Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-72
144 Az országgyűlés képviselőházának ', tartom éppen a mai időkben, amikor egyáltalában nem népünk hibájából, sajnos, súlyos terhek háríttatnak az országra, és amikor mi azt tartjuk és azt kívánjuk, hogyha már ezeket a súlyos terheket viselni kell, akkor az ország sorsának irányításában résztvehessen szabadon és függetlenül a dolgozó nép is. Eckhardt igen t. képviselőtársam bizonyos kibontakozási programmot is adott. Én úgy gondolom, hogyha a helyzettel foglalkozunk, bizonyos tekintetben minden egyes felszólalónak kötelessége rámutatni azokra a problémákra és azokra az irányelvekre, amelyek alapján a mai helyzetet szükségesnek látják megoldani. Engedjék meg, ha én is felvetek a magam részéről egypár általános vonatkozású kérdést, és szeretném, ha ezek az általános elvek a kormány és a parlament munkájában érvényesülnek. Én a többségi párttól, a t. kormánytól engedékenységet kérnék a magyar nemzet és a magyar nép számára. Én a hatalom urait arra kérném, hogy a mai nehéz időkben igenis biztosítsák az erkölcsi erők érvényesülését, az igazságot és az alkotmányosságot. A magamrészéről azt kérném, hogy állítsuk vissza a nemzeti becsületet, mert a nemzeti 'becsület problémájának tartom azt, hogy az áldozatoknak, amelyeket a dolgozó milliók keservesen, exisztenciajukba mélyen belemarkolólag viselnek, az áldozó millióknak legyen meg legalább az az elégtételük, hogy látják áldozatunknak gyümölcsét is. (Ügy van! balfelől.) Magának a válságnak gyakorlati megoldására egy átmeneti megoldás volna szükséges, amellyel birkózott volna ez a Károlyi-kormány nyolc hónapon keresztül, amely átmeneti megoldásnál — amint Fenyő Miksa képviselőtársam igen helyesen rámutatott erre — nemcsak az államháztartásnak bizonyos tekintetekben való egyensúlyba hozatalára kellett volna törekedni, hanem egyszersmind biztosítani kellett volna a termelés lehetőségét is. (Úgy van! balfelől.) Meg kell azt állapítanom, hogy a Kjáirolyi-kormány rendkívül helytelenül járt el, mert amikor ebben a munkáiban az adókat emelte, a fizetéseket pedig leszállította, kétségtelenül elsorvasztotta minden lehetőségét annak, hogy ebben az országban a termelés meginduljon. (Zaj.) Végül kétségtelen, hogy jönnie kell, de csak egy nagy nemzeti összefogás — nem koncentráció, hanem nemzeti összefogás — után, mikor mindezek az irányelvek érvényesülnek, egy új nagy berendezkedésnek, egyfelől a takarékosság jegyében, másfelől a népszeretet és megértés jegyében, hogy az ország dolgozó népét új életre kelthessük és ismét dolgozhassunk a régi Nagy-Magyarországot. Méltóssanak megengedni, hogy én legelőször az első problémával foglalkozzam, amikor is azt hangsúlyozom, hogy ma az engedékenységnek és megértésnek kellene érvényesülnie ebben az országban. Kitől várjuk mi ezt az engedékenységet és megértést? (Zaj. — Halljuk! Haljuk! balfellől.) Elsősorban várjuk, mélyen t. képviselőtársaim, a hatalom uraitól. Valami borzasztó szerencsétlensége ennek azi országnak, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) hogy ma már egyedüli Európában ablban a vonatkozásban, hogy itt akotmányjogi és közjogi kérdésekkel kell foglalkoznunk, (Ügy van! balfelől.) mert egy hihás és ferde teória folytán a világháború után ennek a népnek nem adták meg azokat a jogokat, amelyeket Európa összes államaiban élveznek, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és