Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-72

144 Az országgyűlés képviselőházának ', tartom éppen a mai időkben, amikor egyálta­lában nem népünk hibájából, sajnos, súlyos terhek háríttatnak az országra, és amikor mi azt tartjuk és azt kívánjuk, hogyha már ezeket a súlyos terheket viselni kell, akkor az ország sorsának irányításában résztvehessen szaba­don és függetlenül a dolgozó nép is. Eckhardt igen t. képviselőtársam bizonyos kibontakozási programmot is adott. Én úgy gondolom, hogyha a helyzettel foglalkozunk, bizonyos tekintetben minden egyes felszólaló­nak kötelessége rámutatni azokra a problé­mákra és azokra az irányelvekre, amelyek alapján a mai helyzetet szükségesnek látják megoldani. Engedjék meg, ha én is felvetek a magam részéről egypár általános vonatko­zású kérdést, és szeretném, ha ezek az álta­lános elvek a kormány és a parlament munká­jában érvényesülnek. Én a többségi párttól, a t. kormánytól en­gedékenységet kérnék a magyar nemzet és a magyar nép számára. Én a hatalom urait arra kérném, hogy a mai nehéz időkben igenis biz­tosítsák az erkölcsi erők érvényesülését, az igazságot és az alkotmányosságot. A magam­részéről azt kérném, hogy állítsuk vissza a nemzeti becsületet, mert a nemzeti 'becsület problémájának tartom azt, hogy az áldozatok­nak, amelyeket a dolgozó milliók keservesen, exisztenciajukba mélyen belemarkolólag visel­nek, az áldozó millióknak legyen meg legalább az az elégtételük, hogy látják áldozatunknak gyümölcsét is. (Ügy van! balfelől.) Magának a válságnak gyakorlati megoldására egy átme­neti megoldás volna szükséges, amellyel bir­kózott volna ez a Károlyi-kormány nyolc hó­napon keresztül, amely átmeneti megoldásnál — amint Fenyő Miksa képviselőtársam igen helyesen rámutatott erre — nemcsak az állam­háztartásnak bizonyos tekintetekben való egyensúlyba hozatalára kellett volna töre­kedni, hanem egyszersmind biztosítani kellett volna a termelés lehetőségét is. (Úgy van! bal­felől.) Meg kell azt állapítanom, hogy a Kjáiro­lyi-kormány rendkívül helytelenül járt el, mert amikor ebben a munkáiban az adókat emelte, a fizetéseket pedig leszállította, kétségtelenül elsorvasztotta minden lehetőségét annak, hogy ebben az országban a termelés meginduljon. (Zaj.) Végül kétségtelen, hogy jönnie kell, de csak egy nagy nemzeti összefogás — nem kon­centráció, hanem nemzeti összefogás — után, mikor mindezek az irányelvek érvényesülnek, egy új nagy berendezkedésnek, egyfelől a ta­karékosság jegyében, másfelől a népszeretet és megértés jegyében, hogy az ország dolgozó népét új életre kelthessük és ismét dolgozhas­sunk a régi Nagy-Magyarországot. Méltóssanak megengedni, hogy én legelő­ször az első problémával foglalkozzam, amikor is azt hangsúlyozom, hogy ma az engedékeny­ségnek és megértésnek kellene érvényesülnie ebben az országban. Kitől várjuk mi ezt az en­gedékenységet és megértést? (Zaj. — Halljuk! Haljuk! balfellől.) Elsősorban várjuk, mélyen t. képviselőtársaim, a hatalom uraitól. Valami borzasztó szerencsétlensége ennek azi ország­nak, (Halljuk! Halljuk! balfelől.) hogy ma már egyedüli Európában ablban a vonatkozásban, hogy itt akotmányjogi és közjogi kérdésekkel kell foglalkoznunk, (Ügy van! balfelől.) mert egy hihás és ferde teória folytán a világháború után ennek a népnek nem adták meg azokat a jogokat, amelyeket Európa összes államaiban élveznek, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) és