Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
162 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1932 április 22-én, pénteken. elmondván, végzem is felszólalásomat. (Hulljuk! Halljuk! jobb felől.) Ilyen kívánság a hitelkérdés intézményes biztosítása. Tizenöt vagy húsz esztendőre kell adni hosszúlejáratú, olcsó kamatozású amortizációs kölcsönt a kisiparosoknak is és 500 és 1000 pengőig megfelelő személyi garancia mellett rövidlejáratú hitelek folyósítandók. Méltóztatnak tudni, hogy a kisipari hitel éveken keresztül milyen szédelgési formában valósíttatott meg. (Ügy van! bal felől.) 16—17—18%-o s kamatot szedtek a kisiparosból, elkeresztelték kedvezményes ipari hitelnek, két kezesnek kellett aláírni, ingatlanra bekebelezték. (Temesváry Imre: Most is kapják a kisiparosok!) Bövidlejáratú, felmondható volt ez a kisipari hitel (Fábián Béla: Ezt adja az Iox! Langer bácsi!), amikor a közüzemek és a különféle szövekezeti alakulatok az országban busásan dúskálkodnak az államkassza jótéteményeiből azoknak a különböző nyilt, közvetlen és közvetett szubvencióknak igénybevételével, amelyeket az államkassza az adózó polgároktól!, tehát maguktól az adózó. és adóval túlnyomorított kisiparosoktól szedett és szed el. (Fábián Béla: Odaadják Langer bácsinak! — Egy hang half elől: Langer bácsi ad, vagy nem ad! — Fábián Béla: Tizenötezer pengő fizetést adnak most egy nyugalmazott miniszteri osztálytanácsosnak!) A kereseti adóra nézve legalább 1600 pengős létminimumot kell megállapítani. (Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: 16.800 pengő pontosan! — Fábián Béla: 21.000 pengő! — Kenéz Béla: Láttam a szerződést! — Fábián Béla: Most küzdünk az álláshalmozások ellen és egyszerre egy nyugdíjas ilyen jó állást kap! — Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: Már régen ott van, nem most! — Fábián Béla: Most kapott szerződést! Állítom, hogy így van! — Elnök csenget.) Menjünk továbh. Egyszersmind annak kimondását is kérem, hogy az 5%-os kereseti adón túl az iparos jövedelmi adóval nem róható meg. A forgalmi adó minden nemének teljes eltörlését kívánjuk. Azt méltóztatott mondani pár esztendővel ezelőtt, hogy a forgalmi adó átmeneti szükségadó. Azóta felemelték a forgaiimi adót és a forgalom csökkent. Ha az államkincstár bevételi rovatában a forgalmi adóból várható és várt jövedelem bizonyos summát jelent is, mégis vannak még itt adóalapok, vannak még itt nagy vagyonok, amelyeket a forgalmi adó megszüntetésével, vagy mondjuk 1%-ra való csökkentésével szemben kellően meg lehet adóztatni. Hiszen a társulati adó 25 százalékos pótlékolásához csak most nyúlt hozzá t. pénzügyminiszter úr ékes bizonyságául annak, hogy éveken keresztül hiába sürgettük az ellenzéki padokról ne nyúlj hozzám virág volt, mert hiszen társulati adóval azok voltak úgyahogy megróva, csinjánbinján, ahogy a magyar ember mondja, akik több-kevesebb, vékonyabb vagy vastagabb Öszszekötő szállal vannak odafűzve és odakötve a kormányhatalomhoz és mint a rossznyelvek mondják, voltak odakötve a pártkasszához is. (Ulain Ferenc: Mi az a pártkassza? — Fábián Béla: Mi az a rossz nyelv?) ^ Ha jön is ez a 25%-os társulatiadó-pótlékolás, szégyen kimondani, hogy egy 1100 millió pengős költségvetésnél, mely kereken a tavalyi költségvetés mozgott, mindössze 20, vagy 22 millió pengő folyt be a társulatiadóból, tehát a nagybankoknak, a nagy kartellvállalatoknak az adójából. Ezek papíron kimutatják, hogy többet nem fizethetnek, erősebben nem lehet adóztatni őket, de elhallgatják azt, hogy nem 22, hanem 100 millió pengőt is kiosztottak tantiémekként azoknak az igazgatósági tagoknak, akik több-kevesebb viszonylatban vannak magával az államhatalommal, a mai kormányrendszerrel (Ügy van! Ügy van!) és éppen ezért ezekkel szemben tíz esztendőn keresztül nem mert a kormányzat olyan eréllyel elbánni, mint amilyent az igazság és a kisexisztenciák jogos érdeke megkövetelt volna. