Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-73

Az országgyűlés képviselőházának sokból eredő kötelezettségeket leszállíthassa, a felszólamlást elrendelhesse. Erre az esetre vonatkozólag is ugyanúgy intézkedik a törvény, mint az előbbi esetekre, vagyis a büntetőtörvény 383. §-a szerint. Mindezeknek az eseteknek közös tárgyi jellemvonásuk, hogy bizonyos polgári perenkívüli eljárásnak kell szerepelnie, holott ezek külső körülmények és a büntethetőség szempontjából igazságosan nem volnának figyelembevehetők. A fennálló törvényes rendelkezéseken kívül vannak azok az esetek, amikor semmiféle hatósági eljárás az adós és a hitelező között nem keletkezett és a tartozások lebonyolítása teljesen magánúton, esetleg bizonyos érdekképviseleti szerveknek közbejöttével történik. Az adós ezekben az esetekben is elkövette a csalárd vagy vétkes bukás valamelyik cselekményét, ebben az esetben is károsodhatnak a hitelezők és mégis megtörténhetik, hogy a hitelezők nem szorgalmazzák a csődöt, de esetleg még a kényszeregyességet sem, mégpedig azért, mert utólag jutnak tudomásukra az adós üzelmei, vagy pedig az adós annyira eltüntette vagyonát, hogy nem jutna fedezet a törvényes eljárás költségeire. A hitelezők természetszerűen csak saját érdekeiket tartják szem előtt és nem kívánható tőlük, hogy a közhitelt veszélyeztető cselekményeket a közérdek szempontjából bírálják el. Kitűnik az előadottakból, hogy szükség van olyan törvényes szabályozásra, amely bármilyen külső eljárás mozzanataitól függetlenül rendelkezik az adós által elkövetett és a hitelezőket jogtalanul megkárosító cselekmények megtorlásáról, másrészt pedig elengedhetetlenül szükséges, hogy maga a büntetőtörvény önmagában és egységében szabályozza a hitelezők megkárosítását célzó vagy eredményes bűncselekményeket, adjon olyan tiszta alapot, amely a maga határozottságában mindent felölel anélkül, hogy a kazuisztika útvesztőibe süllyedne és kiküszöböl minden hiányosságot, határozatlanságot és ellentmondást, ne szoruljon se más törvényre, sem a büntetőtörvénykönyviiek más helyére, hanem a hitelezőket károsító felírás alatt adjon olyan törvényes szabályozást, amely azt jelentse, hogy ez a szabályozás minden idevonatkozó kérdést felölel és szabályoz. A törvényjavaslat ezt a célt szolgálja, és ennek következtében a ^tüntetőtörvény XXXV. fejezete helyébe új felírás alatt: «A hitelezőket károsító cselekmény» felírás alatt új rendelkezéseket lépitek Ezzel a büntetőtörvénynek 386., 387., 414., 416., az 1916 :V. tc.-nek 2. §-a, az 1920:XXXVIÍ. te. 12. szakasza, valamint az 1293:

VIII. tc.-nek 10. szakasza hatályát veszti. Mélyen tisztelt Ház! Bocsánatot kérek, hogy ezekkel a hosszadalmas, unalmas fejtegetésekkel terheltem a mélyen t. Ház nagybecsű türelmét, (Halljuk! Halljuk! jobb felől) de végre itt szakkérdésekről, igen nehéz büntetőjogi kérdésekről van szó és lehetetlen a mai törvényjavaslatot igazságosan elbírálni és célszerűsége és helyessége felől dönteni, ha nem ismerjük azt a jogi törvényes állapotot, amely a múlttal összeűzi

