Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-57

Az országgyűlés képviselőházának 57. terelnökségi rendelkezési alapból fizettek ki, abból az alapból, amely nem tartozik nyilvános elszámolás alá? (Györki Imre: Hamis frankügy, második -kiadásban!) Hihető-e, hogy egy ilyen rendszer képes lesz önmagát megtorolni? Nem! Itt egyetlen kivezető út van: a miniszterelnök úr sürgősen készítse el az új választójogi törvényt (Helyeslés a bal- és a szélsőbal/oldalon.) s ne maradjon meg azon szűk keretek között és ne tegyen csak olyan óvatos kijelentést, mint amilyent tett itt a választójogot illetőleg, hanem igenis hozzon ide olyan törvényjavaslatot, amely közmegnyugvást kelt és amely lehetővé teszi az országban a demokratikus ellenőrzést. Vegyenek példát abból, hogy Németországban most, amidőn ein öli választásra kerül a sor, (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) amikor Németországban szembenállanak az összes német pártok, szembenáll az egész német állam azokkal, akik a felforgatást hirdetik, Hittlerékkel, akkor senkinek sem jut eszébe ezért a választójogi törvény rendelkezéseit összevonni vagy korlátozni, hanem igenis, szabad folyást engednek a dolgoknak és minden párt felelőssége tudatában foglal állást a jelöltek mellett. Én meg vagyok róla győződve, •hogy Magyarországon is fokozódik a politikai felelősség kérdése azáltal, ha a választói jog szélesebb tmtedierbe tereltetik (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és a választójogot általánosan, tisztességesen állapítják meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ma, midőn a munkanélküliek százezrei nyomorognak, amikor a kétségbeesés a tetőfokra hágott, amidőn nemcsak a munkanélküliek, hanem a kisiparos, a kereskedő, a lateiner, a földmívesosztály százezreinek és százezreinek a szó szoros értelmében nincsen mindennapi kenyerük, amidőn legnagyobb a kétségbeesés, amidőn mindenki gyors intézkedéseket vár, a magyar kormány nem tud mást tenni, mint elnapoltatja a Képviselőházat olymódon, hogy ne is legyen alkalom annak az összehívására, ha időközben sürgős intézkedések válnának szükségessé. Amit a miniszterelnök úr az összefogást illetőleg mondott: összefogni azokkal, akik olyan mandátummal jöttek ide, mint amilyen mandátumról a közigazgatási bíróság még eddig sohasem hallott és nem ismert ítélet formájában mondott leglesujtóbb és megbélyegzőbb ítéletet, ilyen mandátumok alapján nem lehet összeülni. (Györki Imre: Háromnegyedrészét meg lehetne semmisíteni!) Azok ülhetnek le itt összefogni, akik tényleg a népből, a nép bizalmából jöttek be ide, de nem ülhetnek ide összefogni azok, akik hatósági terrornak, a választási elnökök visszaéléseinek és csendőrszuronyoknak köszönhetik a mandátumukat. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: Akik törvénytelenségek sorozatán keresztül jöttek ide! — Zaj. — Elnök csenget.) Csak azok foghatnak össze, akik egyenlő tisztességgel, egyenlő megbízatással jönnek be ebbe a törvényhozó testületbe, de nincs meg ennek az összefogásnak lehetősége akkor, amikor a politikai ellentét már ott kezdődik, bogy mi és az egész ellenzék joggal kifogásolhatjuk azt a megbizatást, amelynek alapján a túloldalnak nem egytagja itt a HázDán ül. Hogy ez nem alaptalan, azt éppen a közigazgatási bíróság ítélete bizonyította a legfényesebben, s ha a költségek nem volnának olyan nagyok és az egész eljárás nem volna ilyen hosszadalmas, akkor a túloldalon ülő pártnak valószínűleg még több tagjáról állapíülése 1932 március 1-én, kedden. 67 tanák meg azt, hogy nem neki, hanem helyette másnak kellene itt ülnie. Elnök: A képviselő úrnak nincs joga a túloldal egyetlen tagját sem meggyanúsítani. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaza van!) A képviselő urak végleg igazolt képviselőknek jelentettek ki egyenlő jogokkal és egyenlő kötelességekkel. (Györki Imre: Még lehet néhány megsemmisítés! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Peyer Károly: Nem lehet a magyar gazdasági válságot a világválsággal vonatkozásba hozni. (Ellenmondások a jobboldalon és a középen.) A magyar válságnak megvannak a maga különleges okai. Németországot is éri a világválság, de Németország eleget tett külföldi fizetési kötelezettségeinek, fizeti külföldi tartozásainak kamatait, Magyarország pedig már ott van, hogy a külföldi tartozások kamatait nem tudja fizetni. (Petracsek Lajos: Azért, mert agrárállam vagyunk!) Magyarország nem képes ezeknek a külföldi kötelezettségeknek eleget tenni, de ha ugyanakkor megnézzük a Nemzeti Bank jelentését, a Nemzeti Bank jelentésében egészen világosan és érthetően benne van, hogy a bankzárlat előtti időben kétszázmillió pengő értékű valutát vittek ki az országból, (Gáspárdy Elemér: Többet!) amely kettőszáz millió pengő értékű valuta, ha ma az ország gazdasági életének rendelkezésére állana, sokkal könnyebben tudnánk ezeket a súlyos és válságos időket átélni. (Lázár Miklós: Ki vitte ki? — Eckhardt Tibor: Rögtön bebizonyítják, hogy az ellenzék! — Derültség a baloldalon. — Zaj a jobboldalon.) T. Ház! Én ezeknek a kérdéseknek a tárgyalását rendkívül fontosnak és szükségesnek tartom. (Ügy van! Ügy van! a saélsőbaloldalon.) Ahhoz, hogy építeni lehessen, legelőször a romokat kell eltakarítani. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az, aki romokra akar építeni, egy olyan ingadozó talajra épít, hogy a felépítmény ismét össze fog dőlni. Mi a magyar gazdasági élet alapjait egészséges fundamentumra akarjuk lerakni és nem arra a korhadt, korrupt rendszerre, melyet a múlt kormányzati irányzat itt az országban meghonosított. Mi a magyar gazdasági életet tényleg a munka alapjára akarjuk lefektetni és nem arra a rendszerre, amely itt felburjánoztatta a panamákat, a korrupciókat, az álláshalmozásokat, a kijárásokat és a visszaéléseknek el nem képzelhető formáját! (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Szemétdombra nem lehet építeni! — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos János képviselő urat rendreutasítom. Peyer Károly: Ezt a munkát el kell végezni és amíg ez az eltakarító munka el nem végeztetik... (Zaj a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy a személyeskedésektől és sértegetésektől tartózkodjék. (Fáy István közbeszól. — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Györki Imre: Terrorral jött be! — Andaházi Kasnya Béla közbeszól. — Nagy zaj a jobboldalon és a középen.) Andaházi Kasnya képviselő urat kérem, maradjon csendben és a másik oldalon is csendet kérek. (Andaházi Kasnya Béla közbeszól.) Andaházi Kasnya Béla képviselő urat rendreutasítom. A szónokot pedig figyelmeztetem, hogy sértegetésektől és személyeskedésektől tartózkodjék. (Zaj.) Peyer Károly: T. Képviselőház! Mindaddig, amíg a magyar közéletet ezektől a jelenségektől meg nem tisztítjuk, itt semmiféle