Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-73
240 Az országgyűlés képviselőházának emfber, a kisiparos, a kereskedő, a lateiner-osztály élete, ahol ankéteket kell tartani árról és fejünket kell törni azon, hogy a diplomási embereket hogyan szabadítsuk meg a koldusbottól, ahol mindenütt csak arról beszélünk, hogy az adósokon kell segíteni, az eladósodottságot kell megszüntetni, ott, ilyen mondvacsinált hitelezési viszonyok, hitelezési törvénv szakaszai felett kellien most nekünk meditálnunk? A részletes vita során maid az egyes szakaszoknál meg fogom tenni észrevételeimet, most csak azt mondom, a t. Képviselőháznak és arra kérem ia mélyen t. miniszter urat, akit kétségkívül egy szép. konszolidált Magyarország gondolata hevít, amikor a hitelezés védelmét törvényben akarja biztosítani, tegye el ezt a törvényjavaslatot jobb időkre, tegye el olyan időkre, amikor ebben a Házban is nagyobb érdeklődés fogja kísérni a javaslat tárgyalását. ÍZsitvay Tibor igazságügy miniszter: Komoly javaslatoknak ez a sorsa.) Végtelenül sajnálom és ebben téliesen egy véleményen va gyök a mélyen í. miniszter úrral (Ügy van! bal felől.) és a munkáját jobban .megbecsülöm. mint azok az üresi -padsorok, amelyek most mögötte vannak. Mert — itt, ellenzéki oldalon mondom — ha az igazságügyminiszter a magyar hitelélet szempontjából — ha velem ellentétes is a nézete — ide áll egy törvényjavaslattal és azt taglalják itt a Házban, akkor anna.k a pártnak meg kellene tisztelnie nem minket, hanemha miniszter urat, akinek jó törekvéseit minden oldalon el kell ismerni és akinek azokat az ambíciókat, amelyekkel a magyar igazságügy szolgálatában ő a legátérzettebh módon áll itt, jobban meg kellene becsülni és meg kellene mutatni, hogy háta mögött tömött sorok sorakoznak fel, amikor egy-egy ilyen igazságügyi törvényjavaslatát tárgyalják, (Felkiáltások jobbfelől: Lélekben itt fannak! En azt mondom önnek, .mélyen t. miniszter úr. Iha kevesen vannak is itt a teremben, objektív vitát folytatunk. En igen gyakran állok szemben a mélyen t. miniszter úrral, de örülök, hogy ez az alkalom, is mutatkozik arra, hogy elmondjam, hogy a mélyen t. miniszter úrnak törekvései iránt a legnagyobb tisztelettel viseltetem és egyéniségét olyannak ismerem el... ÍZsitvay Tibor igazságügyminiszter: Második, nem javított kiadás!) Olyan első után másodiknak lenni, mint akit én elsőnek említettem. csak büszkeséggel töltheti el a mélyen t- miniszter urat. Én arra kérem, hogy jobb és termékenyebb munkálkodási területen fejtse ki tehetségeit, és nem ezen a területen, mert ha itt volna a szomszédságában a pénzügyminiszter úr, a másik oldalon pedig • a kereskedelemügyi f miniszter úr és a föl dini velésügyi miniszter úr, ez a három miniszter úr elmondhatná, hogy az ő tárcájuk tele van beteg emberek ügyeivel, bajaival. A magyar igazságügy zománca egészségesebb viszonyokkal és egészségesebb élettel kell, hogy beragyogja a magyar közéletnek ezt a fórumát. Higyje el a mélyen t. miniszter úr, olyan ez, mint az, hogy hiába adjuk r rá egy beteg testre a magyar atillának daliákra szabott köntösét. Előbb a beteg testet gyógyítsuk meg, hogy újra visszanyerje izomzatát és ott állhasson a^ maga délcegségében. Ezt a nagyszerű igazságügyi palástot, amely a maga elgondolásában csakugyan a Treue und Glaubere van építve, amely egy egészséges szóadásnak, egészséges hitelezésnek, a magántulajdonra alapított társadalom nagy megvédelme- ' 