Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.
Ülésnapok - 1931-70
4 Àz országgyűlés képviselőházának csak francia vagy angol pénzzel, amely nélkül termelésünket fenntartani nem tudjuk. íme itt a nagy ellentét: Anglia és Franciaország nem akarják pénzüket a dunai államoknak adni azért, hogy azután ezért a pénzért vásároljanak árut Németországban és OLaszorszagban. Nem akarják politikai ellenfelüket saját pénzükkel segíteni. Amikor tehát ilyen nehézségekkel állunk szemben, akkor gondolnunk kell árra hogy ha talán mások nem segítenek rajtunk, magunknak kell magunkon segítenünk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Fel kell vennünk az érintkezést közvetlenül azokkal az államokkal, amely államok alkalmasak arra, hogy az ő piacaikon termeivényeinket elhelyezzük. Nézzük meg, hogy mely államok ezek? Itt van Ausztria. Sajnos Ausztria Németország felé orientálódik, úgyhogy Ausztria nem találja, nem látja kielégíthetőnek igényeit a magyar piaccal való egyesülésben. (Lázár Miklós közbeszól.) Nagyon helyesen mondja Lázár Miklós t. képviselőtársam hogy Schulter an Schulter volt a jelszó. Elmentünk a világháborúban osztrák és német érdekekért elvérezni, elvesztettük területünknek nagyrészét, elvesztettük véreinket, ugyanakkor pedig közvetlenül a világháború után a legnagyobb hálátlanságot észleljük, mert például Németország importjának csak 1% százalékát teszi ki a magyar export. (Lázár Miklós: Állategészségügyi egyezmény!) Miután Németországtól segítséget nem várhatunk és Ausztria Németország felé orientálódik, nézzük meg a többi államokat. Itt van Románia és Szerbia. Ëzek az államok azonban ugyanazt termelik amit mi, szintén mezőgazdasági államok, amellett ipari szükségletük a legminimálisabb. Ott még olyan, alacsony nívón áll a kultúra v hogy a szerb és oláh piac nem felvevőképes. (Zaj.) Itt marad Csehország, amelyben — éppen a tegnapi lapokban olvastuk — szintén épp olyan nagy nélkülözéseknek van kitéve a nép. Az ipari területek — amint mondják — ezentúl már nem mint ipari területek lesznek ismeretesek, hanem mint éhező területek. Csehország ipara és Magyarország mezőgazdasági termelyényei szinte kínálják egymásnak a lehetőséget arra, hogy a csereforgalom és egyáltalában a forgalom meginduljon. Azok a tárgyalások, amelyeket Csehországgal folytatunk, túlhosszan húzódnak és attól kell tartanunk, hogy politikai okok azok, amelyek a két nemzet gazdasági megegyezését akadályozzák. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nekünk meg kell tennünk mindent arra nézve, hogy megélhetésünket biztosítsuk és ha ennek politikai akadályai vannak, mindenesetre a mi politikai érdekeink teljes védelmével igyekeznünk kell ezeket az .akadályokat elhárítani. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Nagyon kérem a t. kormányt, (Felkiáltások a baloldalon: Hol van?) hogy ebben az irányban tegyen meg minden lépést. (Lázár Miklós: Hol van a kormány? — Meskó Zoltán: Egyszer majd szépen beülünk a helyükre, azon veszik észre magukat! — Derültsép. — Úlain Ferenc: Tie van nlombálva a szék!) Mert hiába politizálunk, ha nem tudjuk a nemzetet munkával ellátni és ha a nemzet munkájával nem tudja megélhetési feltételeit megteremteni. A nemzetiségi eszme diadalát ülte a világháború után, bar vannak sokan, akik nem a nemzetiségi eszme diadalát látják ebben, ihanem gazdasági okokat jelölnek meg mint olyanokat, amelvek