Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
156 Az országgyűlés képviselőházának 72. ülése 1932 április 22-én, pénteken. pénzeszközök felhasználásával sikerült annakidején kimondani; Írország unióját Angliával "egy teljesein korrupt, ir törvényhozás révén. Sok idő múlt el azóta, viszont azonban ennek az uniónak jogi megalapozottságát azok a formális törvények mégsem biztosították. Vannak tehát Ismét 'kérdések, — amikor a jognak teljes évényét vitatjuk, — amely ékről nemigen szokjak beszélni, de amelyekről igenis lehet beszélni, különösem akkor, ha elfogadjuk azt, 'hogy a jogalkotás ultra vires mehet és olyan dolgokat tehet, amikre a törvényihozásnak joga nines. Énszerintem, ha valakit valahová^ állítanak, erkölcsi alapon, — nemcsak a törvényhozásra áll ez, hanem másra is — akkor ezt a megbízásit nem ruházhatja át másra. A törvényhozói tisztség nem olyan, mint — mondijuk — az ügyvédi képviselet, ahol az ügyvéd helyettest állíthat. Ezt intézzék el m aj dl a képviselő urak azokkal, akik önöket közvetlenül ide küldték: én mindenesetre azon az alapon vagyok, hogy jogilag nem tudbm megmagyarázni azt, hoigy egy törvényhozó kibújjék törvényhozási kötelezettsége alól, hioigy azt a hatáskört, azt a hatalmat, amelyet ráruházlak, tovább adja, vagy ideiglenesen felfüggessze. Ez lehet könnyű lelkiismeret, de ez résziben jogi felfogás dolga, részben; pedig bizonyos^ erkölcsi világnézeti különbség. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Csak egy alapvető jogi kérdésben súlyos tévedés!) Mindenesetre azt hiszem, hogy az igazságügyminiszter' úr, ha a jogot vesszük, talán többször tévedett súlyosan, mint én. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Több alkalmam van rá!) Természetesen. De sajnos, az igazságügyminiszter úrnak ezek a jogi tévedései és különösen a kormányéi!, sokkal^ többe kerültek az országnak, mint az én jogi tévedéseim. Kérek tíz nercnyi meghosszabbítást. (Felkiáltások jnhb felől: Nem lehet! — Ulain Ferenc: Túri Bélának megengedték az előbb! — Zaj.) Elnök: A képviselő úr tíz percnyi megbosszabítást kér. Méltóztatnak megadni? (Igen!) A Ház a tíz percnyi meghosszabbítást megadja. Farkas Tibor: Én megértem azt is, hogy a kereszténypárt iránti lojalitás indította' tudlajidönképpen az igen t. túloldal több tagját arra, hogy imiegszaibadítsa Túri képviselőtársamat attól a kényszertől, hoigy ezeket a dolgokat tovább hallgassa és ezért nem óhajtották az illetők megadni a meghosszabbítást. Minthogy azonban megadatott, mindenesetre szükségesnek tartom, hogy még egy kissé részletesebben foglalkozzam ezzel a tárggyal és megpróbáljam megérteni azt, amit itt Túri képviselőtársam nagyon hangoztatott, hogy t. i. bár nem történt meg az, amit a törvény előírt, mégis megtörtént: vagyis a 33-as bizottságot, amelyet a törvény szerint össze kellene hívni, nem hívták össze és mégis helyesen történt, hlogy nem hívták ölssze. Engedje meg igen t. képviselőtársaim, ez lehet az igazságügyminiszter szempontjából nagyon tökéletes jogmagyarázat, szerintem _ azonban olyan salto mortale, amelyet én mint érdekes jelenséget elkönyvelek, de amelynek, ha még folytatódik és szaporodik, más téren és mais viszonyokra vonatkozólag, nagyon súlyos köve kezményei lesznek. Tudom azt, hogy ma igen hangzatos jelszó, hogy gazdasági háborúban vagyunk és ez a gazdasági háború sokkal súlyosabb, mint volt a nagy háború. Mindenesetre egyet nem kívánnék éhben a nagy gazdasági háborúban. Talián méltóztatnak emlékezni rá, hogy mikor azt a nagy háborút viseltük és német csapatokat szállítottak az országon keresztül Erdélybe, rá volt nagyon sokszor írva a vagianokra: Gott strafe England mit österreichischen Grenerälen. Ha most megint ilyen jót kívánnak szoimszédaink ellenségeiknek, nem kívánnám, hogy azt írják oda, hogy: Isten büntesse meg azokat olyan gazdasági helyzetekkel, amilyenek Magyarországon vannak. (Tetszés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Herczegh Béla jegyző: Nincs senki feliratkozva)! Elnök: Kérdem, kíván-e még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólni? (Zsitvay Tibor igazságügyininiszter: Nem!) A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. KiöVetkezik a határozathozatal. A szöveg meg netrn. támaidtatván, azt elfogadottnak jelenteim ki. A törvényjavaslathoz Túri Béla képviselő' úr képviselőtársai nevében is egy pótlást tartalmazó indítványt terjesztett he. Kérdem, méltóztatnak-e ezt a pótlást elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) Ennélfogva a törvényjavaslatot a pótlással együtt jelentem ki elfogadottnak. Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatott. Annak harmadszori olvasása iránt későblb fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirendünk szerint következik az ipartestületekről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása, (írom 114. 152) Szólásra következik Fábián Béla képviselő úr, aki beszédének elhalasztására kapott engedélyt. A képviselő úr azonban szólásjógától elállt. Szólásra következik? Herczegh Béla jegyző: Kossalka János! Kossalka János! T. Ház! Az ipartestületekről szóló törvényjavaslatban az iparosságnak egyik régi kívánsága teljesedik be. Meg kell ugyan állapítanom, hogy az iparostársadalomnak nem az volt az elgondolása, ami ebben a törvényjavaslatban kifejezésre jut, mert az iparostársadalom olyan szervezetre gondolt, amely az ő egyedüli és kizárólagos szervezete; az iparostársadalom olyan szervezetre gondolt, amely független minden más érdekképviseleti szervezettől; az iparostársadalom olyan szervezetre gondolt, amely rendelkezik mindazokkal az anvagi forrásokkal, amelyek a kény szertársulásból folynak. Magam is azt az álláspontot vallottam, hogy az ipar egészséges fejlődése érdekében, azért, hogv a kisiparból egészséges úton, ott, ahol a feltételek megvannak, középipar alakulhasson, továbbá avégből, hogy az iparfejlesztési politika általában a kis- és középiparnak megfelelő irányban haladjon, olyan szervezetre van szükség, amely kielégíti az előbb említett követelményeket. Meg kell á^a™'tanom, hogy a jelen törvényjavaslatban lef-Atfitptt elvek ezeket a követelményeket r. e m elégítik ki minden irányban. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nevezetesen az a szervezet, amelyet a törvényjavaslat elgondol, nem az iparosság egvedüli szervezete, hiszen tovább is bennmarad a kereskedelmi és iparkamarában. Ez a szerve-