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Tehát a kartellek radikális és^ kérlelhetetlen megrendszabályozását és az álláshalmozások megszüntetését követeli a kisiparosság. (Fábián Béla: Micsodát? — Sauerborn Károly: Ilyesmi is van? Álláshalmozás van? — Ulain Ferenc: Tévedsz, Béla!) Ezt a kérdést bővebben nem taglalom, mert nem akarok ismétlésekbe bocsátkozni. Az álláshalmozások megszüntetésére nézve a t. túloldalról is már olyan értékes kívánságok hangzottak el, hogy ha én ,a t. miniszterelnök úr helyében lennék és ezeket hallanám, úgy érezném magamat, mint akit az egységespárt tagjai részéről jövő szeretet hájjal keneget és azt mondanám, ha én lennék a t. miniszterelnök úr: ha ti, szerelmetes fiaim, magatok is azt kívánjátok, hogy az .álláshalmozásokat megszüntessük, hogy a kisexisiztenciák élni tudjanak és a feltörő és fetörekvő, ma kellő exiszteneia nélkül nyomorgó ifjúságnak is mind nagyobb és nagyobb elhelyezkedési tért, alkalmat és lehetőséget nyújtsunk, akkor én ezt mint miniszterelnök megteszem, megcselekszem, mert saját pártommal nem helyezkedhetem saemibe. De elvárnám a t. miniszter uraktól, akik a bársonyszékekben körülveszik a miniszterelnök urat, íhogy hasonló kéréssel, kívánsággal és követeléssel ostromolják a t. miniszterelnök úr r gyöngéd szívét. Szüntesse meg az álláshalmozásokat kardinálisán minél 'hamarabb. (Fábián Béla: Nem hogy szüntessék meg, legalább ne csináljanak új álláshalmozást. A régit szüntessék meg! De ki mer olyat kérni! — Ulain Ferenc: Nehéz leszokni valamiről! — Jánossy Gábor: Mit csinál? Hol csinál? Nem csinál! — Derültség. — Fábián Béla: Hát az löksz! — Jánossy Gábor: Az görög szó, nem értem, tessék magyarul mondani!) T. Képviselőház! Kívánom a kontárkérdés gyökeres megoldását, az ipari áruk importjánál és exportjánál a viszonosságot, hogy amit a magyar kisipar elő tud állítani, abból ne legyen fokozott import, csak a nyersanyagot kapja meg olcsón. Törjék le a kar teliárakat, mert akkor a kisipar mindennel szemben versenyképes lesz az előállított nrunka értékére; szépségére és tartósságára nézve pedig felülmúlhat a Llan. Követeléseink továbbá: az építőipari törvény 'sürgős megalkotása, előterjesztése, a társadalombiztosítónál lévő nagy bajok megszüntetése, a járulékok túlmagas voltának, a késedelmi pótlékoknak nevezett uzsorakamatoknak, az óriási végrehajtási és árverési költségeknek a megszüntetése. A kamatnak legfeljebb 6%-ban való meg állapítása. Furcsa dolog, hogy az adóknál és a társadalombiztosító járulékok beszedésénél ma is 12%-os kamatot szed az állam, holott ez már uzsoraszámba; megy, hiszen most szállították le a kamatlábat. Mindig ki szokták mutatni, hogy mennyi adóhátralék van, de soha nem mondják meg, hogy kamatban mennnyit szedett be az államkassza azoktól a kisexisztenciáktól, amelyek idejében^ nem azért nem tudtak eleget tenni adófizetési kötelezettségüknek, mert nem akartakjhanem , mert rosszabbodott a helyzetük. A 6%-os kamaton felüli költségek és pótlé-