utcai tüntetéseket és tapasztaltam, hogy Parisban milyen a rendőrség fegyverhasználati joga és milyen a fegyverhasználati gyakorlata. Ha a t. képviselő úr nem látta, fogalma sincs arról az erélyes fellépésről és a fegyverhasználatnak arról a módjáról, amellyel Parisban p. az úgy­nevezett rohamrendőrség utcai tüntetéseknél a tüntető tömegekkel szemben fellép. (Kabók Lajos: Belelő a tömegbe? — Herczegh Béla: Ott már csak van demokrácia! — Gál Jenő: Egy tudósítás sem szól arról, hogy ott fegy­verhasználat lett volna!) Igen t. képviselőtársam, akik a demokra­tikus államokra hivatkoznak, (Zaj a jobb- és a baloldalon.) méltóztassanak egyetlen olyan demokratikus államnak különb törvényét és különb rendeletét idehozni, mint amilyen tör­vény ez és amilyen az a rendelet lesz, ame­lyet a belügyminisztr úr ki fog adni. Ott van a csendőrségi utasítás, az sem törvény, az is rendelet. (Gál Jenő: Akkor minek a törvény?) Ismétlem, sehol a világon a fegyverhasználati jog részletes szabályozása nincs törvénybe foglalva. (Egy hang a jobb­oldalon: Nem is törvénybe való!) Ez a kifo­gás tehát teljesen elesik. T. képviselőtársam a jogos önvédelem kérdésével operál. Itt megint nem értem ege­szén álláspontját. Ügy vettem ki szavaiból, — ha félre nem értettem — hogy ő azt kívánja, hogy a rendőr, akinek fegyver van az olda­lán, csak akkor használhassa fegyverét, ha jogos önvédelem alapján joga van azt hasz­nálni. (Egy hang a jobboldalon: Ha már fejbevágták! — Zaj. — Gál Jenő: Az az állás­pontom, hogy ha ellenszegülnek neki, s az ő törvényes parancsát nem követik, akkor hasz­nálhassa. — Nagy zaj és derültség a jobbol­dalon. — Szilágyi Lajos: Ez sokkal messzebb megy! — Gál Jenő: Nem kell ez a törvény! — Szilágyi Lajos: Sokkal messzebb megy, mint ez a törvény! — Gál Jenő: Franciaor­szágban nincs, sehol sincs, itt sem kell! — Derültség a jobboldalon.) T. Képviselőház! Harmadszor hangsúlyo­zom, hogy Gál Jenő igen t. képviselőtársam beszédét a legnagyobb figyelemmel hallgat­tam és szerettem volna megérteni, hogy mi az ő álláspontja ebben a kérdésben. (Gál Jenő: Arról nem tehetek, hogy nem ért meg!) Azt akarja a képviselő úr, hogy a fegyverhasz­nálati jog ne legyen szabályozva egyáltalá­ban, hanem a rendőr belátására bízzuk, hogy mikor és miképpen használja fegyverét? (Egy hang a jobboldalon: Nem, jő volna!) Es meg­elégszik azzal, hogy csak jogos Önvédelem címén legyen joga fegyvert használni? A kép­viselő úr óriási tévedésben van. Ha engem valaki megtámad, én jogos önvédelmet gya­korolhatok azzal szemben, ha közvetlen és jog­talan az a támadás. De egészen más a rendőr helyzete, az utcán álló rendőrnek nem az a hivatása, hogy csakis a saját bőrével törőd­jék és csiak akkor nyúljon a fegyveréhez, ami­kor- a bőrét akarja önvédelem címén meg­menteni. Annak a rendőrnek a közrend fenn­ülése 1932 április 27-én, szerdán. 295 tartása a hivatása. (Gál Jenő: Definiálja a képviselő úr, hogy mi a közrend!) A közrend fenntartása pedig a jogos önvédelem gyakor­lásának keretében el nem képzelhető. Méltóztassék belátni képviselőtársam, hogy egyfelől tévedésben van, és csupán ellenzéki pártállásából kifolyólag nem akarja elfogadni a javaslatot, de másfelől méltóztassék azt is belátni, hogy mi nem tudjuk megérteni kép­visel őtársamt ebben a kérdésben, (Gál Jenő: Ne a többiek nevében tessék beszélni! Csak egyénileg tessék ilyet állítani.) nem tudjuk, hogy ebben a kérdésben mi az álláspontja. Olyan javaslatoknál, amelyekben nincs poli­tikum — ebben pedig nincs politikum — (Ka­bók Lajos: Sőt!) mi a túloldalról jövő minden helyes, okos és bölcs véleményt és tanácsot el szoktunk fogadni. (Felkiáltások a szélső­haloldalon: "Nein látjuk!) A belügyminiszter úr lojalitását semmisem jellemzi jobban eb­ben a kérdésben, mint az, hogy ennek a ja­vaslatnak megszövegezésénél két kormány­párti és két ellenzéki képviselő • működött közre. A belügyminiszter úr vezetésével négy képviselő szövegezte meg ezt a törvényjavas­latot; (Felkiáltások a Ézélsöbaloldalon: Kik azok?) Ennél messzebb egy belügyminiszter a lojalitásban az ellenzékkel szemben el nem mehet. Nagy Emil igen t. képviselőtársam volt az egyik képviselő, aki az ellenzék ré­széről ennek a javaslatnak a szövegezésében ;résztvett, pedig azért, (Gál Jenő: Most már értem, miért szólalt fel mellette! A saját gyermekét védte!) mert maga is hangsúlyozta, hogy ebben nem lát politikumot akkor, mi­kor a rendőrség védelméről és erősítéséről van szó, amikor az ország jogrendjét kell, hogy megvédjük. (Gál Jenő: Ö csinálta, most már értjük!) Nagy köszönettel fogadtam a képviselő úrnak azt a kijelentését, hogy ők a ( rendőrsé­get nem akarják bántani. Nagyon örülök, hogy ez a kijelentés elhangzott azokkal a délelőtti kijelentésekkel szemben, amelyek itt más képviselők ajkáról hangzottak el a rend­őrséggel szemben. De amikor mi a rendőrsé­get védelmezni akarjuk, akkor a rendorköze­get nem tehetjük vogelfrei-é, nem állíthatjuk így oda a posztra anélkül, hogy kellően nem biztosítanék a törvény alapján azt, hogy a saját testi épéségét megvédhesse, (Gál Jenő: Agyút adjunk neki!) s a nagyközönség érde­kében a közrendet fenntarthassa.^ Tisztelettel elfogadom a javaslatot és az 1. címet. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Feliratkozva nincs senki» Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a cím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. §-t felolvasni. Pakots József jegyző (olvassa az 1—4. §-obat f amelyeket a Há? hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a t. Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta; annak harmad­szori olvasása iránt később fogok a t. Ház­nak előterjesztést tenni. Napirendünknek egyéb tárgya nincs. Bejelentem a t. Háznak, hogy az állandó igazoloibizottságban Csák Károly képviselő úr elhalálozása folytán egy rendes tagsági hely megüresedett. Minthogy a házszabályok 26. §-a 4-ik bekezdése akkép intézkedik^ hogy a, meg­üresedett tagsági helyre az a póttag lép, akit 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom