Képviselőházi napló, 1931. V. kötet • 1932. február 25. - 1932. április 19.

Ülésnapok - 1931-57

Az országgyűlés képviselőházának ladéktalanul meg kell szüntetni a valóságos és a burkolt álláshalmozáisokat, amit a kormány már hónapokkal ezelőtt beidért ugyan, de amely Ígéretnek beváltása mind a mai napig késik, másrészt pedig az eddigieknél szélesebb alapon kell folytatni az ínség megszüntetését, vagy legalábbis^ lényeges enyhítést célzó karitatív tevékenységet. A magyar állam pénzügyi helyzete ma úgyszólván katasztrofálisnak mondható. A törvényhatóságok, a községek helyzete talán még az államénál is rosszabb, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a legutóbbi időben már alkalmazottaik fizetését sem képesek rendesen folyósítani. Az állam és az önkormányzati közületek tehát vajmi keveset tehetnek ma különösen anyagi téren a nagy ínség megszüntetése érdekében. Ez a feladat ennélfogva elsősorban a társadalomra és különösen a társadalomnak tehetősebb tagjaira hárul. Nekem az a véleményem, hogy ezen a téren elsősorban^ a magyar törvényhozásnak kell jó példával előljárnia, (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) mert a nemzeti közvélemény ma legfőképpen idefigyel a törvényhozás tagjai felé, felénk, akik a nemzet .bizalmának letéteményesei vagyunk és elsősorban tőlünk várja súlyos bajainak és nagy nyomorúságának orvoslását. (Zaj. — Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Viszont ha mi áldozatkészséget kívánunk tehetősebb honfitársainktól, akkor az áldozatkészség terén is nekünk kell a legelsőknek lennünk. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Mi felhatalmazást adtunk a kormánynak arra, hogy az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány élt is ezzel a felhatalmazással, mert hiszen nemcsak az adókat emelte, bizony sokszor az adózó polgárság teherbíróképességének figyelembevétele nélkül is, de eddig már kétízben szállította le a tényleges és nyugdíjas közalkalmazottak illetményeit is. Ámde amíg vannak ebben az országban nyugdíjasok, akiknek illetményeit már közel 25—30%-kai is leszállították, addig a kép-, viselői tiszteletdíjakat eddig csak egyszer szállították le, illetőleg szállítottuk le mi magunk 15%-kal. Tudom, hogy sokan vannak képviselőtársaim között olyanok, akik szegény emberek és rá vannak utalva képviselői tiszteletdíjukra, amely amúgy sem szolgálja 100%-ig megélhetésüket, mert hiszen egy képviselő, aki^ lelkiismeretesen akar megfelelni kötelességének, kénytelen tiszteletdíjának meglehetősen nagy részét közéleti célokra fordítani, de viszont tudom azt is, hogy számosan^ vannak közöttünk olyanok, akik tetemes mellékjövedelemmel reib delkezvén, kevésbbé vannak ráutalva képviselői tiszteletdíjukra. (Elnök csenget ) Azonnal (befejezem. Ezek a szempontok vezették a keresztény agrárcsoportot legutóbb tartott értekezletén abban az elhatározásában, hogy nem fogja indítványozni a képviselői tiszteletdíjak lineáris leszállítását, de indítványozni fogja azt, hogy képviselőtársaink közül azok, akiknek vagyoni és jövedelmi viszonyaik ezt megengedik, önként mondjanak lea jövő negyedévtől kezdve képviselői tiszteletdíjaik egy bizonyos, legalább 5 és legfeljebb 50%-áról. (Helyeslés a baloldalon.) Azokat az összegeket, amelyeket azután ez az akció eredményezne, kizárólag a nyomorenyhítő akció céljaira volna szabad fordítani. Elnök: A képviselő úrnak lejárt a beszédideje. ülése' 1932március t-én, kedden. 65 Br.- Kr&y István: Befejezem egy mondattal. Bátor vagyak letenni egy ívet a Ház asztalára, amely íven a Képviselőház tagjai feljegyezhetik képviselői illetményeiknek azt a százalékát, amelyről a nyomorenyhítő akció érdekében lemondani hajlandók. Kernelem és bízom abban, hogy ez a mi elindulásunk élénk visszhangra fog találni és hogy az az összeg, amely ennek az akciónak révén létrejön, méltó tanújele lesz majd a magyar Képviselőház nemes áldozatkészségének. (Élénk helyeslés. — Elnök csenget.) Vajha sikerülne ezzel az akcióval elérnünk azt, hogy mindazok a sebek meggyógyuljanak, amelyek szerte az országban a nyomor, a nélkülözés nyomán fakadtak (Elnök csenget) és hogy ieszáradjanak mindíen szenvedő és éhező gyermekeiért síró magyar anyának keserves könnyei. (Élénk helyeslés.) Az elnöki napirendet nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Váry Albert! Vá

ry Albert: T. Képviselőház! (Peyer Károly: Hol van Görgey József? Hiányzik Görgey József! Mi van a tyúkkölcsön-segélylyeH — Folytonos zaj a bal-és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Szilágyi Lajos: Ügy látszik, Somogyban is történik baleset, nemcsak Bihar megyében! — Szeder Ferenc: Az egész rendszer purifikációra szorul! — Elnök csenget.) Pártunk nevében a magas kor mányzói kéziratot tisztelettel tudomásul veszem és az ennek alapján tett elnöki napirendi indítványt elfogadom. (Szeder Ferenc: Mit neim fogad el és mit nemu vesz tudomásul

1

?) Az a programm, amelyet a miniszterelnök úr itt a Képviselőházban előterjesztett, pártunkat minden tekintetben megnyugtatja (Úgy van! Ügy van! a jobboldalon.) és úgy találtam, ihogy az ellenzéknek is nagy rokonszenvével találkozott. (Kun Béla: De puccs jött utána!) Kétségtelen, hogy felelős állásban, a mai súlyos viszonyok között messzebbmenő programmot adni vagy könnyelmű és be nem váltható ígéretet tenni nem szaíbad. Indlokoltnak tartom, hogy miután a miniszterelnök úr a kormány célkitűzéseit itt ismertette, illetve megismételte és egyben arra kérte a parlamentet és a êoli;tikai pártokat, hogy a kormány ezen nééz munkájának végzésére kedvezőbh légkört tegyenek lehetővé, indokoltnak tartom, hogy ezután idő és alkalom adassék arra. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Miért? Így akarják a panamákat eltussolni! — Zaj*) hogy a Ház elnapolásával a kormány a célkitűzéseinek megfelelő törvényjavaslatokat előkészítse és a szükséges intézkedéseket megtehesse (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Szeder Ferenc: Ügy látszik, a panamáktól félnek! — Elnök csenget.) s egyben neki ldhletfővé tétessék az enyhébb politikai légkör megteremtése, amelyre az ország léte érdekében ennek a nemzetnek szüksége

1 van. (Szeder Ferenc: Temetői csendet akarnak ráparancsolni az országra!) Elnök: Szed'etr Ferenc képviselő urat folytonos közbeszólásáért rendreutasítom!. Váry Albert: Az a nyugtalan magatartás, amelyet a Képviselőház a legutóbbi időben tanúsított, a nemzet kárára van. A Képviselőház nyugtalan és izgatott magatartása csak súlyosabb helyzetet teremt, az ország kárára megrontja a közvéleményt s olyan benyomást tesz, mintha mi akarnók nyugtalanítani és izgatni a közvéleményt s a nemzetet, amely bámulatos lelkierővel tűri és szenvedi balsorsát. A vidék népe nyugodtabb, mint mi vagyunk s „mi for,-