Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-74

Az országgyűlés képviselőházának 7 javaslatot letárgyaljuk, valamelyik törvényjavaslatot benyújtjuk. Apropók nem szolgálhatnak ilyen indokolásul. Egy életnek leszúrt tapasztalatai, de legalább is hosszú éveknek leszűrt tapasztalatai kellenek ahhoz, hogy a kormányzati rendszer egy törvényjavaslatot benyújtson. (Egy hang a jobboldalon: Szóval várjunk még 50 évig. — Fekete Lajos: Jól néznénk ki!) Mert t. belügyminiszter úr, egyes apropók szülték ezt a javaslatot. Ha nem történt volna az az angyalföldi história, hogy azt a szegény szerencsétlen embert, ezt a rendőrt egy tolvaj, egy betörő megölte, akkor ma ez a javaslat nem lenne itt. önöknek mindig egy-egy apropó kell ahhoz, hogy valamit kitermeljenek, valamit mutassanak. (Fekete Lajos: Természetes! Valami indoknak kell lenni! Mindennek van oka!) Várnak egy apropóra és hogyha ez az apropó megvan, akkor ürügyként beterjesztenek ilyen javaslatot. (Mozgás és zaj jobb felől. — Fekete Lajos: Ez logikus!) Láttuk, t. képviselő úr, hiába szól folyton közbe, a biatorbágyi esetnél. Állandóan hallottuk, beszéltek róla, hogy statáriumot kell csinálni, valamit csinálni kell, ami az állam rendjét biztosítja és akkor jött a biatorbágyi eset. A biatorbágyi eset után azt mondták, minthogy ezt egészen nyilvánvalóan kommunisták csinálták: legyen statárium. Hetekig folyt az izgatás, a lázítás a kormány lapjaiban a munkásosztály ellen. Nem iß a kommunisták ellen, hanem a munkásosztály ellen. Hetekig folyt a lázítás, amíg végre azután kisült, hogy egy őrült csinálta a biatorbágyi merényletet. (Buchinger Manó: Még nem tudjuk ki csinálta!) Ez a biatorbágyi merénylet nagyon jó ürügy volt arra, hogy a statáriumot megcsinálják. Általában nem lehet apropókkal dolgozni. Egy-egy eset nem indokol egy törvényjavaslatot. Egészen biztos, hogy ha a népjóléti minisztériumban csak egyetlen panama lett volna, akkor önök nem jöttek volna azzal, hogy oszlassák fel a népjóléti minisztériumot, önök azért jöttek ide a népjóléti minisztérium feloszlatásának javaslatával, mert ott sok panama történt, mert évek óta állandóan panama panamát követett és a visszaéléseknek egész sora derült ki. Ezért álltak elő önök a népjóléti minisztérium megszüntetésével. Hiszen ezen az alapon, ha egy-egy ilyen szórványos eset is apropót adhat egy törvényjavaslat beterjesztésre, akkor régen be kellett volna terjeszteni a belügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium és a földmíyelésügyi minisztérium megszüntetéséről szóló javaslatot is, mert ott is történt egy-egy panama, legalább is ennyi került nyilvánosságra. Egy-egy ilyen apropó tehát erre nem lehet alkalmas és nem indokolhatja egy törvényjavaslat előkészítését és tárgyalását. Az igazat megvallva nem tudjuk, mivel okolj ák^ meg ennek a^ törvényjavaslatnak idehozatalát, s a kormány miért akarja törvénybe iktatni a rendőrség fegyverhasználati jogát? Ezt csak orvosok tudják megállapítani, akik cyszitoszkópikus vizsgálattal a vesébe látnak és megláthatnák, hogy a kormánynak milyen szándékéi vannak és miért kell a kormánynak ilyen javaslattal idejönnie. Mi nem objektív, hanem szubjektív vizsgálatra ' vagyunk utalva és azt hisszük, úgy érezzük, hogy a forradalomcsinálók ellen készül ez a javaslat. (Farkas István: A kormány csinálja, ez a rendszer csinálja a forradalmat!) Erről beszéltünk már a bizottságban is! (Esztergályos Já. ülése 1932 április 27-én, szerdán. 