; ha nem ismerjük a régi állapotokat, régi hibákat, és régi hiányosságokat amelyek éppen szükségessé tették, hogy ezt a most tárgyalandó reformot törvény erejére emeljük. (Ügy van! jobb félőt) Ez az új törvényjavaslat, mélyen t. Ház, meggyőződésem szerint, amíg egyrészt kitűnően megszerkesztett jogi munka, másrészt erősíteni fogja az ország gazdasági erkölcsét. 73. ülése 1932 április 26-án, kedden. 219 Feltétlenül dísze lesz törvénytárunknak; úgy elméleti, mint gyakorlati szempontból 'hézagot pótol és meg vagyok győződve arról, hogy a gyakorlatban az az elmélet, melyet ez a törvényjavaslat megvalósít, üdvösnek fog bizonyulni s az az áldott összhang fog beállani, hogy az elmélet és a gyakorlat harmóniában egészíti ki egymást és javára válik a nemzetnek, az országnak, a gazdasági éleltnek és amit sohase hagyhatunk figyelmen kívül: a gazdasági erkölcsnek is. (Élénk helyeslés.) Mert ne higyjük azt, hogy a gazdasági élet merőben anyagi szempontokból meríti erejét és forrását, mert igenis, az erkölcsi erő a gazdasági életben is kell hogy vezető, irányító szerepet játsszék. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől. — Hegedűs Kálmán: Nagyon helyes!) Csak úgy lehet erős és egészséges a gazdasági élet, ha magas erkölcsi elvek kormányozzák, és ha az erkölcsi tételek erejével szabályozzuk a gazdasági élet megnyilvánulásait. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ezek után bizalommal kérem, hogy mielőtt a részletek ismertetéséhe bocsátkoznám, méltóztassanak a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni. (Tapsa jobboldalon és a középen.) Elnök: Farkas Tibor képviselő urat, mint a külön vélemény benyújtóját illeti a szó. (Felkiáltások: Nincs jeleni) A képviselő úr nincs jelen. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Magyar Pál! Magyar Pál: T. Képviselőház! Dési Géza t. képviselőtársam, mint a törvényjavaslat előadója, a nála valóban megszokott jogászi felkészültséggel elsősorban a jogász szemüvegén keresztül szólt ehhez az előttünk fekvő törvényjavaslathoz és én őszintén bevallom, el tudom képzelni, hogy a törvényeink hiányosságaiban elmélyedő jogász ennek a törvényjavaslatnak kapcsán alapot találhat arra, hogy a törvény előkészítőbizottság értékes munkája felett jogászi elragadtatásának adjon kifejezést. Elismerem azt is, hogy Dési Géza t. képviselőtársam fejtegetései valahogy alátámasztják, megindokolják az igazságügyi bizottság jelentésének azt a megállapítását, miszerint elengedhetetlenül szükséges, hogy maga a büntetőtörvény önmagában és egységesen szabályozza a hitelező megkárosítását célzó vagy eredményező bűncselekményeket, de mindezzel szemben, őszintén bevallom, én sokkal inkább érzem annak szükségességét, hogy legfőbb ideje volna annak, hogy a törvényhozás munkáján keresztül a dolgozó társadalommal szemben megérzékeltessük, hogy a kormány és a

r Képviselőház egységesek a bajok felismerésében és a bajok felismerése nyomán azoknak az intézkedéseknek megtételében, amelyek elsősorban r volnának alkalmasak arra, hogy a fennálló bajokkal szemben javulást eredményezzenek. T. Ház! Mikor ehhez a törvényjavaslathozhozzászólok, nem tagadom, hogy az előadó úr részéről alkalmazott jogászi szempontok érvényesítése helyett én ennél a törvényjavaslatnál is azt vagyok kénytelen vizsgálni, vájjon helytálló-e az, amit az előadó úr beszédének bevezető részében mondani méltóztatott, hogy tudniillik ezen keresztül közelebb jutunk ahhoz a, célhoz, amely cél a termelőágak harmóniáján keresztül, a gazdasági esisztenciák biztonságát, a gazdasági helyzet javulását eredményezi. Teszem ezt annak ellenére, hogy ki vagyok téve annak, — mint az uzsoratörvény-