Képviselőházi napló, 1931. VI. kötet • 1932. április 20. - 1932. május 04.

Ülésnapok - 1931-71

Az országgyűlés képviselőházának 71. pengő a zug-forgalomba kerül és ott alaposan letörik az értékét. Kérdem, nem volna-e helyes, ha megengednők a mezőgazdasági cikkek exportjánál ugyanazt, — mint ahogy erre a múltkor rámutattam — amit a bornál megengednek, hogy az ellenérték kétharmad részét külföldi pengőben fizethesse be az exportőr, mint ahogy az megtörténik más mezőgazdasági cikknél. Ilyen esetben természetesen a külföldi exportőr külföldi pengőt keresne, mindig kevesebb külföldi pengő lenne kinn, nagyobb keresletnek Örvendene és volna értéke. A jelen körülmények között azonban a külföldi pengőt nem lehet semmi másra használni, mint a zúgforgalomban elkótyavetyélni. {Tankovics János közbeszól. — Zaj.) Ott van a pengő, be kell hozni. (Tankovics János: Van Magyarországon sok jó fürdő! — Ulain Ferenc: A kartelisták mennek ki a külföldre fürödni!) Ami a fürdők kérdését illeti, ebben a tekintetben azok az államok is a do ut des alapjára helyezkednek. Elvégre elismerem, hogy a Balaton elsőrendű üdülőhely és a külföldiek is évről-évre jobban felkarolják, de ha valaki testi konstitucióját vagy általában egészsége miatt hegyi levegőre kell, hogy menjen, az kimegy a külföldi fürdőre; vagy ha pl. Karlsbad ba kell mennie, akkor nem mehet a Balatonra. Ezt be kell látni, mert ha túlságosan sovének leszünk, akkor ők is éppen olyan sovének lesznek. A. saját tapasztalatomból mondhatom, mert hiszen sok ismerősöm és a családom is a Balatonon nyaral évek óta, hogy a Balaton forgalma a külföldi vendégek szempontjából évről-évre örvendetesen gyarapszik, mert nagyon sokan vannak, akik szeretik a Balaton melegebb vizét. Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék felszólalását összefüggésbe hozni a tárggyal. Sauerborn Károly: Összefügg. Elnök: Nem tudom, hol találja meg a képviselő úr az Összefüggést a Balaton és a törvényjavaslat között. Tessék ezt megmagyarázni, adok erre időt a képviselő úrnak. (Farkas Tibor: Valuta és fürdő!) Sauerborn Károly: A külföldi pengőről beszéltem. Elég az hozzá, meggondolandónak tartom ezt a dolgot is különösen exportunk szempontjából. Azt hiszem, hogy a mai Tabakovits Dusán cár féle irreális kurzusok helyett reális kurzusok keletkeznének a pengő értékelésében és nem ajándékozna a szegény nyomorult mezőgazdaság a kartelleknek cirka 100 millió pengő hozzájárulást évente. Ilyen körülmények között nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javaslatot elfogadjam. (Elénk taps a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Ház! E törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, első látszatra felkelti a bírálónak azt a csodálatát, hogy a múlttal szemben egy egyszakaszos törvénnyel akarnak létesíteni kivételes hatalmat. Nagy elismeréssel adózom az előadó úr kitűnő közjogi fejtegetéseinek, legyen szabad azonban emlékeztetnem a t- Házat arr.a, hogy a múltban az igazi nagymagyarországi alkotmányos korszakban, amikor a kivételes hatalomról szóló törvényt alkották, sokkal körültekintőbbek voltak és nem merték maguknak azt a bátorságot venni a kormányok, hogy egy egyszakaszos tör.vény alapján, mindenesetre a sic völo, sic iubeo elve alapján maguknak felhatalmazást adassanak. Az 1912:LXIII. t.-c. forrása a kivételes KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ VI. ülése 1932 április 21-én, csütörtökön. 