ennélfogva nekünk ma még mindig közjogi kér'. ülése 1932 április 22-én, pénteken. désekért is kell harcolnunk akkor, amikor voltaképpen csak a gazdasági kérdések volnának fontosak. Azonkívül kérnünk kell a hatalom urait arra is, nem lehet egy ország pénze felől rendelkezni költségvetésen kívül (Ügy van! Úgy van!) akkor, amikor a felelősség érvényesítésében és a ó'O'gok gyakorlásában népünknek nincsenek meg azon jogai, amelyek Európa minden más államában még a magyar népnek is megvannak. (Ügy van! balfelől.) Figyelmeztetnünk kell a hatalom urait arra, hogy nem lehet egy visszafejlődés ennek az országnak az alkotmányában, nem lehet az, hogy mi visszasírjuk a régi időket, amikor töib'b szabadsága volt a magyar nemJzetnek, mint amennyi van most, (Úgy van! balfelől.) amikor a szólás, a gyülekezési szahadság el van tiltva, amikor a par 1 lamentnek munkásságát egy hónapra való elnapolással korlátozzak, s amikor teljesen ok nélkül olyan javaslatot hoznak ide, amelyik alkalmas lesz a parlament gépezetének a magyar ügyek intézéséből való teljes kikapcsolására is. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mert lueszen ennek a javaslatnak a rugója ez. (Ügy van! balfelől.) De méltóztassanak megengedni és ne vegyék rossznéven a Ház igen t. tagjai, ha mi engedékenységet és belátást kérünk a magyar történelmi osztály tagjaitól is, akikből ebben a parlamentben aránytalanul számosan ülnek. Mi megbecsüljük mindenkinek az értékét, nem gyűlölünk senkit, bármely társadalmi osztályhoz tartozzék is, de az ősök joga a mai időkben már egyáltalában nem jogosít fel senkitsem arra, hogy értékén felül vállalkozhassék feladatok teljesítésére. (Dinich Ödön: Igaza van!) Nekünk azt kelll kívánnunk, hogy az ország ügyeinek intézésében a legfelsőbb foktól a legalsóbbig érvényesüljön a tehetség, az^ arravalóság, mert bizonyos társadalmi előítéletek, történelmi jelentőségek ebben a tekintetben az egyénnek kiválóságot nem adhatnak. De engednie kell és mérsékelnie kell magát a kapitalizmusnak is. Mint láttuk a múltban és amint tapasztaljuk ez alatt a nyolchónapos kormányzás alatt is, meg kell állapítanunk, hogy a tőke a saját rovásárai túlságosan érvényesítette a maga befolyását, és ma bizonyos tekintetben tőkeeláenes hangulat van az országiban, különösen amiatt, mert a forgótőke az ingótőkével szemben rendkívül előnyös elihelyezettségben Tan. Mi mérsékletet kérünk, mert mi, akik szintén hívei vagyunk a kapitalista világrendnek, nem akarjuk azt, hogy a kapitalizmus csökevényei átokként neIhezedtjenek erre az országra. De engedniök kell, nézetünk szerint, azoknak a gazdasági bölcseknek is, akik ma a miniszterelnök úr háta mögött voltaképpen kezükben tartják ennek az országnak pénzügyi és gazdasági sorsát. Ezek az urak az úgynevezett ortodox gazdasági iskola elvei alapján állanak, nem veszik észre a mai kétségbeejtő időket, a maguk merev ortodox elméleteit kívánják minden téren érvény eisíteni és ennélfogva bizonyos tekintetben már látszik, már súlyosan jeletkezik ennek a kormánynak pénzügyi és gazdasáigi politikájában az az egyoldalúság, amelyre nézve jól niondta Eckhard Tibor t. képviselőtársam, hogy az a baj, hogy a jelen idők és ezen urak között egy század van és ők a imfult század teóriáit szeretnék a jelen időkre alkalmazni. Az erkölcsi erők érvényesülése terén igazságot kérünk. Kívánjuk, hogy mindazoknak a