a világháborút előidézték. Ez a nemzetiségi 70. ülése 1932 április 20-án, szerdán. eszme elválasztja egymástól Közép-Európa népeit, de amint a középkorban a vallási eszme elválasztotta a népeket, egymás ellen harcba vitte a népeket & utána, elkövetkezett a vallási béke, éppúgy el kell következnie annak az időnek is, amikor a népek megbékélnek és nemzetiségi érdekeiket harcok nélkül, rivalitás nélkül ki tudják majd elégíteni. Lehet, hogy ez a korszak nagyon messze van. tény azonban az. hogy a nemzetiségi ellentétek kiegyenlítésével fogjuk mi ezt a korszakot közelebb hozni magunkhoz és ma minden ok > megvan arra, hogy próbáljunk saját nemzeti érdekeink minden sérelme nélkül és teljes megvédelmezésével egy olyan atmoszférát teremteni, amely a dunai államokat egymáshoz gazdasági téren közelebb hozza. Ellenzem a 33-as bizottság létesítését, mert hiszen a 33-as bizottság tulajdonképpen a törvényhozást akarná helyettesíteni, és ina mégis. ezen elvi fenntartásom dacára is belemegyek a 33-as bizottság Összetételének bírálatába. evvel nem azt akarom mondani, hogy annak létjogosultságát a legkisebb mértékben is elismerem, hanem szükségesnek tartom rámutatni arra, hogy akkor, amikor a többség úgy látja, hogy ,a Képviselőiházat, illetőleg a törvényhozás^ félre kell tolni a gazdasági kérdések elintézéséfcőL akkor ez a 33-as bizottság legalább az összetételében mutassa hű tükörképét a nemzet gazdasági létének és helyzetének. (Lázár Miklós: Ügy van! Nagyon helyes!) Amint egyik t. képviselőtársam itt kimutatta, f 98 részvénytársasági érdekeltség, igazgatósági tagság ' jelentkezik a most összeállított 33-as bizottságban. (Kun Béla: Elég nagy baj.) Azt hiszem, hogy a magyar nemzet, a magyar gazdasági élet nemcsak részvénytársaságokból áll, (Lázár Miklós: Gyosz. arisztokrácia! — Ügy van! Ügy. van! a baloldalon.) vannak itt földmívelők is 65 százalékban (Ügy van! Ügy van! a baloldalon ) Ezért azt várom, hogy az újonnan összeállítandó 33-as bizottságban a gazdasági életnek minden vonatkozása képviselve és reprezentálva lesz. Nem azt mondóim, hogy a kartellek ne kapjanak ott helyet; legyen ott valaki a kartellek részéről is, (Kun Béla: De ne 33-an!) legyenek ott a nagybankok részéről is, de azok ne majorihálhassák — helyesen mondja Kun Béla t. képviselőtársam — magát a nemzetet. (Lázár Miklós: Pedig a kartellek majorizálják a nemzetet. — Ulain Ferenc: Az a kérdés, mit fizetnek a pártkasszába. Ez a fődolog, a többi mindegy! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Tauffer Gábor: Es ha már ez a 33-as bizottság mégis összeül, ne palliativ eszközöket keressen a gazdasági élet bajainak tapaszokkal való gyógyítására, hanem azon^ gondolkozzék, hogy az ország törvényhozásának bírálata alapján melyek legyenek azok a gazdasági eszközök, amelyekkel az országon segíteni lehet. T. Ház! Azok közül a problémák közül, amelyek megoldandók. az első kérdés a kamat kérdése. (Ügy van! Ügy van a baloldalon.) Mint már említettem, Hollandiában két és fél százalékra szállították le a bankkamatlábat. Elismerem, hogy amíg korlátozások nélküli, nyílt deviza-üzletek folytak az országban, amíg nem volt semmi korlátozás, addig volt értelme annak, hogy a Nemzeti Bank magas kamatlábbal védekezett, védte a pengőt, Ma azonban, amikor a pengőt külföldre kivinni nem lehet,, amikor devizakorlátozás van, semmi in-dóka sincs annak, miért ne szállíthatnák le