97 rendelkezéseknek, amelyekre a törvényes hatalmat alapították és amelynek visszhangja még ma is a napokban éppen a sajtószabadsági kérdésekkel kapcsolatban olyan találóan fejeződött ki a vele kapcsolatos rendeletek mellett Ulain t képviselőtársam részér,ől. Ha a mélyen t. Ház tagjai azt a fáradságot veszik maguknak, hogy az 1912:LXIIL t.-c.-nek a kivételes hatalomról szóló rendelkezéseit szemügyre veszik, akkor láthatják, hogy a törvényhozás milyen féltő aggódással nyúlt ehhez a témához. Ki merte volna elgondolni azokban az időkben, hogy a kormány odalép a törvényhozás elé és azt mondja, hogy kérek egy szakaszban mindenre, amit jónak látok, felhatalmazást. Képtelenségnek tartották volna alkotmányos elgondolás mellett azt, hogy ne taxatíve sorolják fel a törvényben, hogy mit szabad a kormánynak és mit tilos. (Jánossy Gábor: A mai gazdasági élet is kivételes! — Propper Sándor: Minek csinálták?) Ha t. képviselőtársam elolvassa ezt a törvényt és ennek indokolását, akkor, látja, hogy provideáltak azokra a közgazdasági abnormitásokra, amelyek egy kivételes helyzetben előállanak. Nem merte volna megkockáztatni az akkori kormányzat, hogy egy általános felhatalmazást adasson magának. Nem sorolom fel ezeket a szakaszokat. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Pedig kár, mert kitűnnék, hogy a tárgykör-ben sokkal szélesebb a felhatalmazás!) Kérem, igazságügyminiszter úr, tárgykörben három fejezetre oszlik. Nagyon jól ismerem, de engedje meg az igazságügyminiszter, úr, hogy mivel a lojalitás most egy kissé kiveszőfélben van a beszédidő meghosszabbítása tárgyában, ne töltsem az időt azzal, hogy ezt felolvassam, de legyen szabad ráutalnom arra, hogy ez a taxatív felsorolás, amely gazdasági és büntetőjogi részekre oszlik, az árak meghatározásánál precízen körülírja, hogy mikor és milyen irányban szabad beavatkozni, mikor és milyen határok közt szabad belenyúlni a sajtószabadságba. De hogy rendeleti úton és egy ilyen egyszakaszos törvényes felhatalmazással a kormány a maga omnipotens erejével állhasson itt és álljon itt mint egy mindenható erő, erre soha sehol példa nem volt. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Például az 1924 :IV. t.-c. 5. §-a.) Az 1924-es t-e. nem egy általános kivételes hatalom, éppen az adja a mi számunkra azt a vitát, hogy a törvényhozás megkerülésével egy törvényjavaslatnak a beterjesztéséből akarja a kormány azokat a jogokat formálisan magának deriválni, mintha ma is élne s élhetne azokkal a jogokkal. (Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: Nem ez van az Í924. évi IV. t.-c. 5- §-áíban. Ebben egy 33-as bizottság van!) A 33-as bizottsággal nem akarok részletesen foglalkozni, mert a 33-as bizottság nagyszerűen bebizonyította életrevalóságát, amikor egyenként, minden egyes olyan jelentékeny gazdasági tényező, aki ott helyet foglalt, kilépett belőle. Olvasta a, miniszter úr Éber Antal kilépő-levelétl Olvassa el Rassay Károly nyilatkozatát, olvassa el másoknak a nyilatkozatát, akik megdöbbenéssel mentek el onnan, pedig a legjobb reménységekkel mentek oda be, de amikor látták, hogy ők csak papirmasé bizottsági tagok, amikor látták, hogy a kormány a maga erejét arra használja fel, hogy ott egy diktatórikus berendezést biztosítson, ebben nem értettek egyet es elmentek onnan. Az 1912es törvény alapján lehetetlen lett volna, hogy ilyen diktatórikus berendezkedés keletkezhessek. Éppen azért már alkotmány13