Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

290 Az ovsmggyűlés képviselőházának látta századokon keresztül, és az a felfogás, hogy az a rendőr, az a finánc a béc&i hatal­mat képviseli szemben a nemzeti gondolattá 1 !, teljesen beleévődött a magyar érzületbe. Teis mészetesen ez most már megváltozik, de a kö­zönségnek atavisztikus ősi r lelki világát nem lehet máról-holnapra megváltoztatni. Nálunk, ahol a közvélemény nem is támogatja elegendő­képpen a rendőrt nehéz munkájában, igenis szükség van arra, hogy a rendőr fokozottabban megvédhesse úgy a saját maga életét, testi ép­ségét, mint más emberek életét és testi épsé­gét is. Miután úgy látom, hogy ia viszonyok ne­hézsége folytán a rendőrségre kettős feladat hárul, éppen a rend fenntartása végett, amely egyaránt érdeke minden állampolgárnak, jogá­szi meggyőződésem szerint ez a javaslat szük­séges volt, ez hiányt pótol, és ezért ezt általá­nosságban a részletes tárgyalás alapjául elfor gadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen.) Elnök: Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Elnök: T. Ház! Az ülést újból megnyitom. Kíván valaki szólni 1 (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. Az előadó úr sem kíván sízólni. A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom és az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A miniszter úr kíván szólni! Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A tárgyalás alatt levő^ javaslatot támadó t. képviselő turak felszólalásaikban a politika út­vesztőjébe iparkodtak belevinni ezt a javasla­tot. En nem akarom őket ezen a nyomon kö­vetni, mert szeretném ezt a javaslatot minden pártpolitikától és egyáltalán minden politikától függetlenül tárgyalni, mint az állami rendnek, az állami konstrukciónak egy szükségességét; de kénytelen vagyok mégis egynémely kérdésre reflektálni, azokra a tisztán politikai vonatko­zású megjegyzésekre, amelyeket különösen az igen t. szociáldemokratapárt részéről hallottam. A szociáldemokratapárt felszólalt képvi­selőtagjai úgy akarják beállítani ezt a törvény­javaslatot, mint amely semmi más célt nem szolgál, mint azt, hogy a kormány hatalmát erősítse, a kormánynak ujabb hatalmi eszközt adjon a kezébe. A kormánynak nincs szüksége arra,, hogy saját hatalmának érvényesítése végett ezzel a javaslattal jöjjön a Ház elé. Biztosíthatom a t. képviselő urakat arról, hogy ha ők volnának ezen a helyen, nekik sokkal inikább volna szükségük ilyen törvényjavasla­tokra avégből, hogy hatalmukat biztosítsák. (Büchler József: Biztos ön ebben?) Büehler képviselő úr a javaslat ellen kifo­gásait abban foglalta össze, hogy ez a javaslat nem időszerű és nem indokolt. Ami az időszerű­séget illeti, nerre nézve csak az a megjegyzésem, hogy én ezt a javaslatot nem az időszerűség szempontjából, nem az alkalomszerűség szem­pontjából hoztam ide, hanem azért, mert úgy éreztem, hogy ennek a javaslatnak törvénybe iktatása feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a magyar jogállamot és a magyar jogrendet ezen a vonalon is kiépítsük. 7k. ülése 1932 április 27-én, szerdán. ! Eddig ta helyzet ugyanis az volt, hogy a ! magyar államrendőrségnek, tehát a magyar ! államhatalom egyik karhatalmi szervének egy­[ általán nem volt, vagy csak homályos rende­; létben volt szabályozva az a joga, milyen kö­• rülmények között használhatja fegyverét. Azt I hiszem, nem kell vitatkozni afelett, hogy az ! állam anélkül; lenn nem állhat, hogy karhatalmi i szervei ne ilegyengk, hiszen ezt a t. ellenzéki ! felszólaló urak is elismerték. De ha ez így van, | akkor feltétlenül szükséges nemcsak az állam­I hatalom érvényesítése szempontjából, de az állampolgárok jogainak védelme szempontjából i is, hogy szabályozva ilegyen az, hogy az egyes | karhatalmi szervek mikor és milyen körülmé­| nyék között nyúlhatnak fegyverükhöz. (Ügy ; van! Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Ez ! az egész világon így van és én azt hiszem, tel­| jesen ferde megítélése a helyzetnek azt állítani, I hogy imi akár az egyéni szabadságon, a polgári | szabadságon, akár pedig a jogrenden ejtünk I csorbát azzal, hogy ilyen javaslattal) jövünk. Legyen szabad itt egy pillanatra rátérnem i arra, hogy ez a kérdés nálunk eddig milyen ! állapotban volt. Erintették ezt a kérdést azok a ! felszólaló képviselő urak, akik a javaslat mel­i lett szólottak, de legyen szabad nekem rövi­I den összefoglalnom. A rendőrség fegyverhasználatának joga egy j rendelettel volt szabályozva, amely rendelet a j kérdést kétségtelenül nem kimerítően szabá­I lyozta. De ez a kisebb baj lett volna. Ez a ren­, delet nemcsak, hogy a közönségnek, nemcsak, [ hogy magának a rendőrségnek a köztudatában i nem élt, de nem él még a bíróság tudatában I sem, úgyhogy a bíróság akkor, amikor a rendőr j fegyverhasználatának jogossága felett kellett t döntenie, sohasem hivatkozott ezekre a rende­i létben foglalt jogszabályokra, hanem mindig i azt vizsgálta, vájjon az a rendőr, aki fegyverét | használta, a jogos védelem^ keretei között moz­I gott-e, tehát a büntetőtörvénykönyv 79. §-ának i rendelkezései rá nézve alkalmazhatók-e, vagy 1 sem. T. Ház! Bármennyire hívei legyünk is az egyéni szabadságnak és az úgynevezett demo­i kráciának, mégis lehetetlen dolog azt állítani, ! vagy követelni, hogy azok a szervek, amelyek I fegyverrel vannak hivatva az állam hatalmát j képviselni és érvényesíteni, ne bírjanak több J joggal, vagy különlegesen^ szabályozott jogok­, kai ennek a fegyverhasználatnak tekintetében, ' mint bármely más állampoügár. Az állampol­j g árnak fegyver használati joga nincs, az állam­I polgárnak joga csak az, hogy erőszakkal meg­j védje a saját életét az erőszakos támadás ellen. : Ez a jogos önvédelem, tehát egy negatívum. I Ezzel szemben a karhatalmi közegeknek, akik j az .állam hatalmát képviselik és adott esetben ! érvényesíteni is hivatva, vannak, nem egy ne­I gatívumra, hanem pozitívumra van szükségük, J egy jogra, amelyet alkalmaznak akkor, amikor ! az állam rendjét és hatalmát másképpen fenn­tartani nem lehet. (Ügy van! a jobboldalon.) I Ez az indoka annak, hogy evvel a javaslat­I tal jöttem és ez teszi a javaslatot időszerűvé ' ma és mindenkor. Ez a javaslat nem azért szü­letett meg, mert a mai viszonyok követelték, mert egy apropos adott erre alkalmat, hanem megszületett azért, hogy egy hiányt pótoljon a magyar jogrendszerben. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Ezzel, azt hiszem, feleltem arra a kérdésre is, miért tartóin ezt a javaslatot indokoltnak. Az ellenzéki t. felszólaló képviselő urak, külö­nösen a szociáldemokraták, úgy állították be a kérdést, mintha ez a javaslat egy plus-jogot

Next

/
Oldalképek
Tartalom