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. zésének szentelt gondolatot is rejteget, én azokra az időkre hagynám. De amikor a kormánypártnak egyik illusztris tagja azt mondja: elismerem, hogy nem lehet most alkalmazni, elismerem, hogy nagy döcögések lesznek, elismerem, hogy a törvényalkalmazásnál jogbizonytalanság lesz . . . i(Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Ezt nem mondotta! Megkérdeztem tőle! Most mondta, hogy nem mondotta! Tőle kérdeztem meg!) Mélyen t f miniszter úr, vagyunk néhányan, — fájdalom — nem sokan, akik ezt hallottuk. Meg lehet nézni a naplóban; hogy a biztonság nagyobb legyen, fel is írtam szó szerint: «ez a törvény nem a jelen viszonyokra vonatkozik, általános érvényű szabályokat akar a rendes gazdasági életre». Olvassa el, mélyen t. miniszter úr, a naplót, szószerint ezt fogja benne találni, mert én felírtam. Váry Albert mint jogász, mint politikus, mint a kormányzópártnak egyik kiváló tagja mondja ezt és ezt kell mondania, mert ez az igazság. A könnyelműséget és a vagyon csorbítását ma lehetetlen kodifikálni. Nincs olyan ember a világon, aki jó lélekkel ráfoghassa a másikra, hogy könnyelműnek tartja. Ma csak a nélkülözésben vannak fokozatok, a szerénységben és a meghúzódottságban, de ma olyan kirívó az, aki tékozol, olyan nyilvánvaló, hogy azt külön törvénnyel kipellengérezni nem szükséges. Mindenki ráismer, annak tehát nem kell külön törvény, mert ott ezt a módszert bünteti a mi büntetőtörvénykönyvünk. En azt mondom a mélyen t. miniszter úrnak, hogy a kereskedő- és iparosvilág ellen szól, a kisgazdatömegek ellen szól, az eladósodott kisexisztenciák megrendszabályozását célozza ez a törvényjavaslat. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Egyedül van ezen a nézeten a képviselő úr!) Nem tudom, hányan szólalnak még fel. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nálaan van írásban mindenkinek a véleménye!) Ha a miniszter úr azt mondja, hogy én egyedül állok ezzel a nézetemmel, (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Igen, egyedül áll!) akkor én büszke vagyok erre az egyedülállóságomra, mint különös dologra, és mégis azt mondom a mélyen t. miniszter úrnak: miért állhatok én egyedül? Igaz-e az, hogy az ország kisexisztenciáinak társadalma el van adósodva 1 ? Erre tessék nekem felelni. Ha erre azt mondja a miniszter úr, hogy nem igaz, akkor összepakkolom az írásaimat és elmegyek. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Semmi köze sincs a javaslathoz!) Engedelmet kérek, mélyen t. miniszter úr, ha ennek nincs köze a javaslathoz, akkor az kikre vonatkozik? r Ha nincs köze a javaslatnak azokhoz, akik adósok, akkor kikre vonatkozik, kikkel szemben akar védelmet nyújtani? Talán azokkal a henyélőkkel szemben, akik vagyontalanok, akiknek nincs adósságuk; vagy olyanokkal szemben, akiknek Bécsben látjuk a ^éldáját, a könnyelmű életmódokkal szemben? Azokra nem ez kell, azokra itt van a csavargóbíróság. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A képviselő úr viszszaható hatályt akar tulajdonítani ennek a törvénynek?) Én egy törvénynek sem akarok visszaható hatályt tulajdonítani. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: A törvényjavaslat rendelkezései a mostani adósságokra nem vonatkoznak, hanem az ezután szerzett adósságokra vonatkoznak!) En csak azért nem akarok vitába bocsátkozni, mert nagyon vigyázni akarok arra, hogy ne kelljen újra kibékülnöm. (Derültség.) A mélyen t. minszter úr azt mondja, hogy a
