Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-73
232 Az országgyűlés képviselőházának mintha egy bizonytalan felé tennénk merész és bátor lépést. Értsük meg egymást. Én nem kifogásolom ezt, de hát végeredményben, ha valaki 30 esztendeig mindig ezekkel foglalkozott és megszokta ezeket, lehetetlen tőle megtagadni azt az érzést, hogy ne lássa sajnálkozással ezeknek a fogalmaknak a büntető rendelkezések közül való eltűnését. Lehet, hogy ez a konzervatív vagy kényelmes ember riadozása minden újítástól, minden merész lépéstől. Szívesen gondolok vissza az 1928 :X. tcikkre, amelynek szerencsés voltam előadója lenni. Akkor bizony első pillanatra Grál Jenő' t. képviselőtársammal együtt, mindnyájan riadoztunk az új pénzbüntetési rendszertől, a megrögzött bűntetteseknek egy egész más módszer szerint való kezelésétől, mint az addigi. Merészebb lépés volt ez az 1928 :X. tcikk, (Gál Jenő: Én most is riadozom tőle.), a pénzbüntetés új rendszere és hogyan áll a dologi (Gál Jenő: Sehogy sem!) Gál Jenő t. képviselőtársamnak, aki igazságos ember, be kell ismernie, hogy a pénzbüntetések új rendszere minden baj és zaj nélkül, kifogástalanul jól átment a gyakorlatba, semmi komoly panasz nincs ellene, sőt! (Gál Jenő: Örülnek neki!) Kérem, a vádlott sohasem örül semmiféle büntetésnek, azzal legyünk tisztában, de végeredményben ne méltóztassék azt hinni, hogy azon az oldalon máskép lőhet és kell megbírálni, hogyan válik be valamelyik büntető paragrafus. Ez mindenkire nézve egyformán közös, ezlt teljesen tárgyilagosan kell megítélni, nem kell riadozni jobban sem azon az oldalom sem ezen az oldalon, egy tárgyilagos büntető rendelkezéstől, mert ez jogászi megítélés alá tartozik, de az kétségtelen, hogy, minden merész újítással szemben van egy ösztönszerű megtorpanás: ugyan mi lesz tulajdonképpen ebből 1 ! Nos hiát, a tudomány, az irodalom, a külföldi törvényhozás mind elismeréssel emlegeti az 1928 : X. tcijkket, az új pénzbüntetések rendszerét, sőt azt követendő példának állítják oda, a megrögzött bűntettesek (tekintetében pedig büszkén mondhatjuk: az egész világ büntető jogászai s büntetőtörvényei előtt elnyerj tűk az elsőség pálmáját. Ez olyan nagyszerű és olyan okos intézkedés volt, bármennyire riadoztunk tőle, hogy ma már a megrögzött bűntettesek kétharmadrésze a szájgorított dologházakban ül és ilyen módon ezektől a közveszélyes elemektől egyszersmindenkorra megszabadultunk, mert hiszen ott tarthatjuk őket mindaddig, míg az illető megrögzött meg nem javul. Azért mondom, hogy amikor én ettől a merész lépéstől, amelyet a régi fogalmak elhagyása folytán új területre teszünk, egy kissé, mondjuk, megtorpanok, ez talán csak a kényelmes és konzervatív ember ijedelme, mert ugyanezt tettük az 1928 : X. tciijkknél és látjuk, hogy nem fordult fel a világ, sőt nagyon szép, nagyon okos és a külföld által is követendőnek ítélt és tartott rendelkezések voltak azok. (Tomesányi V. Pál: Szubjektív érzés!) Ez csak egy szubjektív érzés, amely 1 az én Gál Jenő t. barátomat is éppúgy viszi, mint engem, mert hiszen mi hosszú .