en­nélfogva nekünk ma még mindig közjogi kér­'. ülése 1932 április 22-én, pénteken. désekért is kell harcolnunk akkor, amikor vol­taképpen csak a gazdasági kérdések volnának fontosak. Azonkívül kérnünk kell a hatalom urait arra is, nem lehet egy ország pénze felől ren­delkezni költségvetésen kívül (Ügy van! Úgy van!) akkor, amikor a felelősség érvényesítésé­ben és a ó'O'gok gyakorlásában népünknek nin­csenek meg azon jogai, amelyek Európa min­den más államában még a magyar népnek is megvannak. (Ügy van! balfelől.) Figyelmeztet­nünk kell a hatalom urait arra, hogy nem lehet egy visszafejlődés ennek az országnak az alkot­mányában, nem lehet az, hogy mi visszasírjuk a régi időket, amikor töib'b szabadsága volt a magyar nemJzetnek, mint amennyi van most, (Úgy van! balfelől.) amikor a szólás, a gyüle­kezési szahadság el van tiltva, amikor a par 1 lamentnek munkásságát egy hónapra való el­napolással korlátozzak, s amikor teljesen ok nélkül olyan javaslatot hoznak ide, amelyik alkalmas lesz a parlament gépezetének a ma­gyar ügyek intézéséből való teljes kikapcsolá­sára is. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Mert lue­szen ennek a javaslatnak a rugója ez. (Ügy van! balfelől.) De méltóztassanak megengedni és ne ve­gyék rossznéven a Ház igen t. tagjai, ha mi engedékenységet és belátást kérünk a magyar történelmi osztály tagjaitól is, akikből ebben a parlamentben aránytalanul számosan ülnek. Mi megbecsüljük mindenkinek az értékét, nem gyűlölünk senkit, bármely társadalmi osztály­hoz tartozzék is, de az ősök joga a mai idők­ben már egyáltalában nem jogosít fel senkit­sem arra, hogy értékén felül vállalkozhassék feladatok teljesítésére. (Dinich Ödön: Igaza van!) Nekünk azt kelll kívánnunk, hogy az or­szág ügyeinek intézésében a legfelsőbb foktól a legalsóbbig érvényesüljön a tehetség, az^ arra­valóság, mert bizonyos társadalmi előítéletek, történelmi jelentőségek ebben a tekintetben az egyénnek kiválóságot nem adhatnak. De engednie kell és mérsékelnie kell ma­gát a kapitalizmusnak is. Mint láttuk a múlt­ban és amint tapasztaljuk ez alatt a nyolc­hónapos kormányzás alatt is, meg kell állapí­tanunk, hogy a tőke a saját rovásárai túlságo­san érvényesítette a maga befolyását, és ma bizonyos tekintetben tőkeeláenes hangulat van az országiban, különösen amiatt, mert a forgó­tőke az ingótőkével szemben rendkívül elő­nyös elihelyezettségben Tan. Mi mérsékletet kérünk, mert mi, akik szintén hívei vagyunk a kapitalista világrendnek, nem akarjuk azt, hogy a kapitalizmus csökevényei átokként ne­Ihezedtjenek erre az országra. De engedniök kell, nézetünk szerint, azoknak a gazdasági bölcseknek is, akik ma a miniszterelnök úr háta mögött voltaképpen kezükben tartják ennek az országnak pénzügyi és gazdasági sorsát. Ezek az urak az úgynevezett ortodox gazdasági iskola elvei alapján állanak, nem veszik észre a mai kétségbeejtő időket, a ma­guk merev ortodox elméleteit kívánják min­den téren érvény eisíteni és ennélfogva bizo­nyos tekintetben már látszik, már súlyosan jeletkezik ennek a kormánynak pénzügyi és gazdasáigi politikájában az az egyoldalúság, amelyre nézve jól niondta Eckhard Tibor t. képviselőtársam, hogy az a baj, hogy a jelen idők és ezen urak között egy század van és ők a imfult század teóriáit szeretnék a jelen időkre alkalmazni. Az erkölcsi erők érvényesülése terén igaz­ságot kérünk. Kívánjuk, hogy mindazoknak a

Next

/
Oldalképek
Tartalom