265 nos: Mert munkát és kenyeret kér egy néhány ember!) Meggyőződésem szerint ez a módszer nem vezet eredményre. Azt mondja a munkásprogrammban a munkásmozgalom egyik nagy embere, Lassalle, hogy a társadalom belsejében a tényleges életviszonyokban a forradalom már jóval annak kitörése előtt végbemegy és már csak arra van szükség, hogy ez az átalakulás a külsőségekben is kifejezésre jusson és jogilag is szentesíttessék. így megy végbe egyáltalában minden forradalom. Forradalmat sohasem lehet csinálni, hanem csak a társadalom reális életviszonyaiban már végbement forradalmat lehet jogilag elismerni és következetesen keresztülvinni. Csak balga, éretlen, a történelmi fejlődés törvényeit nem ismerő emberek akarhatnak forradalmat csinálni. Forradalomcsinálók itehát nincsenek. (Zaj és közbeszólások, jobbfelől: Dehogy nincsenek!) Azzal felelek, hogy csak balga, éretlen, a történelmi fejlődés törvényeit nem ismerő emberek akarhatnak foradalmat csinálni, bár vannak még a hatalom részéről egyéb elégedetlenséget szító jelenségek is, ilyen jelenség pl. az is, amikor a hatalom (Zaj. Elnök csenget.) nincs megelégedve azzalÁ hogy rabsizolgaszíjjal köiti át mindenkinek a kezét, akinek más a véleménye, mint az övé, hanem < még szorosabban fűzi a szíjat, nogy átvágja a húst a társadalom kezén. (Zaj.) Ez a törvényjavaslat tehát lázítás, izgatás. Ez a javaslat azt multat ja, hogy mindig inkáb és inkább rendőrállammá degradálódunk ahelyett, híogy demokratikus állammá fejlődnénk. De nézzük, hogy mi van a javaslatban? Azt mondja a javaslat indokolásában a belügyminisizter úr, hogy a rendőrnek kötelessége a valóban szükséges törvényszerű eszközöket felhasználni abból a célból, hogy szolgálatának ellátását bizitósítsa és ha ezt támadás vagy ennek közvetlen veszélye esetén csak a fegyver használatával érheti el, és erre az előadó úr igen nagy súlyt helyezett indokolásában és többször is aláhúzta ezit a kijelentést, nem csupán a maga személyéről gondoskodik, hanem elsősorban a szolsrálat érdekének és főképpen az állam tekintélvének megóvása végett cselekszik. (Huszár Dezső: Nagyon helves!) Vagyis, t. Képviselőház, mit jelent ez? Ha ez nagyon helyes a belügyminiszter úr közbeszólása szerint. (Huszár Dezső: A belügymin isater úr nem is szólt közbe. Én mondtam.) akkor kérdezem, hogy a csendőr, akinek megvan ma is a fegyverhasználati jósra (Propper Sándor: A rendőrnek is megvan!) és a rendőr is... (Propner Sándor: Ügy vagdalkozik, mint a bolond!) Elnök: Csendet kérek! Propper képviselő urat rendreutasítom. Tessék csendben maradni és sértő kö^besz^lásoktól tartózkodni. Büchler József: Ez esetben maradjunk ^s«k a csendőrnél- hopv ezt a fondolatot befeípz^esspm. (Kabók Lajos: «Vagdalkozik,^ H7 P'Prtő?) Elnök: Csendet kérek. A képviselő úr mást is mondott. (Kábók Lajos közbeszót) Tessék csendben maradni. Büchler József: Méltóztatott az áülam tekintélyére hivatkozni, amely nem utolsó szempont egy ilyen javaslat megindokolásánál. Kérdezem azonban, hogy az a csendőr, akinek ma megvan az a joga, amivel itt fel akarujk ruházni a rendőrséget, az állam tekintélyét óvja-e meg, az állam tekintélyét emeli-e, amikor összeveri ártatlanul

1 az embereket vidéken? Ez az állam