évtizedekeni át együtt foglalkoztunk ezekkel a szakaszokkal, a fogalmakkal, amelyeket most a büntető rendelkezések területéről eltűnni látunk. Ha a javaslatot közelebbről vesszük szemügyre, úgy legelőször ti szitáznunk kelL mi ezeknek a hitelezőket károsító cselekményeknek a lényege, ha ezzel tisztában vagyunk, akkor tisztában vagyunk a javaslatnak rendelkezéseivel. Ezeknek a bűncselekményeknek a lényege 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. az, hogy az adós a hitelezők elől a kielégítési alapot szándékosan és jogtalanul elvonja s ezáltal hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiúsítja vagy csorbítja, tehát a passzívákat szándékosan növeli, az aktívákat szándékosan csökkenti a hitelezőik károsítására. Ez az adós cselekményének egyik fajtája. Másaik csoportja a gondatlansági terület, amikor az adós pazarlása, könnyelműsége, hanyagsága, gondatlansága folytán válik fizetésképtelenné és ezáltal a fizetésképtelensége által hitelezőit megkárosítja. (Szakács Andor: Tehát az emberi természet!) Az adós hitelezőt károsító cselekmény eii l r nek tehát két fajtája van: szándékos és gondatlan. A javaslat 1. és 4. §-a a cselekményeknek ezt az óriási területét két igen szabatos, világos, mindenit felölelő általános és íh;elyes meghatározással jelöli meg. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. Váry Albert: Tisztelettel kérem beszédidőmnek egy órával való meghosszabbítását. (Felkiáltások: Megwdjuk!) Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni 1 ? (Igen!) A Ház hozzájárul. A képviselő árnak még egy óra áll rendelkezésére. Vá ry Albert: Az 1. § szerint hitelsértés bűntettét követi el az adós, — nagyon fontos, hogy az adós, mert eddig fizetésképtelenségbe jutottról és vagyonbukottról volt szó, most adós* ról van szó — ha a kielégítési alapul szolgáló vagyonát jogtalanul csökkenti, vagy hozzáférhetetlenné teszi, — olyan világos és szabatos ez, hogy még nem jogász is teljesen megérti — és ezzel a hitelezőjének kielégítését szándékosan meghiusítja, vagy csorbítja. Eltűnt a 386. §, a 387. §, a, 416 §, egyetlen egységes cselekmény egy jogi elv mondatik ki az 1. §-ba,n. A 4. § szerint hitelsértós vétségét követi el az adós, ha pazarlás, hanyagsága, könnyelmű üzletvitele, illetőleg gazdálkodása által fizetésképtelenné vált s ezáltal a fizetésképtelensége által hitelezőjének kielégítését gondatlanságból meghiúsítja, vagy csorbítja. ' A legelső, ami ezeknél az új meghatározásoknál szembeötlik mindenki előtt, de elsősorban a büntetőjogász előtt, az, hogy itt az adós cselekménye független a csőd vagy likvidációs eljárástól, tehát a 386. §, a 387. § és a 414. § három fajtája helyébe egy egységes fogalommeghatározás lép, az 1. •§. (Dinich Ödön: Ki állapítja meg, hogy könnyelmű-e az illető adós, vagy nemi) A bíró. A hitelező panaszolja, bizonyítania kell és a bíró, meghallgatván mindkét felet és a tanukat, fölvéve bizonyítást, megvizsgálva az egész üzletvitelt, megállapítja, hogy tényleg gondatlan volt-e, hanyag volt-e, könnyelmű volt-e az adós s aszerint állapítja meg azután a büntetést, vagy menti fel az adóst. A másik feltűnő változás az eddigi jogállapottal szemben, hogy nincs felsorolás, nincs texáció. A büntetőtörvénykönyv 414. §-a elmondotta: elidenegít, félretesz, elrejt, koholt ügyleteket színlel, vagy készít stb., most egyeitilen egységes általános, mindent felölelő, mindent magáJbanfoglaló világos és szabatos meghatározás van és pedig: «jogtalanul csökkenti vagy hozzáférhetetlenné tesz.» Ez a második nagy változás a meglevő jogállapottal szemben. A harmadik változás, amely feltűnik ennél a javaslatnál az, hogy amíg az 1. §-nál az adós vagyoni állapota, fizetésképtelensége .a (bűnösség szempontjából teljesen közömbös, mert íbiszen el lehet követni bármilyen